Mohammad Reza Pahlavi Perzsa (Iráni) sah 1941 évben az Perzsa, most Iráni hatalom élére került. A sah és családja nyugati iskolázottsággal rendelkezve minden erejével azon volt, hogy országában a tanítás és nevelés távolodjon a vallástól és hittől, – és legalább közelítsen a többé kevésbé – független pragmatikus oktatáshoz. Hatalomra jutása elején egyértelművé igyekezett tenni, hogy országában az elmaradottságot a korszerű oktatás hiánya, és szinte csak a szakrális területre kiterjedő iszlám tanítás folyamatosan újratermeli.
A családi utódlást követően is következetesen kitartott Pahlavi az eredeti törekvésük mellett, hogy mind az oktatást, mind az ipar vezetését, mind a katonai erők vezetését a tudományosan képzett, tanult kezekbe kell helyezni.
Az iszlám, és más elsősorban vallási szervezetek vezetésével az „iráni nép” segítségével véres események közepette fosztották meg hatalmától 1979 januárjában. (Komeini ajatollah) Iránban azóta is egyházi és iszlám alapú hatalom van.

Jordániai Királyság felismerve ugyan azokat a fejlődést és haladást nehezítő körülményeket amelyek Iránban olyan tragikus véget vetettek a Pahlavi dinasztiának, a hasonló folyamatokat és sorsot elkerülendő a Jordán Hasemita Királyságban nem erőszakolt és nem is propagált egyházi oktatás ellenes tevékenységet. Miután Jordániában is döntő többségben vannak az iszlám vallás követői, az ország vezetése arra törekedett és törekszik ma is, hogy leginkább a katonaságának, rendőrségének, és a magasabb állami vezetőknek a kinevezése köttessék legalább többé kevésbé nyugati iskolázottsághoz, de mindenképpen magas szakképesítéshez.

Mind ezt kifejezetten annak a folyamatnak a megértéséhez írtam, amely kiválóan jellemzi az igazságot, miszerint a folyamatok és az események közelkelten kísértetiesen hasonló, ha nem is egészen azonos okokból és módon zajlanak máshol is. Még talán nálunk is? Elég egy mentálisan beteg mini diktátor? Azonnal talál szövetségest az egyházakban?