Kedves barátaim!
Van mifelénk egy mondás: a magyar kemény, mint a kő, de nála is keményebb a beton.
Hát barátaim, én ezt meg fogom változtatni. Vissza fogunk mi pattani a betonról, ha orcára esünk is! A múltkor mondtam is szalonnázás közben a két Zsoltinak meg a Gabinak hogy „az nevet igazán, aki utoljára békemenet”, meg hogy „egy fenékkel nem lehet két Malévet repülni”.
No, de térjünk a hazánk állapotára. Mi magyarok, fanyarok vagyunk, mint a savanyú uborka. Megtépázott minket a Trianon meg az 56’ meg az elmútnyolcév. Főleg az. Nem is nyolc évnek, de nyolcvannak éreztem, míg nem voltam hatalmon. Sokáig rövidet láttunk a kolbászbó’ meg a szalonnábó’. No de oda se neki!
Mikor mi átadtuk a kormányt anno domini, 2002-ben, olyan jó világ volt, hogy a kutyák is kávét ittak. A kerítésről lógott a kolbász, mert azon termett. A hálásszívű, pirosorcájú, pókhasú magyar gazda szalonnából rakott oltár előtt dicsérte az Istent a Fidesz-kormányzásért. Odafenn az angyalok szívszorítóan hegedűlték Dankó Pista komám nótáit.
De jött a Rém, kedves barátaim. A csúf, a horgas orrú, a sanda nézésű szegfű-szocirém. Két kézzel és két lábbal lopott, azt is hazudta, hogy „jó reggelt”. A nyugatosok, az IMF zsakettjét és lakkcipőjét csókolgatta, egy hálás simogatásért. Kiárulta a hazát az idegen verkli szavára, ülte a tort a magyar föld temetésén. A jó magyar vizet és földet én meg nem mondom kinek (de ti tudjátok) a portájára hordta talicskával. Az istenfáját!
Nem volt becsülete akkoriban a kétkezi munkának, a zulágerkedésnek, a „fogjuk meg a lapátot, oszt jónapot”-szemléletnek! A Kutyaúristenit! Csak a henye spekuláczió, a himi-humi egyetemi okoskodás, a balneológiai csűrés-csavarás szekere dübörgött a szegény magyar országúton. Ugatott, ugatott az a hazafias narancspuli, de hiába, meg se hallotta az Idegenszívű Gazda. A csűrt meg kifosztották a csalfák, a bolseliberálisok, a neolibszocok, a fékomadták.
Hiján lettünk ezért a bornak, búzának, bérnek. Üres a csűr, kedves kétharmados barátaim.
Sokan ezért ma, mikor fülkeforradalmilag átvettem az ország kormánybotját és atyailag jó tarkon vágásban részesítettem a rossz sáfárokat, minket hibáztatnak. Hogy aszongya, „nem rak rendet ez az Orbán, hanem csak a magáénak adagolja a jófélét, betiltja a szabad sajtót, demokráciát, és még hozzá rossz a gazdaságpolitikája.” Meg hogy „lámsza, tönkrement a Malév is már, meg a Rogánnak grundolja a pesti főpolgármesterséget és hagyja tönkremenni a BKV-t is”. A gazdagok kormánya, ezt csipogják azok a szegfűs madárkák.
A fészkes fenét!
A demokráciáról annyit hogy nem kell a magyar embernek a mindenféle locsogás, a szófia beszéd, meg perlekedés, ezért korlátoztam. Ne a nyelvünk, a kezünk járjon, kedves barátaim. A szabad sajtót az én Gábor barátom biztosítja, a mély igazságokat meg szóvivőim öntik vékával a nép fülébe. Az adórendszer van, akinek tetszik, van, akinek nem, hát én azt mondom, hogy tessék többet dolgozni, nagyobb fizetésért és jobban jár majd a koma. Meg kell rakadni a petrence rudat, lapátot, aztán hadd szóljon! Látta valaki is lustálkodni, félig kiásott gödör mellett álldogálni az én barátaimat, a Bayert, a Demjánt? Ha már fogyni látom a derelyét a szegényeknél, alkalmasint közbelépek magam is, és javítok valamit a helyzeten. A gazdag népet nem sarcolom, mert én már csak úgy látom, úgyis oda teszi a garasait, ahová akarja. Ki vagyok én ahhoz, hogy uram-bátyám perselyébe kacsingassak? No meg a sajátoméba…
Kapaszkodjon mindenki a szekér derekába, mert magasabb sebességre kapcsolom a lovakat. Aki lónak áll, húzzon! Ezt mondom az én kedves középosztályomnak is, akik most nyújtsanak kezet a nyugdíjasoknak, aztán összefogva elbánhatunk a nép többi rétegével, ha igen-igen piccsogna!
Az uniós idegenek miatt egyet se fájjon a fejünk, azokat majd én időről-időre kiosztom barátilag. E célra vettem új, réznyelű fokosomat, nagyon helyes kis jószág.
Ne tüntetgessenek ezért, meg bohóckodjanak a népek, meg ne láncolgassák immár magukat a parlament kapujához, mert ha én megbotlok bennük munkába menet, olyat nem értek! Orrukon-szájukon dől majd az új adó! Mesélhetne a sallereimről a fél Unió! Mindenki tegye a dolgát, oszt’ felderül a haza.
Vagy legalábbis felderülök én.



Tökéletes fordítás.:))))
Mintha a “vezénylő tábornok” kijelentette volna : Ne azt nézzék mit mondok hanem a TETTEKET?!!!/Csak rizsa amit hint, hogy ezt miért nem érti hozzá minden kommentelő!?
Má’ megin’ báncsák a Magyartot:
…
http://atv.hu/belfold/20120208_magyarorszag_volt_a_tema_az_amerikai_kulugyminiszteriumban
Figyu!!!!!!!!!!!!
KÖSZI!!
Jó!
Görbe tükör kiváló minőségben.
Az a baj, hogy a célszemély komolyan is gondolja a hülyítést.
gets – az hagyján. De a nép komolyan hülyül!
kekec
2012. február 8. szerda
15:29
Nem tud elegendő kasszát megtömni a vezír ahhoz, hogy a nép negy része ne döbbenjen rá a valóságra – nem lehet minden héten kurmány támogató békemenetet rendezni 5000Ft/fő “tiszteletdíjjal”.
gets – már miért ne lehetne? Ez ABSZURDISZTÁN! Itt semmi sem lehetetlen, ha a hatalmon maradást szolgálja!
A csűr a pajtához van épitve és szénát szekeret tartanak bene,te neg emberekről irsz,nem a csűr kell hogy teli legyen hanem a ház és anak lakoi,hát a lakok azok mind magyarok,a csűrhék azok akik egész nap csoportosan semit nem csinálo naplopok,és utcai kiabálokaz égben.
hehe
Nagyon jól látod a magyarországi dolgokat.És milyen szépen beletudsz bujni a vezir gonddolatmeneteibe.Egyetértek veled.Én csak azt nem értem miért gondolkodnak másképp a vezirt hallgató,lelkesen tapsoló emberek.Nagy lesz a baj,mig ezek a valakik nemtérnek észhez,nem jön meg a Magyarorzágért aggodó józan eszük.Jó lenne már,ha valamennyi honi magyar egy célért tevékenykedne,a haza jobb utra téritésén.
Széles Gábor alábbi levelet írta Navracsics Tibor Miniszternek :
_____________________________________________________
Navracsics Tibor Miniszter Úr részére!
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Tisztelt Miniszter Úr!
F. hó 12-i megállapodásunk szerint tisztelettel benyújtom a január 21-i “Békemenet civil demonstráció” c. rendezvényünk költségelszámolását. Kérem szíves intézkedését költségeim mielőbbi megtérítésére.
Tisztelettel
Széles Gábor
Költségelszámolás
Szervezői díj 21.700.000 Ft
Buszbérlet: 80.000 fő x 1850 Ft 148.000.000 Ft
Hideg élelem: 30.000 fő x 720 Ft 21.600.000 Ft
Molinó anyagköltség: 724.000 Ft 724.000 Ft
Aktivisták: 320 x 3.000 Ft 960.000 Ft
Mécsesek, koszorúk: 1200 x 2.400 Ft 2.880.000 Ft
Reprodukciós költségek (Orbán Viktor-kép stb.) 3.410.000 Ft
Toborzási jutalék: 450 x 10.000 Ft 4.500.000 Ft
Honorárium (Pataki A): 1.200.000 Ft 1.200.000 Ft
Licenszdíj (Kubatov G.): 4.200.000 Ft 4.200.000 Ft
Telefonköltség: 43.210 x 90 Ft 3.888.900 Ft
Összesen: 213.062.900 Ft
A Költségelszámolás áfa nélkül értendő, mivel Simicska Úr szíves ígérete szerint az alvállalkozók számlamentesen dolgoztak.
Maradok tisztelettel,
Széles G.
__________________________________________________
Nagy gratula! És köszönet a derüs percekért, míg olvastam.
Csak ámulunk-bámulunk. Várjuk mikor kerül arra sor, hogy megtudjuk
a vezér miként látja az országot és mit szándékszik tenni, ha valami nem
a szive szerint történt. Az illúzionista jól beszélt! Garantáltan Nóbel dij
várományosa lehet, aki megértette mit is mondott kb egy óra alatt.
Hozta a megszokott formáját. Majd Matolcsyék elintézik a többit, ő
meg titokban továbbviszi szabadságharcunkat. Bizony ezt titokba kell
tartani, mert mi lesz ha a még itt lévő befektetők és bankok komolyan
veszik, amiről eddig beszéltek.
Egy dolog biztos, tévedtek és a hibát ki akarják javitani. Az az egy-két
mondat, amibe az EU és az IMF kötözködik, nem számit, annak nincs
már jelentősége, hiszen látható a duplájára szaporitott nemzeti
zászlókkal sikeresen eltakartuk EU tagságunk lényegét. Kerényi elintézi.
Javaslom Bártfai Imre barátunknak, hogy cserélje le a fotot, mert ezen képen úgy néz ki, mint egy “8 napos vízihulla”.
Mindezek ellenére az írása SUPER és ez a lényeg.
Nagyon ötletes, humoros, lényeglátó és “klassz”!
Nos, kedves Gábor a vizihullák legalább félelmetesek. Sajnos profi fotókat hobbiból író emberek nem engedhetnek meg maguknak.