„Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete elítéli a nyilas gondolkodást felélesztő, erről elhíresült Csurka István 56-os nemzeti sírkertben való eltemetését.
Visszautasítjuk a temetéssel is sulykolt hazugságot, mely szerint az 1956-os forradalomnak lett volna hungarista vonása.
Ismételten felhívjuk a magyar és nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a nyilas vezetők, tömeggyilkos keretlegények nemzeti panteonban fenntartott díszsírhelyei sértik az erkölcsöt, az 1956-os forradalmárok emlékét, és akadályozzák eszméik felidézését.
Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezet nevében: dr. Donáth Ferenc elnök.
Hetus 2012. február 22. szerda 19:30
Nem is tudod, hogy mennyire van igazad.
Az ötvenhatos tiltakozások, a diákok felvonulása; felemelő bizonyítékai a magyar nép szabadságszeretetének. De az események irányítása hamar a horthy rendszert visszahozni óhajtók irányítása alá került. Ha a forradalom győzött volna, akkor a Horthy kor nyomornegyeit nem bontották volna le a hatvanas évek elején. Ma Nagy Imrére, egy Pozsgai-szerű gyűlöletes reformkommunistaként tekintenénk. A magyar nép nagy része ma is olyan dohos, végeláthatatlan putrivárosokban tengődne, mint a korabeli Mária Valéria telep volt. (A gettók manapság gyorsan terjednek, és ismét laknak bódékban emberek.)
Bár a neohorthysták ‘56-ban kudarcot vallottak, végül mégiscsak sikerült a kiváltságaikat visszaszerezni. A 80-as évek sikkasztóit, a 90-es évek intézményesített (ÁVÜ) lopói követték. Az Országházat pedig elvtelen, pszichopata, hivatásos demagógok ülték meg. Még a pudvás, horthysta ideológiát és törvénykezést is feltámasztották. (Lásd: Antal Jóskáék antikommunista törvényei, vagy a monoki gondolat Gyurcsányéktól.) A rendszerváltás óta egyetlen olyan párt nem került be a magyar parlamentbe, ami a népet képviselte volta.
Senki nem tett annyit a magyar emberekért, a korabeli elégedetlenséget okozó nélkülözések felszámolásáért, mint Kádár János. Míg ötvethatot ellenforradalomként tanították, mindenkinek volt munkája, kultúrált lakhatása és méltósága ebben az országban.
Csurka megfordul a sirjában, vajon ő is odakivánkozot volna a foradalmárok kőzé.
Sándor- 2012. február 22. szerda 18:46
“1. A munkások a gyárakat a két hét alatt is a gyáraikat őrizték
2. 150 valahány párt alakult a két hét alatt.”
E hozzáfűzött véleményed ösztönzött arra, hogy felülvizsgáljam
Donát Ferenc úr irására irt reflexemet.
.
Az eseményekben nagyrészt szorgalmas, jószándékú ember vett részt.
Ők dolgoztak és tettek folyamatosan igazukért. Természetesen ez a
szorgalmas munka mindig kevésbé látszik. Ezért kell erről is többet tudni.
A börtönök kinyiltak. Szabad lett minden politikai fogoly. A hungaristák is.
Ki tudta akkor abba a nagy lendületben, hogy mi van a történetek mögött?
Ők a munkájuk alatt nem értek rá figyelni, hogy hátuk mögött mi oson elő
az ilyen Mariska-félékből, akik valójában többet ártottak mint használtak,
hiszen a büntető expediciót szükségét szolgálta tettük. Ők akkor is, most
is kirakatban voltak tetteik “hir értéke miatt” és ez maradt ránk irásban.
Hiszen az akkori újságok mással sem vannak megtöltve csak ezekkel.
.
Elnézést kérek a sok jószándékú résztvevőtől akik tenni is akartak valamit
az közös ügyért, vagyis a megszállás megszüntetéséért. Utólag többet
kellene tudnunk róluk is. Erről viszont a még élő résztvevőknek is tenni kell.
.
Sándor- 2012. február 22. szerda 19:41
Azt hiszem nem érted a finomságot. Az ‘56 nyaráig itt lévő csapatoknak
“kinyilt a szemük”. Látták, hogy “hozzájuk képest milyen jól élünk” itt.
Alkalmatlanná váltak a feladat ellátására. El tudod képzelni itteni
helyzetükhöz képest mit jelenhetett nekik a Szibir-Kina határa ? Ráadásul
még magyar ismerőseiknek is kifecsegtek volna valamit. És akkor itt
utólag nem fecseghetnénk olyan hireszteléseket amit ők terjesztettek,
de máig is tudatunkba ivódott.
Feltöltés azt jelenti, hogy nem elég az itteni erő, arra a feladatra, amire
tervezték. Ezért az ittlévők maradnak megnövelt erővel. A józan ész
valóban ezt diktálta volna. Hiszen nekik – helyi ismeretük folytán minden
földdarabról közvetlen ismeretük volt. NEM FELTÖLTÉS VOLT. a régi
megbizhatatlanok már több hete elvonultak.
A tervezett feladatot elejétől végéig teljesen új személyek hajtották
végre. Ismerve vezetési módszereiket az is elképzelhető, hogy előzetesen
válogatott katonák jöttek – teljes csereként – hozzánk. Ennek ellenére
több levelet láttam, amit a vonulók dobtak le a bámészkodók közé. Ezek
azt tartalmazták különféle formában, hogy nem akartak idejönni harcolni.
A feladat előttük is titokban volt tartva. Azt a tájékoztatást kapták Szuezba
mennek.
Túlavasúti
Igen! Érthető és egyet is érthető a nem feltöltés, stb.
Számomra viszont lényeges az, hogy MO egy percig sem volt megszállatlan.
Sándor- 2012. február 23. csütörtök 11:51
Jalta és Postdam után számomra is az a lényeg “MO egy percig sem volt megszállatlan”
Nem turkálgatnék a múltban, ha én nem láttam volna másként.
Pl itt egy téma amiről most véleményt cserélünk. Némely elvakult 40 év körüli
szomszédom mégis azt állitja, hogy érdemes volt tárgyalni mert kivonultak.
Fel sem merül bennük, hogy akkor már az országba beáramlott, közel
800 ezer katona, nem az eredeti “megállapodás” szerinti laktanyákba
érkezett, hanem Nagyrészt Budapest környéken és más nagyvárosok
körül kijelölt “kiinduló helyzetük” elfoglalása még nem fejeződött be.
Valóságban ez néhány százezer harcijármű felvonulását jelentette.
Amit kivárásos tárgyalással álcáztak és néhány harckocsi látványos
ide-oda jártatásával “bizonyitották”, hogy már kivonultak. Néha ezt
még az akkori hiradó – bizonyitékként – mai is bemutatja azzal a
szöveggel, hogy Kivonultak. Ez látszott. El is hitték. A baj csupán az:
nem tették hozzá, hogy csupán Budapestről!
A tágyalásokban résztvevő magyar fél ezt el is hitte, mivel nem volt
tudatában annak, hogy ‘56.okt.22. óta milyen hatalmas új erő áramlott
be hazánkba. Az ország területén a hirközlés – a MÁV telefonhálózatán
kivül – megszűnt. A rádió főleg zenét sugárzott. Nagyrészt a száműzött
kivándorló kereste helyét az időhézgokban,Néha ugyan voltak tájékoztató műsorszámok. Azokban természetesen szó sem történt a szovjet
mozgásokról. Honnan tudhatták volna a tárgyalók akár melyik
oldalról, hogy mi történik, hiszen a szovjet tárgyalók is csak annyit
tudtak, amit az orrukra kötöttek. Vagyis csak azt ami a nagy tervből
rájuk tartozik.
Tehát a Budapesti “kivonulásról” vannak filmek, az újabb csapatok
bevonulásának tényéről nincsenek, ezért azon lehet úgy rágódni,
ahogy mi tesszük. Szerintem megéri, mert szükséges látni mi történt
a függöny mögött valóságban. Előre megtervezett büntető expedició
Túlavasúti
Lehetne emlékezni: de a Poznan után, diáktüntetés és reggel a lövöldözés a rádióban. Ezután snitt.
Budapest szélén ettől fogva semmit nem lehetett tudni, hogy hol- mi. Esténként torkolattüzek a látóhatáron, időnként nyomjelzős sorozatok vonulása az égen, de konkrétum semmi.
Azután nagy dérrel-durral bevonultak a szovjetek, pedig a SZER alapján.
az enszeket vártuk
Arra lehetett gondolni, hogy akkor már nyugalom lesz.
De nem. Statárium, kijárási tilalom, meddig is?
Kb 1962-ig a szolgálatok igen csak keresték, hogy ki állt a sarkon gitárral, és ki látta.
Első főnököm a sztrájk ellen beszélt.
Jóakarója jelentette, hogy beszélt a sztrájk előtt, ezért a kistarcsai edzőtáborba kellett vonulnia, Itélet nélküli priuszossá lett.
Pedig az igazságügyminiszter volt a szomszédja.
Ellentmondásos időszak, Komlós Jánost idézve:
ÉLJEN KÁDÁR!
FÉLJEN KÁDÁR!
NE FÉLJEN KÁDÁR!
MIÉRT NE FÉLJEN KÁDÁR!
stb.
Túlvasúti, el tudod képzelni, hogy mennyi 800 000 katona ?
Kicsit elmentetek a történészkedés irányába, holott a kiinduló pont Donáthéknak azon állítása, hogy “nem voltak hungarista vonások” Egy frászt nem! Hacsak nem veszik a nevükre a lincseléseket. Márpedig, ha nem határolódnak el azoktól “csak” letagadják – akkor rájuk is fröcsög a trutyi.
Gonoszka – én el: 8000 dugig tömött busz.
kekec
Igen, történetilegesen, mert e petíció, a konkrét esemény kapcsán sem konkrétumokat sorol fel.
Gonoszka
Hidd el, hogy annyian voltak mint az oroszok!