Új alkotmány, régi eszme – a jogász szemével
A magyar parlament kétharmada megszavazta Magyarország új alkotmányát. Sokakban merült fel azonban a kérdés: vajon miért kellett új alkotmány Magyarországnak? Ami először szembetűnik, hogy a kérdésre adott magasztos válaszok legkevésbé sem oszlatják el a felmerült kétségeket.
Az érdemi vita és egyeztetés elmaradásán azonban felesleges lamentálni. Annál is inkább, mivel a valódi kérdés nem az, hogy miért kell új alkotmány, hanem az, hogy kinek áll érdekében egy új alkotmány. Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy választói igény erre nem mutatkozott. Akkor hát: Cui prodest?
A választ megtalálnunk szükségtelen elvesznünk az egyébként meglehetősen terjedelmes alaptörvény szövegrengetegében, a bevezetőnek szánt Nemzeti Hitvallás máris eligazít. Aki azt gondolja, hogy a kissé archaikusnak tűnő szöveg nem bír különösebb jelentőséggel, annak figyelmébe ajánlom az Alkotmány Alapvetés fejezetének R) cikk (3) pontját, miszerint „az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”
Koppanós mondat. A lényeg a kell szócskán nyugszik. Ez nem megengedő (diszpozitív), hanem parancsoló (kógens) rendelkezés: vagyis amennyiben bármely jogalkotónak vagy jogalkalmazónak kétsége merül egy jogszabály megalkotása, értelmezése vagy alkalmazása kapcsán az alkotmányosság oldaláról, akkor a Nemzeti hitvallást kell (!) elővennie. És ez vonatkozik magára az alkotmányra is!
A történeti alkotmányra való hivatkozás látszólag Magyarország jogállami fejlődésének folytonosságára utal. Látszólag. Valójában ugyanis a jogértelmezés oldaláról a Nemzeti Hitvalláshoz hasonló erővel kell alkalmazni. Hogy miképpen értelmezhetők vita esetén az állampolgárok tulajdonviszonyai az Álmos vezérrel kötött ősszerződés (vérszerződés), az öröklési viszonyok meg a Pragmatica Sanctio (a Habsburgok női ági öröklésének szabályozása) alapján, szinte megfejthetetlen talánynak tetszik és némelyekben talán az anakronizmus érzését kelti. Ám akik azt gondolják, hogy csupán a dicső múlt megidézésről van szó, azoknak pusztán példálózó jelleggel idéznék a történeti alkotmány részét képező joganyagból. Az Aranybulla kimondta, hogy „fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék”. Vagy: az 1848. évi ún. áprilisi törvények sajtószabadságra vonatkozó cikkelye eltörölte az előzetes cenzúrát, de egy példány eljuttatását írta elő egy bizottságnak, amely vádesküdtszékként megvizsgálta annak tartalmát, és amennyiben vétséget állapított meg, bírságot szabhatott ki. A Werbőczi-féle Hármaskönyv pedig, amely rögzítette, hogy minden hatalom és jog forrása a Szent Korona, az uralkodó pedig csak a Szent Korona nevében cselekszik, ötszáz év távlatából hitelesíti a Nemzeti hitvallást: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”
Mit jelent ez? És miért van összekötve egy másik kijelentéssel, miszerint „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.”
A válasz mindenekelőtt erkölcsi háttéren keresendő. Aki figyelemmel kíséri a világban zajló folyamatokat, az élet minden területére kiterjedő globális válságot, annak nyilvánvaló lehet, hogy a megoldásokat kínáló politikusi törekvések önmagukban nem bírnak morális legitimációval. Ez olyannyira igaz, hogy a közgondolkodásban a politikát gyakran nevezik a hazugság művészetének. Ilyen erkölcsi alapon viszont nem lehet tartós kormányzásra berendezkedni. Ezért van, hogy a választói akaraton nyugvó és természeténél fogva rövid távra (egy-két választási ciklusra) tervező politikai hatalom kénytelen saját érvelését vallási alapra helyezni, hogy erkölcsi tekintélyt kölcsönözzön neki. Ilyen módon válik a vallás egy adott politikai hatalom tanítómesterévé. Ahogy e két világ közeledik egymáshoz, úgy válik mind láthatóbbá a középkorból ismerős kép: a trón és az oltár szövetsége. E két hatalom összefonódásának jelképe pedig a korona.
A magyar Szent Korona közjogi értelemben jogi személy, az állam mint elvont, megfoghatatlan gondolat fizikai megtestesülése, minden hatalom és abból származó jog tulajdonosa. Mindemellett nem csak a politikai hatalom jelképe, hanem azt a hatalmat is jelenti, akitől a korona származik. A Szent Korona nyilvánvaló jelentése tehát az egyház bevonása a hatalomba. És ha ezt bárki félreértené, úgy idézze fel a történeti alkotmányból a szakrális mozzanatot: mit is tett államalapító Szent István a pápától kapott koronával? Felajánlotta Szűz Máriának, aki a katolikus egyház dogmája szerint a Menny királynője. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy „Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét” az testesíti meg, akinek a Szent Korona a tulajdonában van még pontosabban azt, aki őt képviseli.
Így érthető igazán a kereszténységre való hivatkozás. Legalábbis arra a kereszténységre, amely erkölcsi hatalma iránti engedelmességet vár el, mégpedig úgy, hogy ezt ki is tudja kényszeríteni. Ezért büszke a Nemzeti hitvallás Szent Istvánra, aki képes volt kötelezővé tenni a katolicizmust.
„Ugyan a papok meg az ispánok hagyják meg mindenfelé a falusbíráknak, hogy vasárnaponként az ő felszólításokra minden ember, nagyja és apraja, férfija s asszonya, mind templomba menjen, kivéve azokat, akik a tűzhelyet őrzik. Valaki pedig konokul hátramarad, csapják meg és kopasszák meg.” (István Király Dekrétumainak Második Könyve 8. fejezet). „Akik Isten igéjének hallgatására templomba gyülekezvén, ott a misemondás ideje alatt egymás között suttognak, egyebeket léha fecsegéssel zavarnak és a szent leckék éltető szavára nem figyelmeznek: ha öregebbek, dorgálják meg őket és szégyenséggel űzzék ki a templomból. Az ifjakat és közrendűeket pedig kössék ki mindenek szeme láttára a templom pitvarába és ostorozzák meg az ily nagy vakmerőségért.” (18. fejezet)
A Nemzeti Hitvallás tehát nem a világnézeti semlegesség elvén nyugszik, hanem a keresztény hitet jelöli meg kiindulópontnak, jóllehet a történeti alkotmányra való hivatkozással csak a katolikus hit normáinak felel meg. A Nemzeti hitvallás így tartalmilag szembekerül az alkotmánynak a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságáról szóló kijelentésével – és mivel értelmezési szempontból az alkotmány felett áll, így alkalmazását tekintve felül is bírálhatja azt. Ezzel ellentétben a nyugati világ alkotmányos demokráciái a lelkiismereti szabadság talaján állnak, közvetetten magukévá téve a magától Istentől származó bibliai igazságot: „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel!” (Zakariás könyve 4:6). Erre az álláspontra helyezkedtek a felvilágosodás nagy gondolkodói, akik világosan látták, hogy az ember boldogulásának útja a korlátozásoktól mentes szabad döntésen alapul.
„Mivel a mindenható Isten szabadnak teremtette a szellemet (és azzal, hogy minden korlátozással szemben ellenállóvá tette, abbéli legfelső akaratát nyilvánította ki, hogy szabad is maradjon), minden olyan próbálkozás, amely akár jogi büntetésekkel és terhekkel, akár állampolgári létében akadályozva befolyásolni akarja a szellemet, csak képmutatást és becstelenséget fog szülni, és ellentétes vallásunk szent megalapítójának tervével, aki noha egyaránt ura a testnek és a szellemnek, mégsem akarja sem az egyiken, sem a másikon tett erőszakkal terjeszteni a vallást, bár mindenható hatalma képessé tenné rá.” (Thomas Jefferson)
Az a világkép, amely az állam működését egyfajta erkölcsi ellenőrzés alá kívánja helyezni, nem új keletű. Történetileg a katolikus egyház államvallássá alakulásához köthető, elméleti kimunkálását pedig az első ún. egyházdoktor, Ágoston végezte el a De Civitate Dei (Isten városáról) c. munkájában. Lényege, hogy a bűntől megromlott embertől nem várható a hatalom jóra történő használata, így szükséges őt korlátozni ebben, mégpedig az erkölcsi jót megtestesítő egyház által. Ezt nevezzük hagyományosan a trón és az oltár szövetségének. E gondolatot tett követte, így nem csoda, hogy a pápaság középkori története egyben az invesztitúraháborúk története is, amelynek során az egyház egyre hatékonyabban tudta érvényesíteni a hatalmát az állam felett.
I. (Szent) Gelasius (492–496) pápa fogalmazta meg elsőként az ún. két hatalom elméletet, amely szerint a vallási dolgokban a császárnak el kell fogadni az egyház vezetését, ám világi ügyekben az egyház még alárendeltje a császári hatalomnak. Ezt követte a Damiani Péternek tulajdonított két kard elmélet, aminek lényege, hogy a világi kardot az egyházért használják, a lelki kard pedig az egyház által használtatik. Ezt VIII. Bonifác pápa a szerzőileg Aquinói Tamásnak is tulajdonított Unam Sanctam kezdetű bullájában (1302) továbbfejlesztette: „Csak egy szent (unam sanctam) katolikus apostoli egyház van; rajta kívül nincs üdvösség és bűnbocsánat… Az egy és egyetlen egyháznak egy a teste, egy a feje, nincs két feje, mint valami szörnyszülöttnek. Krisztus tudniillik ez a fej és Krisztus helytartója: Péter, és Péter apostol utóda… az egyházon belül és annak birtokában két kard van: a lelki hatalom kardja és a világi hatalom kardja… Mindkét kard, a lelki is, a világi is, az egyház hatalmában van. Ámde az utóbbit az egyházért kell forgatni, az előbbit pedig maga az egyház forgatja; azaz: a lelkit a papok forgatják, a világit a királyok és katonák ugyan, de csak akkor, ha a papok azt helyeslik vagy megengedik. Mert az egyik kardnak a másik alatt kell lennie: a világi a lelki kard alatt, miként a földi tekintély a lelkinek alárendeltje… A lelki hatalomnak van joga arra, hogy a földi hatalom rendjét vigyázza, s ha az nem bizonyulna jónak, ítélkezzék is felette.”
Az ágostoni hatalomszemlélet a középkort idézi. Ezzel gyökeresen ellentétes a montesquieu-i államelmélet, amelyre a modern polgári kormányzatok épülnek. Ez utóbbi lényege abban áll, hogy vallja az állam egyháztól való elválasztásának és a hatalmi ágak szétválasztásának szükségességét. A törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom különállását az indokolja, hogy bármely politikai hatalmat csak tőle független azonos erejű hatalommal lehet és kell ellensúlyozni. Ez az emberi szabadság alapja.
„Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, és azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani… minden elveszne akkor, ha ugyanaz az ember vagy a főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná ezt a három hatalmat, vagyis a törvényhozó hatalmat, a közhatározatok végrehajtásának hatalmát és a magánosok bűncselekményei vagy jogvitái fölötti ítélkezés hatalmát.” (Montesquieu: A törvények szelleméről)
Itt érkezünk vissza a valódi kérdés felvetéséhez. Kinek áll érdekében egy olyan alkotmány megalkotása, amely kijelenti, hogy „az Alaptörvény… érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.” (ALAPVETÉS C cikk 3. bek.) Hogyan fér ez össze a bibliai kereszténységgel, amelyről Blaise Pascal így írt: „A mindent szelídséggel intéző Istennek az a módszere, hogy az értelembe észokokkal, a szívbe pedig kegyelme segítségével ülteti el a vallást. De ha erőszakkal és fenyegetéssel akarják beleplántálni az értelembe és a szívbe, akkor nem a vallást, hanem a félelmet vetik el benne.”
Lehet egyáltalán polgárinak nevezni egy olyan alkotmányt, amely kimondja, hogy „alapvető jog… korlátozható” (SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezet 1. cikk 3. bek.), valamint „a Kormány a veszélyhelyzetben…egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.” (Az állam fejezet 53. cikk 2. bek.) Sőt, különleges jogrendben az emberi méltósághoz való jog és a kínzás tilalmán túl „az alapvető jogok gyakorlása… felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.” (54. cikk 1. bek.) Vagyis a kormány saját döntése szerint bármely – még az alkotmány által deklarált – alapjogot is felfüggeszthet vagy korlátozhat, ideértve azt is, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” Vessük össze ezt a Virginiai Nyilatkozattal, amely kinyilvánítja, hogy nem lehet semmiféle szerződéssel megfosztani egyetlen embert sem annak alapvető jogaitól, még akkor sem, ha ő ebbe beleegyezik.
„Minden ember, a természet rendje szerint, egyenlően szabad és független, s mindenkinek bizonyos veleszületett jogai vannak, amelyektől, ha társadalmi közösségbe is kerül, semmiféle szerződés meg nem foszthatja, vagy utódaitól azokat el nem veheti; ilyenek: az élet és a szabadság élvezete, ezzel kapcsolatosan a tulajdon megszerzésének és birtoklásának, a boldogságra és biztonságra irányuló törekvésnek, valamint azok elnyerésének joga.”
A Nemzeti hitvallás az alapvető emberi jogokról való lemondás tilalma alóli felmentésre a következő lehetőséget kínálja: „Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.” De mi ez az együttműködés valójában? Ha ez nem más, mint ideológiai alapvetés, akkor félelmetesen egybeesik azokkal a megállapításokkal, amiket Laura Nader, a Kalifornia Egyetem antropológus professzora írt meg könyvében: „A legerőszakosabb politikai rendszerek… egytől egyig a társadalmi kontroll megvalósítása érdekében használták az együttműködés ideológiáját… Az együttműködés-ideológia (harmony ideology) a legalattomosabb módszere a demokrácia megszüntetésének… Ez az ideológia legszélsőségesebb változatában az embereket egy fantáziavilágba zárja, ahol a valóságtól megfosztva kénytelenek tölteni életüket.”
Azáltal, hogy az új alaptörvény felszámolja az alkotmányos demokráciát fenntartó fékek és ellensúlyok alappilléreit, a gyakorlatban véget vet a hatalmi ágak szétválasztásának és egy tekintélyelvű hatalom alapját veti meg. Ennek oka azonban nem totalitárius politikai érdekek érvényesítésében keresendő. Ez csupán eszköz, mert az új alkotmány valódi célja, hogy megteremtse egy olyan keresztény-nemzeti állam alkotmányos kereteit, amelyben a politika kiszolgáltatja magát annak az erkölcsi hatalomnak, amelyre hivatkozik, és akit megidéz, hogy szóljon is általa. Nem meglepő tehát, hogy egyetlen európai ország államfője gratulált csak az új magyar alkotmányhoz. Vatikán állam uralkodója.
A szerző szakjogász
jonnyboy
Kedves Jonnyboy!
Válaszoltam, igaz kicsit megkésve a leveledre az említett cikknél.
Üdv: valaki
Ehhez a teljesítményhez kár volt a fijjugnak egyetemre járni.
Ez már a lelkek leigázása, amit senki emberfia nem követhet el!Még a pápa áldásával sem!
Hazug akarnok emberek. Igen. A pápa is az. Belopakodik a Janus arcúak hátán, és Isten nevében elvárja a kötelező hódolatot.Akolba akarják terelni az embereket? Nem fog sikerülni,legalábbis nagyon remélem!
Orbánék senkitől nem kaptak felhatalmazást, hogy alkotmányozzanak!Önszorgalomból, és alkotmányellenesen teszik.
Mit érdemel az a bűnös aki ilyet tesz???Sokat… És súlyosat…
Segítségül híva a logikát, akkor Orbán egy génhibás személyiség. Indoklás: Valamikor Posványos fürdőn (Romániában) Orbán tömegbutítása alkalmával azt mondta, hogy a baloldal ráront nemzetére amikor teheti. Ez génhibából ered, mondta az aranyszájú kanász. Nos, a génhiba örökölhető. Őkelmét még a pártállamban egy baloldali, ráadásul MSZP – s párttitkár (legalábbis az anyakönyv szerint) “fabrikálta (inkább a csalánra helyezte volna)”. Akkor most az apja génhibás és nemzetre rontó egyed? És a Martonyi, meg a Fidesz tábor legalább kétharmada gén hibás? Akkor most a génhibások vannak hatalmon? Azon gondolkodom, hogy most akkor keverte, vagy most keveri esetleg akkor is, meg most is? Míg ezt eldöntöm én felfüggeszteném ezt a “génhibást”.
Talán az első kommentnek arról kellett volna szólnia, hogy ez a cikk KIVÁLÓ!
Minden álságos indokot leleplez, nagyon jó hogy ide is feltették!
Azt hiszik bármit megtehetnek mert senki nem koppantott az orrukra , ha rákérdeznek a huncutságokra akkor elkezdik a rizsát nyomni a törvényességről és a szabályokról amit magukra alakítanak!!!!!!!
Szemét jogász bagázs !!!!!
Amikor a NÉP elindul akkor majd megtudják hogy a paragrafusok milyen súlyosak mert azzal csapkodják meg őket amibe összefoglalták és pár díszasztalt és festményt is a fejükhöz vágnak.
Nagyon tanulságos. Kár, hogy az emberek 99%-a nem fogja elolvasni/felfogni, de a lényeget akkor is megértik, szerintem. Terjeszteni fogom.
szemüveges
Igazad van, a cikk tényleg kiváló, de reggel annyira siettem. Elnézést.
A cikk utolso ket bekezdese a koncentralt lenyege az igen erdekes fejtegetesnek!
vatikan allam uralkodoja,………………… aki meglehetos ketes multtal rendelkezik!
lasd,;
Wachmann der Hitler Jugend Josef Ratzinger, Magyarorszagi “vendegszereplese” 1944-ben a Luftwaffe Korhazban,majd kesobb az Aktiv Legvedelemnel!!
Tehat VAN elozmenye Kamerad Ratzinger reszerol annak hogy Olyan Nagy orommel emlekszik vissza a Magyarokra!!
Kiváló írás,érdemes lenne széles körben terjeszteni!!!
Fééééééééééééény!
Alapmű. Terjeszteni.
Szerintem is alapmű. Ezért közöltük a Nyitott Szemmel magazin 16. számában már augusztusban ezt az írást.
Hasonló írások olvashatók még nyomatott (5000pld.) és online verzióban is!
http://www.nyitottszemmel.hu
Innentől egy kérdés van: mikor lesz a forradalom.
Magyarországon előbb-utóbb forradalom lesz, mert Orbán soha nem fogja elismerni, hogy rossz úton jár, az Orbán nélküli Fidesz hetek alatt szétesne, viszont a Fidesz prominensei túlzottan exponálták már magukat ahhoz, hogy más pártban vagy függetlenként hiteles politikusok lehessenek.
Az igazi kérdés számomra az: az előtt tör ki a forradalom, hogy a RK egyház valódi arca lelepleződik a széles tömegek előtt vagy nem. Ha a lelepleződés megtörténik, simán el tudom képzelni, hogy egy olyan egyházügyi rendszer épül ki a jövőben, ahol a trón és oltár (szószék) szövetsége nem kerülhet szóba. Hornék egyik legnagyobb bűne a Rómával kötött paktum volt. Egy eléggé földindulás-szerű rendszerváltozás után ezt a paktumot fel kell mondani, az egyház(ak)nak átadott iskolákat és intézmények nagy részét vissza kell venni, és a teljes egyházi támogatási rendszert meg kell szüntetni, kivéve a szociális ellátás területén végzett tevékenységek támogatását, illetve a hátrányos helyzetű gyerekek számára fenntartott iskolák normatív támogatását. Még odáig is elmennék, hogy a hivatalos egyházi személyek politikai pályafutását is korlátoznám, összeférhetetlenség címén.
Ja, akinek ebből nem jött volna le, meggyőződésem, hogy Krisztus feltámadt.
Akkor most én, ha nem megyek minden vasárnap templomba, és nem csinálok úgy, mint aki buzgón imátkozik, akkor én, meg leszek korbácsolva?
Szépen csúszunk, vagyis csúsztatnak vissza a sötét középkorba. Szép kilátások édes hazám!
Ugye álmodom, és majd egyszer felébredek és tátom, hogy szépen süt a nap, és minden ember boldog…
Már háromnegyed éve megírta Bartus Laci hogy Magyarország idegen hatalom ( a Vatikán ) célpontjává vált és ügynökei beépültek a Kormányba .
Idegen hatalom próbálja elfoglalni hazánkat !
A héten: 30-31.-én tárgyalják, szavazzák meg-, és 2012. jan. elsejétől kezdve, akarják életbe léptetni az új vallás- és lelkiismeret szabadság törvényt Magyarországon.
Ezen a napon az egyházi státust nem kapó több, mint 300 egyházzal együtt az egész magyar társadalom hirtelen visszajut majd a történelemből jól ismert, vallásüldöző sötét történelmi korok egyikébe.
1.pont. Újra be kell jegyeztetni az egyházakat annak ellenére, ez megtörtént már a rendszerváltás után, 1990-ben.
A Kossuth Rádió egyik régebbi műsorában úgy hallottam, hogy a visszaélő egyházakkal szemben az adóhatóságnak kellett volna- eljárnia. Lehetne akár a következő év elején is. Tehát céltévesztő eljárás gazdasági felülvizsgálat helyett új vallástörvényt alkotni.
Ne talán a visszaélőkre való hivatkozás csak ürügy, nem valós érv?
A új lelkiismeret és vallástörvény alkotására a valós okot Soós Péter mennonita lelkész kifejtette.
2. pont: I. u. a X. században Szent István király és a Római Katolikus Egyház közt szerződés jött létre az államalapítás kérdéseiről és a kereszténység terjesztéséről Magyarországon.
Ezekre a jogi alapokra kíván visszatérni a kormány, amit a szentkorona tanra hivatkozás mutat a preambulumban.
Az állam és a koronát adó egyház szétválasztása megszűnik. A kettő újra egyesül az ország törvényeinek alkotásában és az ország életének gyakorlati irányításában.
Visszatér a honfoglalásbeli Középkor…
Mártírhalált halt 50 millió más vallású protestáns hívő. Kiontott vérük gondolkoztasson el mélyen az olvasót, vajon helyes-e az állam és az egyház újraegyesítése!!!
3. pont: Az új Magyar Alkotmány szellemisége, morális alapja nem az Amerikai Egyesült Államok alapokmányáéval lesz azonos, hanem a SZENT KORONATANNAL. Az új magyar állam a honfoglalás korabeli állapotoknak megfelelő módon irányítja majd a mai, XXI. sz. -i államot..
Felmerül a gyanú, vajon milyen-, a Szent István korabeli módszerekkel: fegyverrel a hátunk mögött-, esetleg a folyóvízbe hajtva a megtéretlen népet keresztelik meg ismét a magyar népet. Akarjuk ezt?
Lenne-e lelki értelme ilyen hitvallás aláírásának? Ha egyesek, azt feltételezik, hogy igen, igen, milyen haszna lenne az ilyen hitvallástevésnek? Ha olyan emberek tennék, akik belső meggyőződés nélkül tennének nyilatkozatot a számukra új hitvallás mellett, az etikailag értéktelen. Meddig tart majd annak a vallásnak az életet átalakító ereje, ahol az ebbe vetett hitet külső nyomás hatására veszik fel az emberek? Addig, amíg a lelki terror, a gazdasági elnyomás létezne, és a fegyveres fékentartó erő jelen lesz. Ezt a vallásos világot azonban a az a Teremtő Isten, aki a szívbe lát, nem fogja értékelni. Ahogy mi sem értékeljük….
4. pont: A parlamenti képviselők MINIMUM kétharmadával kell majd megszavaztatni, elfogadtatni a vallások EGYHÁZI STÁTUSBA VÉTELÉT.
Morálisan melyik parlamenti képviselő méltó erre a döntésre Isten színe előtt?
Melyik parlamenti képviselő ismeri olyan mélyen minden egyház hittételeit, objektív döntést hozhatna?
Feladata lehet-e egy képviselőnek, ekkora lelkiismereti terhet vegyen a nyakába? Felelőssége lehet-e kormánypártnak ennek vizsgálata?
A parlamenti képviselők a politika fogalomkörébe tartozó dolgokkal.foglalkozzanak, erre választották meg őket! Másra nem kaptak felhatalmazást.
5. pont. Az engedélyek megszerzése mindig az éppen többségben lévő politikai párt(ok) szimpátiájától, vagy az adott egyházzal szembeni ellenséges hozzáállásától, ellentétes érdekeitől függ majd. Ez a szituáció nem előreláthetóvá teszi, lehetetlen, bármely döntés objektív legyen
6. pont. ÁZ ÁLLAMNAK ALÁRENDELT EGYHÁZ, VAGY AZ EGYHÁZAKNAK ALÁRENDELT ÁLLAM OLYAN FÜGGŐSÉGI VISZONYBA KERÜ L EGYMÁSSAL, AMI EGYIK SZERZŐDŐ FÉL SZÁMÁRA SEM HAGY TERET, A SZABD DÖNTÉSEK MEGHOZATALÁRA.. EMLÉKEZZÜNK VISSZA, A SÖTÉT KÖZÉPKORRA!!!.
7. pont. Az egyházak engedélyezését létszámhoz kötik: min. 1000 főhöz. Így az Úr JÉZUS KRISZTUS és 12 tanítványa biztos, holnap nem kapnák meg 2012.jan. 1.-e után az egyházi nyilvánításba vételt.
Az ügy természete szerint HITEK igazságának megítélése, egyházak elismerése nem köthető taglétszámhoz.
Nem is egyenesen arányos egy vallás taglétszáma az adott vallás igazságtartalmával: Nem felel meg a valóságnak az a törvényalkotói szemlélet, hogy minél többen hisznek valamilyen vallásban, annál biztosabb annak a hitnek az hitbeli igazsága.
Sőt, a Szent Írás szerint a történelem végén kifejezetten fordítottan arányos lesz az igaz hitet követők száma és a hitigazság tartaloam . „Amikor eljön az Embernek Fia, vajon talál-e hitet a földön?”, „Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.”
8. pont. Azokat az egyházakat veszik nyilvántartásba, amiknek legalább 15-20éves a magyarországi egyházi jelenlétük.
A módosított törvénytervezetben ezen felül az szerepel, az egyházak min. 100 éves nemzetközi múlttal kell, rendelkezzenek.
Azonban az igaz hitet követő egyház létezésének és működésének feltétele nem függ ezektől az egyházmúltra vonatkozó feltételektől, mert ahogy Jézus korában, úgy ma is bármikor keletkezhet olyan új egyház, ami Krisztuséhoz hasonlóan teljesen új valódi igazságot hirdető egyház lesz.
Jézus és tanítványai mindössze 3 és félévnyi tanítási időt mutathattak volna föl Jézus bíróság elé állítása idején kivégzése előtt. A keresztény egyháztörténelem akkor csak három és féléves volt. Mennybemenetele előtt nem volt ezen a Földön világszéles egyházi kapcsolatrendszere, intézményrendszere. Nem volt még egyetlen külföldi, nemzetközi gyülekezete sem. Csak később vált sok országban elterjedtté, hatalmassá a Krisztust követők egyháza az apostoloknak a népek közt végzett evangéliumhirdető szolgálata által…
Ha a holnap a szavazásra kerülő vallástörvényt a parlamenti képviselők 2/3-a megszavazza, nem tudhatják, vajon milyen fiatalkorát élő, Krisztuséhoz hasonló igaz vallást számolnak fel: lehetetlenítenek el csírájában.
Mert holnap, a feltételek alapján nem kapná meg Jézus az egyházi státust.
János a tanítvány Jézus Krisztusról azt mondta: “Az ŐVÉI közé jött, és az ŐVÉI nem fogadták be ŐT.”. Jn. ev. 1., 3. f.
Ezért a magyar vallástörvény sem köthető magyar alapítási időponthoz, sem 100 év nemzetközi fennállási időhöz.
10. pont. Amely egyházat nem ismernek el, a Szentkorona Tan miatt pedig egyesületként sem rendeződik működése, más fennmaradási formában sem oldotta meg további életét, annak a teljes egyházi vagyona az államra száll.
Az állam azután a státust nyert egyházak közt, mint martalékot osztja majd szét az így kapott vagyont.
Az államnak nincs joga az önkéntes adakozásból gyűjtött egyházi vagyont elvenni: ami egyházi ingó és ingatlan vagyont az adott hitű gyülekezet csak saját célokra adományozott. Az adakozásból gyűjtött vagyont más gyülekezetre átruházni nem etikus. A tagok célja nem az állam-, sem nem más egyház, hanem saját egyháza építése és sajátos szolgálatának támogatása volt.
Ha az állam a vallásszabadság elve ellenére jogellenesen megszüntetne egy egyházat, akkor is ki kellene fizetnie az feloszlatott egyház pénztárának az összes bankban kamatoztatott pénzét, az ingatlanok valós forgalmi értékét. Ezt az összeget belső megegyezés, szabályok alapján a tagok közt arányosan lenne törvényes elosztani.
11. pont. Igehirdetési lehetőségeinket nagyon korlátozza a törvény.Más egyházakra nem lehet ezután semmilyen kritikát megfogalmazni, ami az egészséges hitvita lehetőségét abszolút kizárja. Pl.: senki se fogalmazhatna meg más hitelvekkel, dogmákkal, egyházakkal szemben ellenkező hitbeli érveket.
A nagy reformátorok forognának sírjaikban, ha hallanák, hogyan szüntetné meg ez a vallástörvény azt, amiért 50 millióan az életüket adták. A szabad etikai, szellemi fejlődés útjának lehetőségét veszti el a magyar társadalom. Ez a gondolkodás-, szólás, véleménynyilvánítás és nyomtatásszabadság megszüntetésével egyenlő.
A sötét középkorba visszalépő államegyházi törvénytervezetet nem szabad megszavazni!!!
12. pont. A hitelvek összevetésének, kritikájának megszűnése ellenőrzésére a Magyar Állam vissza kívánja állítani a régi politikai ellenőrző rendszereket: a templomokba titkos megfigyelőket ültetne be, mint a az inkvizíciós és a kommunista/szocialista időkben.
Félelmetes mégcsak rágondolni is!!!
13. pont. Ezzel szemben a státust nyert egyházak szolgálatában álló személyek csak egyháza0 belső bíróságának kötelesek elszámolni tetteikkel, és anyagi vonatkozású bűntetteikkel. Azonban egyáltalán nem állnak majd az állami polgári törvények előtti felelősségre vonás terhe alatt. Esetleges bűntetteiket a nyilvánosság kizárásával, csak az egyház belső bírói köre vonhatja felelősségre.
Az elmúlt évek alatt is mind Magyarországon, mind külföldön számos egyházi viszaélés leplezősött le.. Sok anyagi és erkölcsi bűntényre derült fény.
AZ EGYETEMES EGYHÁZTÖRTÉNELEM ALAPJÁN KÖZISMERT, EZ A PONT NAGYON SOK VISSZAÉLÉS, BŰN ELTUSOLÁSÁRA AD LEHETŐSÉGET.
14.pont. A tervezet szerint a státust nyert egyházak pénzügyeit a jövőben az adóhatóság nem ellenőrizheti. Független az államtól.
Ezzel a státust kapott egyházak AZ ÁLLAM ADÓIBÓL KAPOTT PÉNZ FELETT ÉS SAJÁT ADOMÁNYAI FELETT korlátlan PÉNZÜGYI hatalmat nyernek, AMI ISMÉT MÉRHETETLEN VISSZAÉLÉSEKHEZ VEZETHET.
A FENTIEK MIATT ÉN IS CSATLAKOZTAM A BÖJTÖLŐKHÖZ MÚLT VASÁRNAP ÉS MAI IS….
KÉREM A MAGYAR-, LELKIISMERET- ÉS VALLÁSSZABADSÁGGAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYTERVEZET MIATT HOZZÁM HASONLÓAN AGGÓDÓKAT, IMÁDKOZZANAK ÉS BÖJTÖLJENEK A SZAVAZÁS UTÁN IS.
Istentől megáldott Boldog Újévet kívánok mindenkinek:
dr. Szilvási katalin