1.
Cornelius írta
“Az említett neutrínókísérlet igen érdekes lenne, ugyanis a neutrinókkal éppen az a baj, hogy alig lépnek kölcsönhatásba más részecskékkel. Ez az “alig” azt jelenti, hogy a Napból irdatlan számban indulnak neutrinók a csillagközi térbe, és ebből a megszámlálhatatlan mennyiségből alig PÁR DARAB ütközik más részecskével, miközben áthalad az EGÉSZ földgolyón. A mi testün minden négyzetcentiméterén minden másodpercben neutrinók százmilliárdjai haladnak keresztül, minden következmény nélkül. Tehát a CERN-ből elindított (???? – elindítottak 1 azaz egy darab neutrinót?? – Hadd kacagjak…ez nem a hatos villamos, amit csak úgy elindítanak) neutrinó gyakorlatilag nulla valószínűséggel fog Milánó (miért pont Milánó??) környékén ütközni másik részecskével.”

Amit leírtál, kicsit sem gondoltál bele szerintem. Persze, hogy nem 1 neutrinóval kísérleteztek. De 1 volt, amit sikerült is észlelniük a – hasra ütés – 20 millióból . Ezt azután nyilvánosságra hozták, bekerült az újságokba, stb. De ne hidd már el, hogy elsőre sikerült nekik. Csak nem adták ki az újságoknak az összes sikertelen próbának az infóit. Az a kérdés, hogy “miért pont Milánó”, megnevettet. Abba bele sem gondoltál, hogy esetleg több fizikai intézetben is vannak olyan műszerek, amikkel tudják őket észlelni? Legyen az New Yorkban, Sydneyben vagy éppen Milánóban. Elvégre valahogy felfedezték őket, tehát ki tudják valahogy mutatni őket (nem vagyok fizikus zseni, de ha valamit bizonyított tényként jelentenek ki, akkor azt nem egy részegen a város főterén borgőz és mariska-füst keverékét inhalálva fetrengés közben ötöltek ki, hanem bizonyítottak, és tudnak is bizonyítani később is). Az pedig, hogy a CERN hogy működik, nem fogom részletezni, guglizd ki a hivatalos honlapját, és olvasd el (angol tudás szükségeltetik).

2.
Nem kell egyből azzal jönni, hogy ufó-e vagy nem ufó. Mindkettő. Nem ufó, mert nem valószínű, hogy egy értelmes életforma lenne. Valószínű akkor nem is tudnánk róluk, mert pánik, hisztéria, és a tényleges világvége-hangulat kezdődne meg. Na meg persze akkor nem is hintene róla morzsákat a nagy Űrkutatási Hivatal… És persze ufó is, de csak a szó eredeti jelentésében, tehát egy azonosítatlan repülő tárgy. Elvégre azonosítatlan, repülő és tárgy. Ha bármiféle “optikai csalódás” lenne, akkor nem hiszem, hogy először figyelték volna meg. A másik vicces dolog, ami a cikkben le van írva, hogy a Merkúr szellemképe, azaz hogy a Merkúr 24 órával korábbi képe. Sem az alakja nem stimmel, sem pedig az, hogy a kitörés gerjeszti, hogy láthatóvá váljon, ami láthatóan jóval gyorsabb, mint a Merkúr mozgása. Jó hogy nem már a délibábot naplemente után látjuk…

3.
A fizika által igazolt törvények érvényesek. Itt a Földön mindenképpen. De elég extrém körülmény a világűr, aminek ráadásul minimális részét ismerjük. Akkor meg hogyan vonhatnánk analógiákat, hogy ami a Földön igaz, az a világűr minden nyugodalmas és életszagú pontján igaz? Talán egy szűk körben igazak lehetnek, de akkor sem teljesen, hanem csak megközelítőleg. Legyen az a kör a Naprendszer, vagy a fél Tejútrendszer,

4.
Az, hogy értelmes életformákon vitatkozunk, hogy van-e vagy nincs hülyeség. A Földön, az emberek közt sem éppen sokkal lehet találkozni. Tisztelet a kivételnek, és a bárminemű fogyatékkal élőknek. De olyan elborult elmék is élnek itt a mi kis sárgolyónkon, hogy az valami borzalom. Mégis azon gondolkozunk, hogy van-e rajtunk kívül máshol is hasonló.
Egy kicsit gondolkozzunk. Egyre több olyan bolygót fedeznek fel, amely a csillagától megfelelő távolságra van, hogy élet és víz lehessen rajta. De pontosan ez hány %-a a világegyetemnek? Hát nem hiszem, hogy kevesebb tizedesjegye lenne, mint a legnagyobb prímszámnak számjegye. Ráadásul azt mondják, hogy tágul. Húú. Akkor ha egy kis logikát és matekot használunk, rájövünk, hogy elég nagy az esélye, hogy rajtunk kívül más bolygól is lehessen élet. Akár értelmesebb is, mint mi. Sőt, biztos hogy van, értelmesebb is, és kevésbé értelmesebb is. De az, hogy velük összeakadjunk, már elég csekély esélyű. De semmi sem lehetetlen.

Aki meg ennyire “gyün az uffó és elvisz” meg világvége hülyeségekkel jön, akkor annak küldöm idén karácsonyra a “Last Christmas” című számot, jövő ilyenkor pedig énekelje a világnak, hogy “Final Countdown…”

Engem ezen megközelítések között érdekel az a híradás, amely a Merkúrnak a tőlünk távolabbi felszíne és a nap között most először felfedezett és képi anyagban rögzített, két végén hengeres alakú látványnak érzékelhető látványról tudósít.
Pillanatig sem vitatom, hogy jelenleg, mi földi élőlények, nem vagyunk képesek másfajta technikai megoldásban gondolkozni, már ami a kivitelezést illeti, csak azokban, melyek Einstein elméletein nyugszanak.