Párizs – Több ezer, főleg francia autógyári munkás elbocsátása várható a Peugeot Citroen-nél. A szakszervezetek tiltakoznak.
Szakszervezeti vezetők szerint 5000 állást szüntet meg a PSA Peugeot Citroen autógyártó vállalat, mely 4000 francia munkahelyet is érint. Ezzel azonban a cég vezetése megszegné azt a korábban tett ígéretét, mely szerint a hazai munkahelyeket megóvja. A cég párizsi igazgatósági irodája előtt máris tüntetők jelentek meg.
Az autógyár-óriás 80 000 főt foglalkoztat az autógyártásban közvetlenül, de ezenkívül még 18 000 munkahelyet biztosít a különböző beszállítókon keresztül szerte Franciaországban. Világszerte az alkalmazottai száma a 200 000-ret is eléri. Ám a cég profitja alaposan megcsappant, már alig-alig nyereséges, így az igazgatósági döntés értelmében már korábban elfogadtak egy 6800 fős létszámleépítést, melyet főleg Franciaországon kívül hajtanának végre 2012 végéig.
A munkahelyek megőrzése érdekében már a francia iparminiszter is fellép; Éric Besson találkozott Philippe Verin vezérigazgatóval, hogy tisztázzák a cég és a munkavállalók helyzetét. Ezt követően a miniszter azt mondta, hogy a cégvezető biztosította róla, hogy nem lesz további leépítés a közeljövőben.
A szakszervezetek azonban szkeptikusak, szerintük az eurozónát érintő válság miatti megszorításoknak ezrek állása lesz az ára a Peugeot Citroennél. A cég szerintük előbb-utóbb kiszervezi az állások egy részét külföldre. Brazíliában és Kínában már történtek is komolyabb beruházások a gyár részéről. A Moody’s hitelminősítő pedig már figyelmeztette az ősz folyamán a céget, hogy deficites lehet az év vége, ha nem tesz valamit költségcsökkentés terén.
Jean-Luc Mélenchon, a Baloldali Front elnökjelöltje a jövő tavaszi választásokra meg is ragadta a témát és élesen bírálta a Moody’s-t, amiért az jelentéseivel létszámleépítésbe „hajszolja” a vállalatot. A szakszervezetek vezetői pedig felemlegették, hogy a cég vezetői óriási pénzeket vágnak zsebre a válság ellenére, de az osztalékokkal sem spórolnak.
Úgy tűnik, hogy a Francia társadalom is úton van a Görög helyzet felé. Egyszerűen normális ésszel alig fogható fel a munkásemberek hozzáállása az őket érintő gazdasági helyzethez.
Végre, tudomásul kellene venni, hogy szinte az összes működő, korszerű iparral rendelkező gazdasági rendszereinkben többet fogyasztottunk, mint amit megtermeltünk. A különbséget eddig a különböző bankokban lévő állami és magán megtakarításokból lehetett fedezni, vagy az államok papír értéklevelek kibocsájtásával igyekeztek pénzt szerezni, de ezek mögött a papírok mögött egyre kevesebb a fedezet, ezért egyre magasabb kamatot kell érte fizetnie a kibocsájtónak, hiszen az értékpapírok egyre világosabb, hogy értéktelenek lesznek.
És ekkor a munkások és gyárak elkezdenek sztrájkolni, a helyett, hogy értékek teremtésével igyekezzenek az egyensúlyt javítani.
Kétségtelen, hogy az állam működésével sok pénzt lehet megtakarítani, vagy bürokráciával elszórni, de éppen ezért a racionalizálás, a leépítés is fontos része a megtakarításoknak.
Ráadásul ismét elérkeztünk a történelemből ismert ipari forradalom angliai textilmunkásainak lázadásához, mert a technikai és tudományos forradalom lassan feleslegessé teszi az emberi élőmunkát. Ha robotok termelnek, akkor az embereknek miért fizessenek bért? Ha viszont nem fizetnek, ki veszi meg és miből, a robotok termelését? A mezőgazdaságban néhány gép képes ellátni egy egész tömeg mezőgazdasági munkás feladatát!
Igen, a tényeket el kellene fogadnia a társadalmaknak, és az egész társadalom reformjára kellene felkészülni az értelmes embereknek. A társadalmak és országok, földrészek összefogására. A mai körülmények között nincsen olyan klasszikus gazdasági rendszer, amely biztosítani tudná a gazdasági békét!
És különösen ártalmas ilyenkor a demagógia, hiszen egy vezető vagy kormányhivatalnok sem képes annyi értéket ellopni, vagy úgy megfizetni, ami egy társadalom gazdasági helyzetét veszélyeztethetné! Pont a banki rendszer az amely képes követni a pénzek útját, amely lehetetlenné teszi a nagy pénzek lenyúlását.