A CIA a Facebookot és a Twittert böngészi 2011. November 6. Sunday 11:57 | RR Forrás: AN

A CIA a Facebookot és a Twittert böngészi
Robert Redford A keselyű három napja című Sidney Lumet-filmben

McLean, Virginia – Naponta sok millió információ megy át a Központi Hírszerző Ügynökség egyik szekciója, az Open Source Center (kb. Nyílt Forráskód Központ) dolgozóinak kezén. A számítógép előtt ülő munkatársak vitzsgálják a Facebookot, a Twittert és más közösségi oldalakat, de a különféle internetes csetszobákat, rádióműsorokat és fórumokat is.

A keselyű hat napja című könyv, illetve az abból Robert Redford főszereplésével a hetvenes években készült film főhőse, Joe Turner egy irodalmi társaságnál dolgozik, amely valójában a CIA egyik fedőszerve. Munkája, hogy elolvassa az új könyveket, és azokból kigyűjtse a használható ötleteket. A mai valóság ennél lényegesen szerteágazóbb: a CIA elemzői a mandarin kínaitól a magyaron át az arabig minden elképzelhető nyelven kutatják az információs szupersztrádát, s a hangyaszorgalommal kinyert sok milliónyi információmorzsából igyekeznek olyan nagyobb képet összeállítani, amely akár a Fehér Ház számára is használható, ha arra kíváncsiak, milyen hangulat alakult ki a nagyvilágban mondjuk Oszama bin Laden likvidálása után.

Doug Naquin, az Open Source Center igazgatója az Associated Pressnek adott interjújában azt állította, a Cég e névtelen munkatársai sok mindent megjósoltak előre, így az egyiptomi felkelést is, csak annak időpontját nem tudták pontosan megállapítani. Azt viszont bizton állították, hogy a közösségi internetes oldalak Egyiptomban és másutt megváltoztatják a történelem menetét, és veszedelmes hatással bírnak majd az uralkodó rendszerre. Ez bekövetkezett, számos arab lázadást az interneten szerveztek.

Az OSC általában könyvtár szakon végzett, több nyelvet bíró dolgozói több százan azon vannak, hogy mutatóujjukat rajta tartsák a világ érverésén, így például adott pillanatban meg tudják mondani, mit gondol az átlag venezuelai Hugo Chávezről, vagy hogy milyen a pakisztáni utca hangulata. A legtöbben Virginia államban vannak, egy részük azonban különféle amerikai nagykövetségeken dolgozik szerte a nagyvilágban. Hírszerzési tájékoztatásuk összegzése majdnem minden nap Barack Obama elnök elé kerül.

A közösségi oldalakra főleg azután kezdtek összpontosítani, hogy 2009-ben a Twitteren szerveződött elsősorban a Mahmúd Ahmedinedzsád iráni elnök újbóli megválasztása ellen az úgynevezett Zöld Forradalom. Akkoriban a fárszi volt a közösségi oldalakon harmadik leggyakrabban használt nyelv – nem csoda, hogy Irán a későbbiekben lépéseket tett arra, hogy az országot a világhálóról leválassza és saját, a hatalom által könnyen ellenőrizhető és adott esetben lekapcsolható intranetet hozzon létre.

Az OSC különösen nagy figyelemmel kísérte a Twitter különféle nyelveken történő megnyilvánulásait Oszama bin Laden likvidálása után, hogy tájékoztathassák a Fehér Házat a világ közhangulatáról. Mint jelentették, Pakisztán fő nyelvén, az urdu nyelven a tweetek nagy része negatív volt, és ugyanezt lehetett elmondani a kínai megnyilvánulásokról. Tanulságosak voltak az eredmények néhány héttel Oszama halála után is, amikor az elnök a közel-keleti rendezésről beszélt. A következő huszonnégy órában negatív megnyilvánulásokról számoltak be Törökország, Egyiptom, Jemen, Algéria és a Perzsa-öböl internetezői részéről – de Izrael részéről is. Az arab, perzsa és török netezők sérelmezték, hogy Obama részrehajló Izrael felé, míg a héber nyelvű tweetek arabpártiként kárhoztatták az elnököt.

Doug Naquin, az OSC igazgatója elismeri, hogy a világ bizonyos részein az internetes hangulat nem feltétlenül fedi le az adott ország teljes összképét, miután vannak helyek, ahol a közösségi oldalakon való szerveződés alapvetően az interneten felülreprezentált urbánus elit játékszere, ugyanakkor arra is rámutat, hogy az ilyen oldalak okostelefonokon történő elérése meglepő ütemben növekszik olyan helyeken, mint Afrika, ahol a lakosság egyre nagyobb hányada képes rákapcsolódni a világhálóra.

Tags: , , , ,

21 Reader’s Comments

  1. Aki nem tudta eddig, hogy ezek jó források, annak a hírszerzésről vajmi kevés fogalma van. A teljes net forrás, és komoly számítógépes és HR támogatás áll mögötte. :)

  2. gets
    *+++++

  3. gets, stefan ott a +
    Tudjuk, tudjuk, mégis “osztjuk az észt”

  4. vikus.
    Nincs titkolni valóm. A saját véleményemet, gondolataimat írom le, de lehet, hogy legközelebb nem kapom meg a vízumot?

  5. Jó, ez érdekes ismertető. De eddig is gondoltam.
    A vizsgált adatrendszer nyilvános, miért ne elemeznék?
    Igaz, nagyon komoly kapacitás kell hozzá, nem akármelyik állam vagy más szervezet képes erre. A megszerzett (kinyert) információ nem nyilvános. Ez érthető. Az adatok nyilvánosak, az elérés költségén felül ingyenesek, de a hatalmas adattömegben rejlő információ kinyerése nagyon drága. Azt illeti, aki ebbe pénzt (munkát, erőforrást, időt, lelket) fektet be. Stratégiai jelentőségű az így kapott információ. Ha rossz kezekbe kerül, ugyanolyan veszélyes, mint az atombomba vagy a vírus.
    Kellennének olyan globális, pl. ENSz által finanszírozott kutató, elemző szervezetek, melyek az általános jelentőségű információt kinyernék és nyilvánosságra hoznák. Emellett az egyes államok és multinacionális szervezetek a saját szempontjuknak megfelelő további információkat saját eszközeikkel kinyerve azokat maguknak megtartva hasznosíthatnák.

  6. Van aki ezen a hiren meglepödött? A világ összes országának hirszerzése ezt teszi (természetesen az anyagi és észbeli lehetöségeinek arányában).
    Én már csak ezért sem használom sem a Facebookot ésem a Twittert. Még kiderül, hogy a kertemben nem úszómedencét, hanem egy atomerömüvet épitek,… ki tudja milyen céllal.
    (lehet, hogy most buktam le?)

  7. Lassan visszatérünk a kengyelfutók, lovas postások és a postagalamb hírhozók korába.
    Már akinek van titkolni valója, mert a mobil telefon az egyik legjobban ellenőrizhető eszköz./cella információ, helymeghatározás, lehallgatás, ha az akku nincs kivéve stb./

  8. Stefan
    -
    Ha úgy kéred, hogy nagy utasszállitó repülök vezetését akarod az USA-ban megtanulni, akkor egész biztos azonnal megkapod. Arra nem figyelnek. Csak túrista céllal ne kérd a vizumot, mert az gyanus lesz nekik.

  9. Más felé szoktam utazni, de a CIA keze oda is elér. Egyébként értelek.

  10. Teccetek valaha hallani a Open Source Intelligence-ről?
    http://en.wikipedia.org/wiki/Open_Source_Intelligence

  11. MInden stimmel, csak a tetszettek két t. Szorika.
    http://www.magyarhelyesiras.hu/

  12. stefán
    Nekem sincs titkolni valóm. Úgy tudom, az USA-ba nem kell vizum, csak az ujjlenyomatos útlevél.Amikor még kellett, megkaptam.
    i

  13. vikus.
    .
    Stimmel.
    Én nem az USA-ról írtam. Egyébként ez az ujj lenyomatás olyan, mint ha rabosítanának.
    .
    Legközelebb testüreg vizsgálat is lesz?

  14. stefán
    -
    Nem töled hallom/olvasom ezt elöször. Magyarországon ezt rabositásnak hiszi a nép. Itt ez sokkal gyakrabban használt idenifikálási alkalmazás. Tölem már nem is tudnám megmondani hol és hányszor vettek ujjlenyomat mintát. Bizonyos (federal & state) állásokat nem is lehet betölteni enélkül. Itt másként tekintenek erre és nem hat rabositásnak. A kutya sem törödik vele. Több egyetemen emellett meglepetésszerüen vehetnek mintát drogtesztre is bármikor.

  15. NEM csak a CIA!!!
    a Mossad is!-es Israel-en belul a belso biztonsagi szolg.-(Sinh beth)-is!
    mi ebben a meglepo barki szamara??

  16. cOLOMBUS.
    Nem érzed úgy, hogy az emberi mivoltodban sértenek ezek az eljárások? Én fel lennék háborodva, ha kábítószer vizsgálatnak vetnének alá, vagy alkohol szondás vizsgálatnak. Az más kérdés, ha látszik a tudatmódosító szer hatása.
    Írod, hogy többször vettek ujjlenyomat mintát. Minek, ez nem olyan, mint a fák évgyűrűi, hogy folyton nőnek. A mai számítógépes világban rengeteg adat van egy emberről.
    Az viszont igaz, hogy vannak, olyan munkahelyek ahol oda kell rakni a megfelelő ujjat az érzékelőhöz, vagy retina vizsgát kell végezni a belépéshez.

  17. Ha valaki esetleg nem tudta volna, a kommunikációs műholdak sem viccből keringenek fent, tehát a mobilokon folytatott beszélgetések is lehalgathatók, de a kereső, és rögzítő szoftverek, csak bizonyos szavakra reagálnak, különböző nyelveken, és azok elhangzásakor ugranak a telefon IMEI számára, ill. a pozíciójára.

  18. Stefan
    Amerikában másként gondolkodnak az emberek, más okból háborodnak fel, mint Orbániában.
    Alkalmazkodni kell a helyhez.
    De gondold végig. Ez egy olyan ország, ahol 300 millióan élnek hatalmas területen. Ráadásul mindenki bevándorló (korábban vagy most). Az identifikálás sokkal nehézkesebb egy ilyen országban. Egy példa. Még Magyarországon érthetö okokból a születési anyakönyvi kivonat egy döntö fontosságú irat addig itt, az egy kicsit megkérdöjelezhetö papir. Mit kezdjenek az amerikai hivatalok egy magyar nyelvü Felcsút nevü faluban kiállitott szamáfüles dokumenttel. Na meg ha valaki a sivatagban született két teve között… akkor hol a dokument?
    Ha nagyon gyors és pontos azonositásra van szükség egy ilyen népolvasztótégelyes országban akkor a legjobb módszer erre az ujjlenyomat. Ezért sokkal általánosabb és elfogadottabb annak használata, mint Magyarországon. Nem is vált ki ellenérzést senkiböl.
    Az én korábbi munkahelyemen (medical school) eleinte számkóddal késöbb kártyával, majd azt leváltva az újlenyomatommal tudtam belépni a laborépületbe. Csak, mint érdekességet emlitem, hogy velem kivételt tettek, mert a kisujjam szolgált azonositásra és az ajtó nyitására nem a mutatóujjam, mint a többieknél. Ennek oka az volt, hogy a az elsö három ujjamon nincs ujjlenyomat. Mivel naponta dolgozom -80C fokos fagyasztott szövetekel az ujjaim felulete mindég lefagy és elroncsolja az ujj barázdáit. Én nem érzem de a lenyomatnak ennyi fagy elég.
    Hogy miért kell többszö ujjlenymatot “adni”? A hivatalok nem fogadják el vagy titkosan kezelik a lenyomatokat és nem adják át más hivatalnak. Hogy ez a nagy titkosság jó vagy sem… lehet rajta gondolkodni.
    De megtörtént az is (Bevándorlási Hivatal), hogy az ujjlenyomatom “lejárt” és újat kértek, hogy felfrissitsék. OK, OK,.. tartsd vissza a nevetésed… Vannak helyek ahol az ember nem röhögi ki a hivatalnokot.
    Ami a kábitószer tesztet illeti. Engem nem zavar ha évente kétszer, háromszor random tesztnek vetnek alá ha ezt mindenkivel (a dékánnal is!) megteszik. És megteszik. Kábitószernek minösülö anyaggal dolgozunk néha. A felhsználást nem is lehet pontosan követni a kisérletekben, mert ki tudja hova nyomtam be a tüt? Ezért valahgy ellenörizni kell. Volt olyan eset, hogy a dékánnal együtt vártam a vizelet beadásra. Emiatt még senki sem reklamált. Már a belépésemkor közölték, hogy ez van, ez lesz. Aláirtam, nem bántam. Ha nem tetszik a rendszer elmehetek máshozva dolgozni, ahol ezt nem teszik velem.
    Ilyen dolgokon az amerikaiak nem akadnak ki. De próbálnád a nyugdij befektetésüket államositani vagy a magántulajdonukat elkobozni. Dózerrel mennénekneki neki az elnöknek. Látod mennyire eltéröen gondolkodnak ugyanarról az emberek itt és ott?

  19. Most mivan abban ?
    Lehet hogy a CIA cimbiket keres a Fészbukk.-on. Másik Kágébét meg ilyesmiket. Geheimestaatpoliceiteket. Satöbbit.

  20. cOLOMBUS.
    Egy percig nem vitattam, hogy vannak, olyan munkahelyek ahol a biztonsági rendszer megköveteli az egyén azonosítóját.
    .
    Amiért most vitába szállok veled, azaz általad írt magyar nyugdíjpénztári helyzet véleményezése.
    .
    Biztosan emlékszel egy Robert Maxwell nevű embere –ö ugyan angol volt-aki a nyugdíj pénzeket kezelte, szó szerint mert, lenyúlta. Voltak amerikai érdekeltsége is.
    Mikor az ügy kiderült egy vitorlás hajóról a tengerbe zuhant. Holtestét nem találták meg.
    .
    Ami közelebbi esemény, az USA-ban történt, lehet, hogy emlékszel egy Enron nevű cégre, ami többek között a magánnyugdíj pénzeket is kezelte. Elnöke Kenneth Lay volt.
    Az ügy nyilvánosságra kerülése után az elnök-helyettes Clifford Baxter” öngyilkos” lett.
    Részvényeik ára egyik napról a másikra 85 dollárról, 0,65 dollárra estek.
    .
    Ezek után én nem hallottam a dózer dübörgést.

  21. Stefan
    Kicsit zavarba hoztál. Lehet, hogy túl hosszan meséltem és nem értetted meg a lényeget.
    Röviden. Az USA-ban az ujjlenymat használatát széles körben alkalmazzák és mindennapi dolognak számit. Senki nem lepödik meg rajta. Hogy ezt Magyarországon, magyar ésszel hogyan élik meg vagy mire asszociealnak az magánügy. Akinek nem tetszik az nem jön ide.
    -
    Nyugdij. Példát hoztam arra, hogy mennyire más dolgok miatt megy utcára az amerikai. Azt irtam, hogy az amerikai ember törne zúzna ha államositanák a nyugdiját. Az általad emlitett példákban senki semmit nem államositott. Hülye befektetök, rossz helyre fektették a pénzüket és elvesztették. Megérdemelték. Én (pontosan most megmondani sem tudom) 50-60 helyen tartom a nyugdijas befektetéseimet. De ha Obama ezt elveszi tölem és államositással bedarálja (mondom: államositással) akkor felülök az emlitett dózerra én is.
    Azt hiszem kellöen kitárgyaltuk a dolgot és a topic témájjától is alaposan eltértünk. Üdv

Kapcsolódó cikkek

Félni, és félni hagyni 2013. November 3. Sunday

Farkas Flórián tud írni 2013. October 16. Wednesday


KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szolgálati közlemény

Felhívjuk vendégbloggereink és olvasóink figyelmét, hogy az alábbi vendégblogok némelyikének legfrissebb posztjai, ill. linkjeik technikai okokból, rajtunk kívülálló, a WordPress.com által bevezetésre kerülő változások következtében nem jelennek meg. Ezért az érintett blog-dobozkák egyelőre üresek. A probléma megoldásán az AN munkatársai dolgoznak. Addig kérjük a bloggereink és olvasóink megértését és türelmét.

Áthidaló megoldásként, a helyzet rendeződéséig itt is felsoroljuk a kárvallott blogok linkjeit, hogy olvasóik mégis el tudják őket érni az AN-ről is:



Az AN szerkesztősége.
2015.03.23.

Videók