Kivéve Grunwalsky Ferencet 2011. október 8. szombat 4:05 | AN

Budapest – Grunwalsky Ferenc Kossuth-díjas operatőr rendező, a Magyar Mozgókép Mestere cím tulajdonosa január óta nem kapja meg a címmel járó havi juttatást. Grunwalsky másfél hónapja levélben érdeklődött a minisztériumnál, ám még nem kapott választ. A Népszava érdeklődésére a tárca nem hivatalos tájékoztatása szerint már értesítették az operatőrt: címét szabályellenesen kapta, ezért nem utalják a havi félmillió forintot.

A Magyar Mozgókép Mestere címet 2004-ben alapították, és évente a filmszemlén adták át annak a Kossuth-díjas, 65. életévét betöltött alkotónak, akit alkalmasnak ítéltek a címre. Az évente egy filmművésznek odaítélt díjat ketten-ketten kapták meg 2007-ben, 2008-ban és 2010-ben – amikor Grunwalsky is díjazásban részesült –, mert időközben az eredeti tíz díjazott közül hárman elhunytak.

Idén januárban megvonták a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) költségvetésének nagy részét, majd felfüggesztették a díj kifizetését is, de nyáron utólag mindenkinek kifizették az elmaradt összegeket, kivéve Grunwalsky Ferencet.

A Népszava érdeklődésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik vezető tisztviselője nem hivatalosan közölte, hogy a tárca levélben jelezte Grunwalsky Ferencnek: azért nem fizetik ki az összeget, mert szabálytalanul ítélték meg részére a díjat. Ugyanis az MMKA alapszabálya szerint egy évben csak egy személy részesülhet ebben az elismerésben, 2010-ben pedig ketten, Rózsa János és Grunwalsky Ferenc lettek a díjazottak. Nincs szó tehát boszorkányüldözésről, csak arról, hogy Rózsa volt abban az évben az első díjazott, így az ő díja a szabályos.

Grunwalszky Ferenc szintén az MMKA alapszabályára hivatkozva a Népszavának elmondta, hogy azokban az években, amikor egy díjazott meghalt, helyére megválasztottak valakit, miközben egy újabb alkotó is díjban részesült. Így Böszörményi Géza, Illés György és Bacsó Péter elhalálozását követően is ketten-ketten kapták a címet: 2007-ben Herskó János és Szabó István, 2008-ban Gyulai Líviusz és Kósa Ferenc, illetve tavaly ők ketten Rózsa Jánossal.

Grunwalsky Ferenc 2003 óta, tavaly januári lemondásáig, a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke volt. Az ő elnöksége alatt halmozódott fel a súlyos adósság a filmeknek odaítélt, de költségvetési fedezet nélküli összegekből. A Fidesz feltehetően még ennél is nehezebben bocsátja meg Grunwalszkynak, hogy egyik vezetője volt a filmesek “függetlenségi harcának” az előző Fidesz-kormány kemény központosító szándékaival szemben, amikor megakadályozták a filmügyek központi vezérlését célzó filmközpont létrehozását. Idén januárban már megvonták az intézmény költségvetésének nagy részét, majd áprilisban az Orbán-kormány megszüntette az MMKA-t azzal az indokkal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal számos hibát tárt fel az alapítvány működésében, és felrótta a költségvetési fedezet nélkül aláírt szerződések okozta több mint tízmilliárd forintnyi adósságot (bár feljelentésre azóta sem került sor).

Az alapítvány megszüntetése lehetővé tette, hogy a filmes pénzeket szakmai alapon és demokratikusan odaítélő gyakorlat helyett a filmfinanszírozást kormánybiztosként Andy Vajna vegye kézbe, a maradék pénzt pedig nemrégiben Szőcs Géza osztotta szét.

Grunwalsky Ferenc október 5-én a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában elmondta: lehet, hogy a jelenlegi kurzusnak nem tetszik a személye, de a neki megítélt díjjal járó összeget visszatartani nincs joga senkinek, a díjat pedig csak a bíróság vonhatja vissza. Az elismerést nem politikai szimpátia, hanem egy élet munkája alapján osztogatják a filmes szakmában. Másfél hónappal ezelőtt írt ebben a  témában a minisztériumnak egy levelet, de arra azóta sem kapott választ.

A filmekre odaítélt összegek sorsáról mindig hét ember döntött, neki magának egyéni döntéshez nem volt joga. Grunwalsky szerint – és a kormányzati állítással szemben – nem tízmilliárd forint adóssággal, hanem öt és fél milliárddal adták át az Alapítványt, nem tudni, hogyan lett ebből tíz. De még az a tíz és fél milliárd forint sem adósság, hanem a filmekre megígért kötelezettségvállalás, amit a 2013-ig megkötött kormányszerződés garantált. Tervük volt arra, hogy három év alatt hogyan lehet ezt az összeget nullára csökkenteni úgy, hogy közben azért ne álljon le a hazai filmkészítés. Az adósság akkor kezdett növekedni, amikor az új kurzus idején megszűnt a filmkészítés. Ha nincs munka, természetes, hogy növekednek a kamatok, és az összeg is növekszik – nyilatkozta Grunwalsky. Ezen felül még másfél milliárd forintot azonnal el is vittek az alapítványtól – tette hozzá. Az elmúlt évek során 25 film készült el, újjászületett a magyar filmművészet, nagyon sok embernek sikerült munkát adni, akiknek most felkopik az álluk. Grunwalsky nem tartja valószínűnek, hogy a jelenlegi rezsim ideje alatt filmet tud majd készíteni.