A Fidesz jelenleg azt vizsgálja, hogy az államadósság növekedése miatt visszamenőleges törvény alkotásával börtönözze-e be a volt miniszterelnököket, vagy elegendő, ha – a nyilvánvaló törvénytelenséget megkerülve – a létező törvények megerőszakolásával csukatja le politikai ellenfeleit. Végül is mindegy, az egyik nem jobb, mint a másik, a lényeg a szándék. Egyet azonban jegyezzünk meg: a törvény minden esetben valamely cselekedetet büntet. Ebben az esetben megvannak az előre kijelölt bűnösök (az elítéltek), megvan a következmény, de nincs meg a cselekedet. Akármilyen koncepciós pert kreálnak, azzal kell szembenézni, hogy egyelőre nincs olyan konkrét cselekedet, amelyet büntetni lehetne. De ez is csak szándék kérdése. Ha nincs, majd lesz.
Még az is lehet, hogy senkit nem csuknak börtönbe az államadósság miatt, elég ennek az emlegetése. Sokan pedig azt gondolják, hogy a kegy, amely nem tesz börtönbe senkit igazságtalanul, pedig megtehetné, ugyanolyan, mint a jog, ami ezt nem teszi lehetővé. Tipikus példája ennek a gondolkodásnak, amikor az elismert felekezeti státuszt elnyert egyik egyház tagja azzal biztatja azokat, akiktől az egyházi státuszt megvonják, hogy a lehetőség megvan, „csak kérni kell”. Éppen ez az, hogy kérni kell. Csakhogy nem szeretném kérni azt, ami jár. Demokráciában az állam csak tudomásul veszi és elismeri a jogot. Diktatúrában kérni kell, és az kegyet gyakorol, ha megadja azt, ami egyébként jár. Feltételt szab, hogy elismerje a jogomat.
Egyébként teljesen értelmetlen ezeken lovagolni, hiszen Magyarországon ma már minden törvénytelenül zajlik. Minden valamire való közíró megírta már, hogy ha az Orbán-rendszer tébolyának vége lesz, akkor az egész „disznóólat” ki kell takarítani, újra kell festeni. Az Orbán és lakájai által hozott valamennyi törvényt egy tollvonással kell megszüntetni, élén a nyomorék alaptörvényükkel, ami felváltotta a demokratikus alkotmányt. Ennek „demokratikus jellegéről” mindenki meggyőződhet, aki vet egy pillantást azokra a sarkalatos törvényekre, amelyeket ebből a förtelemből levezetnek. Márpedig, ha mindenki tudja már most, hogy ezek a törvények elfogadhatatlanok egy demokráciában, és a megalkotásuk is alkotmányellenes puccs keretében történt, akkor ezeket egy boldog pillanatban az első betűtől az utolsóig fogják üdvrivalgás közepette eltörölni. Mindebből csak egy megállapítás következhet: Magyarországon jelenleg törvénytelen állapot van, megdöntötték a demokráciát, felszámolták a jogállamot, lefektették a diktatúra alapjait. E diktatúra teljes kiépítésére van még egy fél évük, és 2012. január 1-jétől törvényekkel körülbástyázva elkezdődik Orbán Viktor felcsúti lakos diktatúrája. Azt pedig már most szögezzük le – az általam nagyra becsült TGM javaslatával szemben –, hogy semmiféle amnesztiát nem kapnak azok a csirkefogók, akik ezt a galádságot csinálták. Ezt jó, ha már most tudják. Orbán Viktor azért tudott addig eljutni, hogy diktatúrát vezet be, mert eddig még minden törvénytelenségét elnézték, és nem vonták értük felelősségre. Ez többet nem történhet meg.
Hogy a magyar nép ezt szó nélkül tűri, azt részben megértjük, mert a magyar néptől ennél jobbat nem lehet várni. Itt nemcsak a politikai elittel van baj. Sokkal inkább a “szegény magyar néppel”. Ez megfelel a szellemi színvonalának. Nem nagy kifogás, hogy az elfoglalt közmédiában minden csatornán és minden hullámhosszon, éjjel és nappal hazudnak, mert ezt a magyarokon kívül senki nem hallgatná ilyen kéjjel. Az intézkedések ugyanis olyan csomagolásban jelennek meg, amit a magyar ember szeret: „megint jól kiszúrnak valakivel”, akiről a magyar ember azt hiszi, hogy nála sikeresebb, gazdagabb és boldogabb, amit a magyar ember nehezen visel el. Vagy olyanoknak csapnak a fejére, akiket a magyar ember utál, és ezek nem kevesen vannak – saját magukon kívül gyakorlatilag mindenki. Vagy akik nála többet tudtak az állam bácsiból kiszedni.
Bűnbakokat szeret a magyar ember, mert akkor neki nem kell szembenéznie a saját felelősségével. Amikor Budapesten jártam, rászántam két órát, és csak mentem az utcán, néztem az arcokat. Mindegyiket úgy vizsgáltam, hogy ha megjelenne nálam egy állásinterjún, a takarításon kívül mire tudnám még használni. A 21. században. Megvallom, még egy közepes elektronikai bolt személyzetét sem tudtam volna összeszedni, viszont takarítóm lett volna elég. Nem is értem, hogy ezzel az emberanyaggal miből él ez az ország? Ezeknek még senki nem mondta, hogy robog a világ? Hogy máshol tanulnak? Hogy ezek nem értenek semmit abból, ami körülöttük zajlik, és megesznek minden ótvaros szöveget, azon nem csodálkozom.
Már csak azért sem, mert ezek soha nem is akartak demokráciát, csak jólétet, nyugati életet munka nélkül, adó nélkül, befektetés, kitartás és küzdelem nélkül. Nekik a szabadság nem érték, mert megszokták, hogy a szabadságukat eladják egy tál lencséért, cserébe lemondanak a gondolkodásról és az emberi méltóságról. Bajuk csak akkor van, ha cserébe nem kapják meg a betevőt, és nem tartja el őket valaki. Nagy volt a felháborodás és a zsidózás, de nagy igazságot mondott Landeszman rabbi, amikor a bugylibicskáról és a barackpálinkáról beszélt. Nem kell ahhoz zsidónak lenni, hogy ezt valaki észrevegye, megírta ezt már Petőfi és Ady is. Azóta semmi nem változott, ezek semmit nem fejlődtek. Nem véletlen, hogy a jó magyarok mindenkit megöltek, elüldöztek, nyomorgattak vagy gyaláztak, aki ennél egy kicsit magasabb szintet képviselt. A deportálás sem zavart senkit, mert azt hitték, hogy minden zsidó gazdag és okos, ha eltűnnek, csak jól járnak azok, akik maradnak. Főleg, ha itt hagyják a házukat is. Ennek az aljasságnak az emlékműve a XII. kerületi Turul-szobor, a Fidesz és Pokorni Zoltán nagy ajándéka. Nem is szereti a magyar ember azokat, akik az ő szabadságáért, a demokráciájáért aggódnak, mert neki az nem kell. Nem tud vele mit kezdeni, az megint a riválisainak lenne jó. Az neki azt jelentené, hogy tanulni kell, dolgozni kell, nem elég lézengeni és pofázni, még felelősséget is kellene vállalni, szellemileg is fel kellene zárkózni a világ színvonalához, nemcsak a jakuzzi után vágyakozni. Inkább azt is eltűrik, hogy a csúszópénzzel szerzett rokkantsági kedvezményt utólag, minden vizsgálat és bizonyíték nélkül megvonják. Rosszul csak azok járnak, akik tényleg rokkantak, és negyvenéves nyugdíjasként nem lőnek hálószaggató gólokat a járási focibajnokságban.
Az Orbán-rendszer teljesen megfelel a magyar ember színvonalának, megtalálta a zsák a foltját. Orbán a közmunkával ügyesen megtalálta a képességeiknek való munkát is. Ha megoldja, hogy legyen mit enni, inni, és ezzel tehermentesíti a magyar embert minden alól, amivel amúgy a mai világban szembe kellene néznie, ha nem Magyarországra születik, és felmenti őket a gondolkodás és a szabadság okozta terhek alól, ugyanolyan jó ember lesz, mint Kádár János. Neki is lesz egy Nagy Imréje, de annak legyilkolását is megbocsátja a nép, ha cserébe jóllakhat. A vadul zsidózó magyarok pontosan olyanok, mint Izrael népe, amely nem akart bemenni az ígéret földjére, visszavágyódott Egyiptomba, a szolgaságba, mert ott délben kiosztották a kaját.
Amikor egy kicsit nehezebb, mert a jótevő, aki arra vállalkozott, hogy a leghülyébb magyar ember szintjéhez alakítja a politikai berendezkedést, de átmenetileg nem tud eleget adni, akkor egy kicsit több lesz az ellenség, akik ezt akadályozzák: a zsidók, a cigányok, az amerikaiak, a nyugatiak, akiket mind lehet utálni, és tele pofával szidni a kocsmában meg a tévé előtt. Aztán, majd ha visszaalakították a rendszert, felszámolták a demokráciát, megszüntették a piacgazdaságot, önellátásra rendezkedtek be, akkor majd lesz jó zsíros kaja a kannás bor mellé, otthon főzött pálinka, lehet jókat böfögni, és akkor mindenki kinyalhatja. A többit meg intézze a Viktor. Akiket lecsuk, félreállít, mert ennek a nagy ügynek az útjában álltak, azok rohadjanak meg.
A baj az, hogy ez nem működik. Ezt lehet hazudni, el lehet játszani, el lehet nyomni évtizedekig egy népet, de hosszú távon nem működik. A szabadságnak és a demokráciának nincs alternatívája. Az csak Orbán Viktor sötét fejében létezik, hogy a nyugati civilizáció összeomlott. Valóban kiigazításra szorul, valóban telítődött a hitelekre épülő fogyasztás, de a megoldás csakis a demokrácia keretein belül képzelhető el. Ha van valami, amitől a világot meg kell védeni, akkor az Orbán-féle gazemberektől, akik kis diktatúrákat hoznának létre a válság ürügyén. És ehhez nemzetük legalsó rétegeiből gyűjtenek tömegtámogatást, a felsőbb rétegekből pedig haszonlesőket és antiszemitákat, rasszistákat, akik a fajgyűlöletüket előbbre helyezik saját normális eszüknél is. Akik a bűnbakképzésnek elsőrangú gyártói és befogadói. Az istenadta nép pedig soha nem fogja megérteni, hogy mennyivel jobb a szabadság, mert ő a szabadságban csak azt érzi, hogy egyedül marad, és fél.
Magyarországon azonban nemcsak hülye emberek élnek, bár itt is azok vannak többségben. Hanem olyanok is, akik a lelkükben legalább demokraták, akik szenvednek ettől, és éppen ők lennének azok, akik lendületet tudnának adni az országnak, és fel tudnák emelni a világ haladó nemzetei közé – és most ne Kínára tessék gondolni. Egyáltalán, az emberi nem szintjére, arról az állati szintről, amelyben e büszke nemzet jelenleg leledzik. De olyan még nem volt, hogy egy országot az alja népe, a tömeg emelt volna fel a magaslatokba. Nem vonulhat ki az intelligencia. Magyarország azért van speciális helyzetben, mert ennyi öntudatos, nagyszájú, buta ember, ennyi seggfej, mint amennyi Magyarországon él, aki azt képzeli, hogy bár életében nem volt még egy épkézláb gondolata sem, de abban a hitben járkál, hogy mindenhez ért, és neki kell megmondania, hogy mi legyen, olyan máshol kevés van. A bunkók másutt mintha tudnák, hogy hol van a helyük. Magyarországon nem tudják, mert az ő kegyeiket keresik, a kereskedelmi tévék nekik szólnak, őket emelték fel, most pedig kifejezetten az ő idejük jött el. Minden fasiszta diktatúra a bunkót emeli fel, és annak diadalát üli. Minden populista maga is félművelt bunkó, és a bunkónak üzen. Ez zajlik most Magyarországon, ez a réteg az ország vezető ereje, ez a Fidesz és a fülkeforradalom bázisa. Ezt nevezik “a” magyar embernek, “a” magyar népnek, ezek a zemberek, és akinek egy kicsivel több esze van, mint a tyúknak, az már nemzetidegen ellenség. Ennek a szellemi színvonalához igazították az Orbán-rendszert, amelynek nem véletlen az értelmiségellenessége. Ezektől várja és reméli sok kedves demokratikus érzelmű ember, hogy lázadjanak fel. Miért lázadnának fel? Most jött el az ő idejük. Most beszélnek az ő nyelvükön, most szólnak hozzájuk minden hullámhosszon. Ezektől kérdeztem én, hogy miért nem ordítotok? Ordítottak ezek. Amikor a köztévét ostromolták. Vagy amikor otthon helyeselték ezt.
Ezért a baj az, hogy nem szólal meg Magyarországon az intelligencia. A legjobb esetben is csak elkeseredett és dühödt publicisztikák születnek, mert az értelmiség, az intelligencia magára hagyta az országot. Hogy miért? Erre nem elégséges magyarázat a félelem. Van egy olyan szint, amikor a hozzáértő értelmes embereknek vállalniuk kell a kiállást, a megszólalást, a nyilvánosság befolyásolását, a köz felvilágosítását. Szükség van egy széles rétegre, amely nem fél, nem a túlélésre és a lapításra játszik, hanem vállalja a nemzet szellemi vezetését. Ők a demokrácia védelmezői. Ez a réteg nem vonulhat ki, a liberális középosztály nem adhatja át a terepet elmebetegeknek, idiótáknak, szélhámos kalandoroknak. Van felelősségük azoknak, akik észt kaptak, akiknek van szakértelmük, tudásuk, felkészültségük. Van felelősségük az országgal szemben és magukkal szemben is. Kirúgnak az állásomból? Rúgjanak ki. Elveszik a cégemet? Vegyék el. Lecsuknak? Csukjanak le. De akkor sem hallgatok, akkor sem nézem el, hogy egy fasiszta diktatúrát építenek, lábbal tiporják a jogot, az ország aljanépének szintjére szállítanak le mindent.
Mi lesz ennek a következménye, mit gondolnak? Azon kívül, hogy akasztás? Nem érzik, hogy van felelősségük megállítani ezt az ámokfutást? Hogy most már világosan, egyenesen és keményen be kellene szólniuk? Másoknak pedig csatlakozni hozzájuk? Nem érzik, hogy ez az Orbán gyerek túlment most már azon a szinten, ami megengedhető? Közveszélyes ember. Mégis csak egy országról van szó. Meg kell várni megint, hogy sok hülye ember halomra gyilkolja egymást? Van ennek értelme? Nem érzik néhányan, hogy ideje lenne megszólalni, és nem úgy, mint eddig, hanem határozottan megálljt parancsolni az esztelenségnek? Nem hiszem, hogy abban a bűntudatban kellene tovább élni, amit az alpári fideszes propaganda a demokratikusan gondolkodó emberekre rányomott. Nem követtünk el semmit. Aki lopott vagy köztörvényes bűncselekményt követett el, az feleljen érte, az ő dolga. De ne fogadjuk el, hogy mások bűneiért mindenki felelős, aki a demokratikus oldalon áll. Jó lelkiismerettel elő kell állni. Ezek gazemberek, ez most már nyilvánvaló. Orbántól már a saját pártjában is félnek, rettegnek.
Van ennek a népnek intelligenciája. Csak nem látszik. A bunkóság uralkodik, az üli torát, a legprimitívebb hazugságokkal etetik naponta az embereket a szélhámos fráterek, és nincs, aki kiállna, és azt mondaná, hogy ebből elég volt. Mire várnak még? A nyaralás végére, vagy arra, hogy kiépüljön teljesen a diktatúra, és valóban másodrendű polgárok, bujdosók legyünk a saját hazánkban? Várjuk, mikor ki kerül sorra? Még attól is félnek, hogy nevén nevezzék azt, ami történik. Tamás Gáspár Miklóson kívül ki nevezi még diktatúrának az Orbán-rendszert? A szakszervezetek várható felszámolását majdnem három hónappal ezelőtt megírtam, amikor először mutattam ki a Mussolini-féle olasz fasizmus és Nemzeti Együttműködés Rendszere közötti azonosságot. A szakszervezetek kinyírásával most épül ki a korporatív állam. A korporáció kifejezés magyarul együttműködést jelent. Az a szép ember, aki először kiejtette a száján, hogy “Nemzeti Együttműködés Rendszere”, az már tudta, hogy egy korporatív jellegű fasiszta államot hoz létre magyar kiadásban. Csak lefordította magyarra. A Nemzeti Együttműködés Rendszere azt jelenti, hogy Nemzeti Korporáció Rendszere. Aki nem hiszi, nézzen utána: a korporatív államot Mussolini és az olasz fasizmus találta fel. Ez a fasiszta diktatúra lényege. Ezt megteremtik most a munka világában, utána pedig a politikai intézményrendszerben. Nem lesz szükség pártokra abban a formában, ahogyan azok egy parlamenti demokráciában működnek. A Nyugat összeomlott, fejlettebb modellt talál ki a Nemzeti Ügyek Vezetője, amelyben a pártok majd nem a politikai hatalomért küzdenek, hanem csak a különböző érdekképviseletek egyeztetnek. Figyeljük meg, mit mondott Szijjártó Péter az Országos Érdekegyeztető Tanácsról: „Az OÉT-et is mindenki úgy képzelte el, hogy vannak a munkaadók, a munkavállalók, és a kormány, akivel vitatkozni kell. Holott mi mindkettőjüket képviseljük.” A kormány mindkét felet képviseli. Mussolini sem mondhatta volna szebben, mert ez a korporatív állam lényege. A szervezeteket felváltják az üzemi tanácsok, amelyek a korporáció részei lesznek. A sztrájkjog nem létezik egyetlen fasiszta államban sem, ez alapkövetelmény. Azt is mondta ebben a HVG-interjúban a nemzeti hazudozás nagymestere, hogy „minden ilyen jogszabályalkotásnál nyugati példákból indulunk ki”. Sajnos, azt nem kérdezték meg, melyek ezek a nyugati példák. Igaza van, én is ezt állítom, hogy nem maguk találják ki. Szijjártó elismeri, hogy nyugati példákból dolgoznak. Mussolini Olaszországa és Franco Spanyolországa tőlünk nyugatra volt található.
Mussolini a világválság megoldásának eszközét látta a fasiszta államban, a korporációkban és a közmunkában. Orbán is arra számít, hogy a nyugati világ összeomlik, és az ő tekintélyelvű, fasiszta rendszere lesz a minta, mert a válság felszínre hozza a szélsőségeseket. Az Európai Unió persze nem fog összeomlani, viszont kell valamit kezdenie egy közép-európai őrülttel, aki az EU-tag Magyarország vezetőjeként a Nyugat összeomlását várja, arra játszik. Fasiszta diktatúráját egész Közép-Európára ki akarja terjeszteni. De hogyan tehetnek bármit, ha Magyarországon nincs ellenállás? Az EU nem rendelkezik komoly szankciókkal, hogy bármit kívülről megakadályozzon. Nem tudja megvédeni magát. Magyarország nem azonos Orbánnal, nem Magyarországot kellene kizárni Európából, csak a diktátorától kellene megszabadulni. De ez a magyarok nélkül nem megy.
Mikor áll ki végre egy tekintélyes társaság, vagy akár egyenként több tekintélyes ember, és kéri a nyugati világ segítségét? Mikor áll ki az egész értelmiségi osztály? Mikor mondják el, hogy fasiszta diktatúrát épít Orbán Viktor Magyarországon? Mikor lesz már valami szolidaritás, hogy amikor lezsidózzák azokat, akik szólni mernek, emiatt hazugságokkal vádolják meg őket, mint Schiff Andrást vagy Heller Ágnest, akkor ezek az emberek ne maradjanak egyedül, hanem egy emberként álljon fel a magyar intelligencia, a magyar liberális polgári közönség, hogy a náci, nyilas szövegekből és a fasizmusból elég volt? Állandóan azt mondják, hogy a középosztálynak kell megvédenie a demokráciát. Közben nem veszik észre, hogy ők azok. Nincs kire várni.
Amerika ébredezik, és ez abból is látszik, hogy az Orbán Viktor iránt egyébként némi gyengéd megértéssel megvert budapesti amerikai nagykövetasszony is megszólalt. Jó nagyot kellett lökni rajta Washingtonból, hogy kinyissa végre a száját, mert eddig az Orbán-rendszernek falazott. Arról beszél a nagykövetasszony, hogy Magyarország legyen „a demokrácia fáklyavivője és bajnoka”? Hol él? Erről már le tetszett késni. Úgy tetszett járni, mint Puskás Gábor, aki későn futott, neki csak a füle jutott. Itt már egy kiépülő fasiszta diktatúráról beszélünk. Az alkotmányról azt hazudták, hogy az kommunista alkotmány, miközben az eredeti, 1949-es keltezésű alkotmányt húsz év alatt már teljesen átírták. Amikor a HVG ezzel szembesítette Szijjártót, ő azt mondta, hogy „gyakorlatilag igen, de vannak olyan ügyek, például a kommunista múlt lezárása, amely szimbolikus gesztusokat is kíván”. A kommunista múltat akarja 2011-ben lezárni, miközben húsz éve nem létezik a Szovjetunió Kommunista Pártja. Ezzel a hivatkozással szüntetik meg a sztrájkjogot, tiltanak be egyházként évtizedek óta működő felekezeteket, világvallásokat, korlátozzák a médiaszabadságot, tiltják be a népszavazást, készítenek elő koncepciós pereket, elfoglalják a közmédiát, tömeges agymosást hajtanak végre az egész országon. Ne tévesszenek meg senkit a köztévé rossz nézettségi adatai: a vidéki Magyarország a HírTV-t, az Echo TV-t és az MTV-t nézi. Szabad szemmel látható, hogy napról napra butábbak tőle.
Szijjártó azt mondja az amerikai nagykövetnek, aki az Egyesült Államok kormánya nevében beszél, hogy csak bizonyos határokon belül fogadnak el kritikát, az ország demokratikus voltának megkérdőjelezése elfogadhatatlan. Mondja ezt annak a nagykövetnek, akinek kedvence Orbán Viktor, és akiről a főnöke nyomán azt mondja Szijjártó – annak ellenére, hogy amerikai –, hogy „nagyon korrekt a viszonyunk”. Azt elhiszem. Csak rá kell nézni arra a fotóra, amelyiken Orbán kezet csókol neki. Az nem egy miniszterelnök és egy amerikai nagykövet találkozása. Ám akárki is ez a hölgy, az Egyesült Államok kormányát képviseli, amelyet Szijjártó immár nem először, most ismét kioktat.
Úgy tűnik, Európában már tudják, hogy nagy a baj. A nyugati sajtó tisztán lát. De Orbánt nem lehet megállítani, mert az országon belül nincs ellenzéke. Szilárd meggyőződésem, hogy a háttérben kézben tartják az MSZP-t, manipulálják az LMP-t, a Jobbik mindig is a markukban volt. Itt teljesen új pártokra van szükség. Az ATV a Fidesznek bedolgozik az álellenzéki tévéjével, a maradékot majd megfélemlítik, megvásárolják vagy ellehetetlenítik. A demokratikus Nyugat ezekbe nem tud beavatkozni, miután Orbán a hazugságaival végig azt a látszatot keltette, hogy minden lépése mögött demokratikus felhatalmazás áll. Ma már talán maguk is elhiszik, hogy ők soha nem látott egyeztetéssel kreáltak új alaptörvényt. Ezeket a hazugságokat kellene félresöpörni, mert semmiféle legitimáció nincs az új alaptörvény mögött. Az nem más, mint a demokratikus és alkotmányos rend önkényes felszámolása. Ha lenne Magyarországnak köztársasági elnöke, Orbán Viktort az alkotmányos rend megdöntése miatt őrizetbe kellene vetetnie, és elindíttatnia ellene az eljárást. A förmedvényt megsemmisíteni, az a bizonyos iPadet pedig jól összetörni Szájer kemény fején.
Amíg Magyarország értelmesebb része nem emeli fel a hangját, nem áll ki, és nem mondja el, mekkora hazugságokkal etet minket a saját kormányunk, addig menthetetlenek vagyunk. A bénultság és a gyávaság egy ideig érthető, de egy ponton túl már nem. Ha most elkezdik felemelni a szavukat, akkor sem szabadulnak meg Orbántól tíz évnél előbb. Ha nem, akkor jobb, ha elköltöznek, mert ebből több évtizedes diktatúra lesz.
Nehogy azt higgye bárki, hogy ezeket majd leszavazza 2014-ben a sötétségben tartott magyar nép. Már csak azért sem, mert három év múlva már nem lesz senki, akire szavazni lehetne.
Tudom, hogy lassan így a kommentek vége felé, amikor már lassan jön az új Bartus cikk csak én irogatok itt, és lehet, hogy már senki nem is olvassa, de bocs ezt még le kell írnom. :)
Kedves Gm!
„Már “vártam” hogy megjelenjen Füles és megvédje a magyart. Ez is a magyar bunkóság része. Tessék egy kis század eleji publicisztikát olvasni, hogy védték a magyart akkor Ady Endrével szemben. Mintha ma lenne.”
Erre most akadtam rá, illetve már korábban is olvastam, de akkor még nem akartam válaszolni rá. Most Adyt vettem elő. Illetve Adytól egyik kedvencemet, a Korroborit.
Gondolom erről írtál, hogy ezért, és ilyenekért támadták akkor Adyt. Illetve ezért nem támadhatták, hiszen ez cenzúrázva volt.
http://www.epa.hu/00000/00022/00350/10556.htm
Mellesleg a Korroborival kapcsolatban felhívom erre a figyelmed, és a figyelmeteket, valahova ide tart most az írás és az újságírás is:
„Ady Endre kiadatlan cikke, amely most került elő a Nyugat 1917. évi kézirat-mappájából, közlését akkor vele egyetértően cenzúramentes időre halasztottuk.”
Egy érdekes könyv Adytól, Adyról, amit sajna nem visznek be a középiskolákba:
http://www.multesjovo.hu/hu/egy-keresztvetes-totrenete.html
Persze a kiadó összes kötetét érdemes átnézni. Valamikor volt egy programja a kiadónak a „Végy egy könyvet a gyűlölet ellen” címet viselte. Arról szólt, ha veszel egy könyvet és iskolai vagy városi könyvtárnak ajándékozod, akkor összegét leírhatod az adódból. Akkor én jelentkeztem vele a városi könyvtárnál, hogy csinálok én szórólapokat csak osztogassák szét a könyvtár látogatói között. Gondolhatod (gondolhatjátok), hogy a tolerancia országában ez milyen fogadtatással zárult. Zéró, nulla. Már ott elakadt a projekt, hogy a könyvtárnak nem kellett az önkéntes munkám. Ezért is érdemes megnézi a kínálatot: mi az, illetve kik azok az írók, akikre még ingyen sincs szüksége a magyar könyvtáraknak.(Köztük az egyetlen Nobel-díjas írónkra: Kertész Imrére sem) :(
Néhány idézet a Korroboriból, ha valaki nem olvasná el a linket, illetve azért is, hogy felkeltse a figyelmet a Korrobori iránt. Ezt ugyanis nem tanítják Adytól talán még az egyetemen sem.
Ady Endre: Korrobori
„A mi atyáink, akik talán még így-úgy magyarok lehettek, elfelejtették megcsinálni a magyarságot. Magyarság régen nincs már, ami van, az csak pars negativa, amely avval különbözik a jól megrajzolódott fajtáktól, ami neki nincs. Egyetlenünk, a mi a mienk és életjelünk volna, a nyelvünk is dadogó, megrekedt nyelv. Ez a nyelv olyan régóta készülődik s úgy megkésett, megszédült, megbénult, hogy most már sose készül el.”
„De szubjektív kínjaim részeg haláltáncában mintha bennem jajveszékelne az egyetlen és utolsó magyar.”
„De az igaz ugye, hogy közénk senkik, még egyformákban is százfélék közé, elvegyült egy millió zsidó? Hogy e zsidók megcsinálták nekünk Budapestet s mindazt, ami talán – talán? Biztosan – nincs is, de európaias és távolról mutatós? Segítségünkre jöttek nekünk, akik már nem vagyunk, azok, akik, mint nép, szintén nincsenek.”
„Ausztráliában van egy nagy néptörzs, mely a világ első poéta-népe, mert kitalálta a Korroborit. A Korrobori, nagy szerelmes táncorgia, amelyhez – a nők muzsikálnak. (…)
Micsoda gyávaság volt még meg nem mondani, hogy a Korroborit űzzük, járjuk pár évtized óta a Duna-Tisza táján? Itt két fajtátlan s egyformán idegen fajta szeretkezik egymással a Korrobori szabályai szerint. A már megcsinált kultúrák lemásolt zeneszerszámaival foglalt itt helyet a zsidóság. S mi, akik magyaroknak nevezzük magunkat, gyűlölve-vágyva ropjuk a szerelmi táncot. Itt egymást fojtogatva a szerelemtől, vagy új népet produkálunk vagy pedig utánunk az özönvíz. (…)
Ők, a zsidók, mint az ausztráliai asszonyok, kezelik a hangszereket. Mi a pusztuló férfi-médiumok, táncolunk, haraggal és szerelemmel, gyűlölettel és vággyal – rogyásig. Kár, hogy kevesen vagyunk, sőt sehányan se vagyunk, mi táncolók, magyarok nincsenek Magyarországon. Az már nagyon is politika volna, kíméletlenül megmagyarázni, mi okból nincsenek, de nincsenek. Erejüket kiélt uralkodó osztályok, fölszabadulásra későn hozott, nyomorult parasztság, senyvedő, mert haszontalan fajtákkal és fajtákból összevéresedett polgárok. Mi a fenéből, nyavalyából -, hogy csúnyábbat ne mondjak – lehetnének itt kultúra-potenciás magyarok? Nemsokára ott tartunk, hogy még a Korroborit se táncolhatjuk, mulathatjuk tovább.”
„A kultúra és a továbbmenés tehát a Balkán-fajták közé ékelt korcs-magyarság számára, a nem éppen tökéletes, de hasznos zsidóság.”
Több hsz foglalkozik azzal, van-e igénye a magyar embernek a demokráciára, miért idegenkedik töle. Egyet értek azzal, hogy a legtöbben nem tudják elképzelni, mit jelent a mindennapokban egy demokráciában élni. Senki nem tanította öket erre, senki nem mutatta meg.
Most a commenteket olvasva jutott eszembe az Egyházak felelössége. Mert ugye a kormányok nem tettek semmit azért, hogy megmutassák a demokráciát a népnek. De miért nem tettek az egyházak ennek érdekében?
Nekik lett volna (és van) infrastruktúrájuk-tekintélyük, hogy mutassanak egy új utat az irígység-kirekesztés-megosztás helyett. VAjon miért nem arról szóltak a prédikációk, hogy tiszteljük a másik embert, a másik ember – tölem sokban eltérö – véleményét, életmódját?
Jó dolog elképzelni, ahogy vasárnap délben a karzatról azt halljuk, hogy krisztusi dolog a homo-kat tisztelni…
“…s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol -
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?…
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb…
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.”
(József Attila: Thomas Mann üdvözlése? részlet)
Kedves BL,
“Ezek a tekintetek és ez a renyheség nem attól fog megváltozni, ha a külső feltételek megváltoznak. Fordítva van…”
Nem, nincs fordítva, és a múlt diktatúra vége felé azért aktivizálódtak az emberek, mert felcsillant a remény. A hozzánk hasonlókban a szabadság és demokrácia reménye, mások azt látták, hogy megszűnik az előző diktatórát megelőző diktatúra ideológiájának elnyomása.
Az emberek maguktól nem változnak meg. (Megesik, de nem tömegesen.) Te is azt mondod, hogy “Népművelésre lenne szükség. … Ehhez kellene rendes közszolgálati média, amit nem arra használnak, hogy a diktatúra propagandaeszköze legyen. …” Jó, de mitől lesz ez?
Amit én írok az nem a nép felmentése, hanem a helyzet értelmezése. A népet nem kell, és nem is lehet felmenteni. Siránkozhatunk, írhatunk koszos, bamba társakról, akár arról is, hogy Landeszmann rabbinak volt talán igaza.
De nem hiszek a népnevelésben. Akit nevelnek, azt gyereknek tartják. Gyereket lehet nevelni úgy is, hogy segítünk neki felnőni, de népet nem lehet.
Viszont hiszek az őszinte szóban, és abban, hogy az emberek fogékonyak rá. A többivel egyetértek, és örülök, hagy legalább itt világos beszéd folyik.
.
A mostani ÉS-ben Megyesi Gusztáv (akit egyébként nagyon tisztelek) az ÉLET rovat Bozótirtás c. cikkében kritizálja az “Elindult a gyöngyöspatai fasiszta közmunka” tudósítást, különösen a képmelléklet kiválasztását. Szerinte az AN cikke az egyik “végpont”, az igazság valahoz középen van. Ő is csak akkor fog fasizmust mondani, ha már a legdurvább erőszak jelenik meg, vagyis amikor már nagyon késő? De bízom benne, hogy az Amerikai Népszava egyértelmű véleménye is hozzájárul, hogy egyre többen ismerik fel a dolog lényegét.
Bogaras,
nem pont erre utaltam, nem is ismertem,de a választék Ady publicisztikákból versekből bőséges.
Gm!
Azért írtam, hogy ezt a cenzúra elvágta attól, hogy támadási felület lehessen :)
De azért remélem tetszett.
Én is ismerem Adyt és szeretem is. De ezt éppen a cenzúra miatt vágtam be. Íróknak, újságíróknak szánt jövőkép, vagy JELENKÉP? A fene se tudja már.
Üdv: bogaras
Most kaptam, továbbadom. Kell egy kis feloldódás is.. :)
Lázár János és Orbán Viktor helikopteren utazik. Egy város fölött (?) lepillantva elégedetlen tömeget vesznek észre. Lázár megszólal:
…– Tudod Viktor, ha én most kidobnék egy mázsa kenyeret, ezek a kezemet is megcsókolnák!
– Erre Orbán: ha én kidobnék egymillió forintot, a lábamat is megcsókolnák!
A pilóta rezzenéstelen arccal hátra fordul:
– Ha én meg kidobnám magukat, a seggem is kinyalnák!
“Szalai Annamária levelében tájékoztatta a magyar médiaszabályozást érintő kérdésekről a helyettes államtitkárt, köszönetet mondott azért, hogy az amerikai külügy ilyen kiemelt érdeklődéssel tanulmányozza a magyar médiaigazgatás gyakorlatát, ugyanakkor felhívta a politikus figyelmét arra a tényre, hogy “a jelentés magyar médiaszabályozást érintő része számos téves vagy pontatlan megállapítást tartalmaz” – MTI
Nos, derék ámerikaiak. Lehet hozzánk tanulmányútra jönni demokráciát, meg sajtószabadságot tanulni.
Ma reggel a Klubrádióban hallottam Ripp Zoltán történészt, aki határozottan érvelt a’ mellett, hogy ma Magyarországon már nincs demokrácia, lényeges, hogy valaki a rendszer részeként kritizál vagy a rendszer ellenzékeként, s hogy az utóbbi esetben nem érdemes ragaszkodni a demokratikus szabályokhoz, hiszen azok már nem működnek.
Azt is elmondta, hogy nem egyszerűen a demokrácia felszámolása zajlik, hanem ami készül, az rosszabb annál, mint amit korábban előre vetített.
Kedves Bartus László!
Elképesztő, hogy mindig a szívembe és a fejembe talál, hogy azt és úgy fogalmazza meg, amit én is érzek és gondolok! Először is, köszönöm.
Másodszor, hogy sokan vagyunk, akik így gondolkodnak, éreznek és most már ki is mutatják. Hisz 50 ezren voltunk a Szabadság téren, a Bohócforradalomban is jó néhány tízezren. De az a bizonyos értelmiségi réteg még mindig nem akar az élére állni a dolgoknak. Lehet kétségbe esett, demokráciát temető bloggokat, véleményeket írni, de a fizikai jelenlét, a kiállás hiányzik. Gyurcsány próbálkozik, de a nyolc év ellenzéki aknamunkája úgy beleégett az emberek fejébe, hogy a ” hazudozáson ” kívül semmire nem emlékeznek. Ráadásul a rezsim valóban a fizikai megsemmisítésére törekszik, mert ő még az egyetlen, aki talán tömegeket tudna mozgósítani Orbán és bandája ellen.
Ráadásul az internetezés nem az alacsonyabb néprétegek sajátja, ergo el sem jutnak hozzájuk a gondolatok. Nem tudom hány százalékos a háztartások számítógépes felszereltsége Magyarországon, de gyanítom, falun, hátrányos helyzetű térségekben igen alacsony. Akkor?
A Sajtószabadságért-tüntetés azon kívül, hogy sokan voltunk, nem volt átütő, mert nem volt húzóerő, egy hiteles, neves ember, aki felvállalta volna a szó szerinti vezető szerepét. Hiába a fiatalok lelkesedése, a nagy tömeg, átlag magyarnak csak hőzöngésnek jött le.
Elnéztem a Rendvédelmisek két elszánt, valóban meggyőződéses vezetőjét, akik okosak, értelmesek, igazságot keresők, de ők sem jutottak előbbre. Hiányzott mellőlük az az ember, aki még nagyobb tömegeket tud magával ragadni.
Hogy 3 millió emberből csak 100 ezer merte vállalni, hogy talán ” nem lesz nyugdíja 10-15 év után ” és nem egységesen vonultak az utcára?
3 millió enbert nem lehet kirúgni, mondtam minden ismerősömnek, akik érdekeltek voltak és nem mertek maradni a magán pénztárakban. Félnek és féltek. Erre lettünk szocializálva, hogy meghunyászkodjunk, hogy féljünk, hogy minden jó úgy, ahogy van.
Semmi sincs jól. Kell az az E- Kiáltvány és sok, sok hangos kiáltás, meg szórólap, meg tüntetés, hogy végre mozduljon valami, mert ezek örökös tagságra rendezkednek/tek be! De kénének azok a VALAKIK is, akiknek kutya kötelessége lenne az Önéhez hasonló kiállás.
http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=83619:egy-szamadat-margojara&catid=45:cslanczosvera&Itemid=72
Tudom, nem szép dolog “más tollaival ékeskedni” (nem is akarok ilyet tenni), de fontosnak érzem, s ezért idehozom a Gyurcsány blogról Orsi44 hozzászólását, mert szeretném, ha minél többen elolvasnák itt is:
Gyurcsány Ferenc legalább látja, hogy mi folyik. Az is nagy dolog, mert a többiek, igen, az ellenzéki pártok, és a baloldali liberális értelmiség egésze, nem jututott el eddig.
Nekik úgy tűnik, valóban fogalmuk sincs, mivel állnak szemben.
Gyurcsányék börtönnel fenyegetése az államadósság miatt, nem a konkrét börtönbe zárásról szól, hanem arról, hogy sokat beszéljenek róla, és mindenkibe bevésődjön, hogy a mostani rossz helyzetért, és az eljövendő rossz helyzetért is egyedül Gyurcsányék a felelősek.
Ha kevesebb a fizetés, azért is. Ha elbocsanak valakit a munkahelyéről, azért is.
Ki van jelölve a bűnbak minden rosszért.
Így az egyszerű szegény ember is Gyurcsányt szídja, ha Orbán elveszi a támogatását, csökkenti a fizetését, ha bármit csinál.
Így elérik, hogy Orbán csak jót tehet, mert ha rosszat tesz, azért nem ő a hibás, hanem Gyurcsány.
A sok balga és naív liberális azt hitte, ezt nem sokáig lehet eljátszani, de bizony ezzel a börtönnel fenyegetéssel, megfelelő média háttérrel,feltétel nélkül kiszolgáló újságírókkal és jobboldali értelmiséggel, lehet az egyszerű szegény embereket etetni nagyon sokáig.
Van egy szűk egyre gazdagodó, az államból élő felső réteg, aki nagyon kitalálta hogy élősködhet az országon.
Az ideológia, a nemzeti érzés és hasonló lózungok, ennek a staratégiának a részei.
És a szocialista miniszterek és miniszterelnökök börtönnel fenyegetése is.
A szegény embereknek pedig ennyi elég.
Lehetnek felsőbbrendű büszke magyarok, akik az egész világ ellen kűzdenek.
És aki ilyen helyzetbe juttatta őket, az a jelenlegi ellenzék.
Mindenért őket kell utálni.
Közben száz milliárd számra mennek állami pénzek a haveroknak, baráti vállalkozóknak,baráti újságoknak, mint pl a Helyi Théma, amely a nagy ingyensségéből egyre jobban él, már sorozatokat, TV -ket támogat.
Egy nagy helyi médiabirodalom alakul, mindenhol ők a helyi újság, onnan tudják meg híreket az emberek.
Hogy miként lehet ilyen jól megélni az ingyenességből?Hát abból, hogy az előző ciklusban is túlsúlyos fideszes önkormányzatok tíz milliókkal támogatták az újságot helyben.
Ma már az eddig létező helyi úságokat is megszüntetik, csak a Helyi Thémát támogatják.
Aztán úgy hogy tele van állami reklámokkal.Hogy most tele van, az már szinte természetes. De akkor is tele volt, amikor Gyurcsányék kormányoztak. Ez óriási hiba volt.Akkor még talán Gyurcsány sem látta mivel áll szemben.Vagy látta, csak félt a liberális értelmiségtől, akik sokkal vehemesebben kritizálták, akkor is, és még most is, mint Orbánt.
Néha már az is felmerül bennem, hogy a liberális értelmiség is Orbán embereiből áll, mert olyan mértékben segít neki, a nem Orbán hívőket is meggyőzni, hogy a balodal és Gyurcsány nem ér semmit, és nem is alternatíva Orbánnal szemben.
Mivel jelenleg úgyis ki vagyok “moderálva”, magyarul cenzúrázva a Gyurcsány blogról, ami számomra azt bizonyítja, hogy Gyurcsány még “a saját” blogján sem úr, hanem azt a pártbeli ellenzéke bitorolja, ezért folytatnám a híd szerepét, s idehoznám Orsi44 másik bejegyzését is , olvassák csak itt is, akik a magyarországi politikai helyzettel foglalkoznak:
“Látod ez elég nagy marhaság, pedig jól hangzik. meg demokratikusnak látszik, meg minden, és mégis marhaság.
Pont így dolgoznak Orbánék is.Jól hangzik, demokratikusnak látszik meg az emberek érdekében valónak, és aztán mégis szöges ellentétben van mindennel, aminek látszik.
Mert mi az emberek érdeke?Szerinted ezt minden ember pontosan látja, és átgondolja?
Pl ha jön egy adóemelés, mert így menekülhet meg az ország egy nagyobb bajtól, egy csődtől, ami elértékteleníti a forintot, vagyis a nyugdíjakat a jövedelmeket.
vajon egy ilyen adóemelésnél nem hívnák vissza azonnal az ezt megszavazó képviselőt?
Pedig ez a képviselő tartotta szem előtt az érdekeiket.
Az osztogatót bezzeg nem hívnák vissza, egészen addig, amíg osztogat.
Ha már nem osztogatna, mert nincs már rá lehetősége az országnak, egyből visszahívnák, és megválasztanák a riválist, aki további osztogatást igérne.
Vagy arra haragszanak, aki be akar zárni egy kórházat.
Pedig lehet hogy a másikban sokkal jobb ellátást kapna.
Az emberek nem látják át mi az érdekük valójában, különösen, ha van egy populista ellenlábas, aki állandóan azt hajtogatná,hogy akkor fogsz sokkal jobban élni, ha engem választassz.
Hogy aztán őt is visszahívnák?
Most hányan hívnák vissza a fideszest, miután kiderült hogy csökken a fizetésük, munkanélküliek lesznek stb?
Ha megmagyarázza, hogy mindez azért van, mert az egész világ ellenünk van, és nincs pénz sem, mert ellopták, és üres kasszát találtunk?
Még sokkal nagyobb lenne a tér a pillanatnyi érdekek érvényesítésének, a politikai ármánykodásnak mint most.
Egy hosszabb idő alatt talán jobban kiderül ki akar jót és ki kormányoz katasztrófálisan.
Persze ez csak demokratikus viszonyok között igaz.
Magyarországon nem biztos, hogy négy év alatt kiderül mit művel a fidesz az országban.
Lehet hogy évtizedekig őket fogja választani a többség, és leszünk egy latin amerikai típusú berendezkedés, ahol valamiért a nyomorban élő 80% nem váltja le a rajtuk élősködő végtelenül korrupt hatalmat.
Valószínüleg nem tud megerősödni az ellenzék, mert nincs pénze, médiája, és ha feltünne valaki, aki mégis képes lenne veszélyeztetni az uralkodó elit hatalmát, azt rövid úton elintéznék. Börtön gyilkosság “baleset”bármi belefér.
A műveletlen, iskolázatlan, valódi hírektől elzárt szappan operákon élő, szegény tömeg soha nem lesz elég szervezett és elég tudatos, hogy változtasson az országa és saját sorsán.
Mi is ez felé a társadalmi berendezkedés felé haladunk, és talán ez felel meg a magyar léleknek, ha van ilyen.
Ha közben állandóan harcolni kell valami ellen, és forradalmat játszani, hogy a magyar otthonosan érezze magát a világában, semmi gond, az is belefér, csak jó forgatókönyv írók kellenek.
De ilyenek láthatóan vannak a fideszben.
Megírták a magyarok véget nem érő szappanoperáját, és a magyok nem fogják megúnni évtizedekig…”
A magam részéről teljesen egyetértek Bartus Lászlóval: “Amíg Magyarország értelmesebb része nem emeli fel a hangját, nem áll ki, és nem mondja el, mekkora hazugságokkal etet minket a saját kormányunk, addig menthetetlenek vagyunk.”
Szeretném jelezni, hogy az Amerikai Népszava egyre nagyobb értéket képvisel idehaza a számunkra. Fogadják érte a köszönetemet! Tudom, hogy ez pénzbe és sok munkába kerül Önöknek. Mind nagyobb értéket képvisel, mert idehaza egyre kevesebb az a fórum, az a média felület, ahol Magyarország értelmesebb (Orbán által nem fanatizált és elvakított) része fel tudja emelni a hangját és kifejezésre tudja juttatni a véleményét. Különösen igaz ez természetesen az ellenzéki oldalra, ami a “balliberális médiaharakiriben” (Vásárhelyi Mária ÉS 2009. június 19.) eljátszotta, vagy ha úgy tetszik elvesztette a médiájának túlnyomó többségét. E téren ma kétségkívül talán a legtöbbet teszi, és a legeredményesebb idehaza, a Klubrádió és a Galamus (galamus.hu). Maradt még mutatóba egy-két folyóiratunk (mint pl. a Mozgó Világ, vagy a Magyar Narancs), meg egy-két hetilapunk, mint az Élet és Irodalom és a 168 Óra, illetve a napilapok közül a Népszava és a Népszabadság. Szinte valamennyi említett média nagyon nehéz anyagi helyzetben van, a megszűnés, vagy a kimúlás szélén táncol. Polgárok önkéntes adakozása, előfizetése igyekszik kétségbeesetten megmenteni őket. Orbán pedig nagyon is tudatosan elszívja, pontosabban elszívatja előlük a levegőt, elviteti tőlük a hírdetéseket, annak érdekében, nehogy egzisztenciálisan megerősödhessenek. A bajt tovább tetézi az is, hogy az MSZP vezetése e téren se nézett férfiasan szembe azzal a ténnyel, hogy ez a “balliberális médiaharakiri” az ő közreműködésükkel, az ő nyolc éves kormányzásuk alatt történt. Erre a folyamatra is teljes mértékben igaz volt, amit Gyurcsány Őszödön a fejükre olvasott, azaz, hogy szépen elk..rták. Gond az is, hogy a megmaradt ellenzéki magyar média nyelvezetében többnyire csupán az értelmiséghez szól. A hétköznapi emberek számára ez a nyelvezet sokszor igen nehezen, vagy egyáltalán nem érthető. Ilyen szempontból talán még a legszélesebb tömegekhez eljutni képes kivétel a Klubrádió. Az a Klubrádió, aminek adása viszont csupán az ország kisebbik részén fogható, ráadásul ott sem mindig zavarmentesen. Frekvenciájának a jövője kétséges, hiába nyert ugyanis korábban szabályosan a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál frekvenciapályázatot, azt végülis nem kapta meg (odaadták a katolikus médiabirodalomnak, ami ma már a Magyar Katolikus Rádióból, a Szent István Rádióból és a Mária Rádióból áll és gyakorlatilag lefedi az ország egész területét). A Klubrádió pedig a jelenlegi viszonyok között kéthavonta kénytelen hosszabításért folyamodni a mindenható médiahatósághoz (Orbán “karikás ostorához”). Csak az emberek, többnyire kisnyugdíjasok által vásárolt műsorpercek tartják a 95,3 MHz-et már ma is életben. Mindez felértékeli tehát a szemünkben az Amerikai Népszavát. Mi magyar polgárok, demokraták köszönettel tartozunk azoknak, akik létrejöttén és fenntartásán fáradoznak! Meglehet vannak olyanok is nálunk, akik szüntelen csak azt szajkózzák, hogy onnan Amerikából “könnyű megmondani a tutit”, de azért mi, a józan többség, látjuk, értjük, hogy onnan onnan sem lehet megmondani a tutit, sőt azt is tudjuk, hogy a tutit nem is karják nekünk onnan megmondani. Viszont az ottani nézőpontból, a távolból, ahonnan azért van a magyarországi folyamatokra rálátás, igen fontos tényekkel, szempontokkal tudnak és akarnak bennünket szembesíteni és ezzel segíteni. Meggyőződésem, hogy az Amerikai Népszavában megjelenő írások ezzel a szándékkal íródnak. Sikeresen ösztönzik az itthoniak gondolkodását, s elősegítik a ma még kábulatban levők mihamarabbi felébredését. Nekünk pedig idehaza az a dolgunk, hogy az Amerikai Népszavában megjelenő értelmes írásokat, gondolatokat minél többekhez eljuttassuk. Olyanokhoz is, akiknek nincs és a nem is lesz Internetjük. Mi magyarok sajnos lassan és többnyire csak a magunk kárán tanulunk. Ennek oka lehet az is, hogy pl. Mussolini fasizmusának a részletes tárgyalása sajnos sokaknál Magyarországon kimaradt az iskolában a tananyagból (még a felsőoktatási intézményekben végzettek körében is), így most sokak számára bizony nem használható “a más kárán tanul az okos” módszer. Ennek persze busásan megfizetjük és meg is fogjuk fizetni az árát. Hasznos, ha mások kívülről, időben felhívják a történelmi párhuzamokra a figyelmünket. Meglehet, hogy onnan kintről sok minden hamarabb és pontosabban látszik. Mint ahogyan egy terembe belépve a roszz levegő áporodott szaga is hamarabb megérződik. Nem a belépő orrára kell ilyenkor tehát haragudni, nem a jelzésre, hanem mihamarabb szellőztetni szükséges! Mert ez esetben biztosak lehetünk abban, hogy valami bűzlik…És abban is biztosak lehetünk, hogy nem Dániában! Megnyugtató, hogy Amerikában és Európában is tudják, hogy valami egyre jobban bűzlik Magyarországon a demokrácia körül! Reméljük, hogy ez még nem a demokrácia hullaszaga!
Herczog Ferenc
Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az Amerikai Népszava gondolatai rendkívül értékesek és hasznosak idehaza, ahol lassan megszünik a demokrácia. Ahol eltünt a sajtóból a józan gondolat és hang, ezek helyét átvette a Vezér nyálas éltetése, valamint a politikai ellenség (sic!) gátlástalan és folyamatos megalázása.
Kicsit szkeptikus vagyok. Vajon mit tehet a nemzetközi közösség akkor, mikor Magyarhonban csupán erőtlen és halk tiltakozások hallatszanak?
Oszt pl. mire volt képes az Európai Unió a szalonnáci Jörg Haiderrel, meg az osztrák kormánnyal, hova vezetett a diplomáciai nyomás? Képzeljük mindezt el magyar változatban, micsoda náci/nacionalista hőbörgéshullám öntené el az országot?
A megoldást tehát nem várhatjuk kívülről. A demokratikus államok csupán erősíthetik a fidesz nyilvánvaló jogsértései elleni fellépést, de nem vehetik azokat magukra.
Tudja valaki, hogy mit lehet csinálni a szájtépésen kívül a jelenlegi helyzetben?
A kedves vezető minden kritikát leráz magáról, mint kutya a vizet. Nem ért másból a harcos, csak az erőből, annak is a fizikai változatából. Apuka úgy látszik minden mást kivert belőle annak idején. Menjünk mi is gyújtogatni, mint 2006-ban az általa megbízott statiszták? Vadásszuk le őket egyenként, ahogy ők ígérték az akkori kormánypárti képviselőknek? Az ő ügyészségük, az ő börtönük, a mi életünk. Volt…
KI
Valószínűleg sokan tudjuk/tudják, hogy a szájtépésen kívül csak a polgári engedetlenség, a tüntetések, a protestálások, a felvilágosítás szórólapokon, az összefogás lenne a megoldás. De ehhez kell egy csapat és a csapathoz kell egy vagy két vezéregyéniség. A vezéregyéniségnek pedig hitelesnek, okosnak, közérthetőnek kell lennie.
Kellene elszántság, ami a magyar emberekben nincs meg, mert a magyar félti az állását, a jövőjét, a gyermekét, a kenyerét. Mindig félt valamit, mert ” hallgatni arany “, majd megcsinálja más helyette. Erről szól a cikk, ezért próbál felrázni.
Tényleg igaz, hogy az emberek nem is tudják, hogy van Amerikai Népszava, hogy van Galamus.hu, hogy rengeteg értelmes ember cserél okos gondolatokat a virtuális térben és ezek a gondolatok miind az éterben maradnak!
Éppen hogy azt gondolom a tüntetések, a békés “protestálás” teljesen eredménytelen ezekkel szemben. Minden reggel reménykedek az isteni gondviselésben, holott nem vagyok hívő. -A lengyeleknek bejött!-
Abban viszont egyetértek Veled, hogy amíg nincs hiteles pártja, annak vezetője a demokratáknak, addig a gondviselés is hiába intézkedne.
Egyetértek BL-val abban, hogy az ellenzék jelenlegi pártjai alkalmatlanok arra, hogy megszervezzék az ellenállást és utat mutassanak a kibontakozást keresőknek. Amíg Gyurcsány nem szánja végre rá magát a cselekvésre, addig nincs erő az ellen oldalon. Az Ő elszánását várja nagyon sok ember az országban és nem csak a baloldalon. Ezért “sz”-ja össze magát a törpe diktátor a mai napig is, ha rá gondol, ezért szeretné rács mögött látni a mai napig. Nem csak a választások előtti megalázó vereség az oka, hanem mert ő is tudja, hogy Gy. az egyetlen számottevő ellenfél. Ebből persze nem következik a Gy. miniszterelnök jelöltsége, de még a leendő pártelnöksége sem. Kell viszont a hite, a meggyőző ereje, a szervező képessége, a tisztessége, a tudása, aminek mind hiányában van mind a jelenlegi mszp, részben hiányában van az lmp.
Szerintem a világon mindenütt minden normális ember félti az állását, a gyerekét és a kenyerét!. Csak az nem félti, aki fölötte áll ennek az egésznek, s gazdagsága, szerencsés születési helyzete, vagyona révén megengedheti magának, hogy ezekkel a dolgokkal ne kelljen törődnie.
A magyar nép eddig nagyon sok történelmi szituációban (1848, 1956)bizonyította, hogy szembe tud szállni a zsarnoksággal és képes elszántan harcolni a demokráciáért, ami szerintem egyet jelent azzal is, hogy közép nés hosszú távon harcol az állásáért, a kenyeréért, a gyermekei és az unokái jövőjéért.
Én inkább a szervezést és a kitartást érzem nálunk gyenge pontnak. Ezért sem vagyok túl optimista. De reménytelennek sem tartom a helyzetünket. Az utóbbi napok eseményeiből egy példát hoznék, ami talán érzékelteti, van remény arra, hogy Orbán demokratikus ellenzéke megkeresse és meg is találja egymást.
Augusztus 5-én a Népszabadságban megjelent egy cikk, Solymosi Frigyes professzor tollából. Aki azzal kezdte az írását, hogy “Manapság sincs könnyű helyzetben egy elkötelezett, demokratikusan gondolkozó konzervatív értelmiségi, aki a nagy győzelem után azt várta, hogy a hatalomba jutott erő politizálásával, hatékony törvénykezésével enyhíti majd a válság okozta feszültségeket, gazdasági gondjainkat, munkaalkalmak teremtésével növeli az emberek elégedettségét, megteremti a társadalmi békét, összefoglalva: beírja nevét hazánk „dicsőségkönyvébe”.
Nincs könnyű helyzetben, mert ö maga is csalódott. Valószínűleg nincs ebben egyedül a jobboldali demokraták között. Azt írja Solymosi professzor, nem érti: “…miért kell olyan drámai gyorsasággal meghozni az új, a társadalomban alapvető változásokat hozó törvényeket? Miért kell a demokrácia írott és íratlan szabályaitmegszegni, az érdekegyeztetési tárgyalásokat minimális szintre, csaknem nullára csökkenteni, a különböző társadalmi szervezeteket, szakszervezeteket figyelmen kívül hagyni? Nem értem, hogyan lehet visszamenőleges hatállyal törvényeket hozni? Hogyan lehet a munka törvénykönyvébe olyan változásokat javasolni, melyek a szakszervezeti vezetők szerint 98 százalékban a munkavállalókat sújtják, akiknek többségét már az egykulcsos 16 százalékos adó bevezetése is hátrányosan érintette?”
Solymosi professzor – okulva persze saját korábbi fideszes kálváriájából (lásd. Börtönbe velem, Népszabadság, 2006. augusztus 9) – saját véleményét tisztességgel leírja, vállalja, hogy: “Rossz üzenete van a kormányszóvivő bosszúízű javaslatának is, mely szerint meg kell találni azokat a jogi megoldásokat, amelyek lehetővé teszik az elmúlt nyolc esztendő miniszterelnökeinek felelősségre vonását az adósság növelésében.”
Sok fontos dolgot említ még ebben a cikkében, aminek egy részét aztán a hazai sajtó idézett is, és olyat is, amit elhallgatott. Ez utóbbiak közül engem optimizmussal töltött el az, amit ő, elkötelezett jobboldali demokrataként üzent a liberális baloldali ellenzéknek: “Nem kívánok tanácsot adni a legnagyobb ellenzéki pártnak, de tudomásul kellene már venniük, hogy belső torzsalkodással, a kiváló kommunikációs készséggel megáldott, de számos kapitális hibát elkövető Gyurcsány Ferenccel és az elmúlt években hitelüket vesztett miniszterekkel képtelenek lesznek a társadalom támogatását újra elnyerni. Tiszta és támadhatatlan politikusokra lenne szükségük. Meglévő ismereteimre támaszkodva ezek közé sorolom Bajnai Gordont, Oszkó Pétert és Balázs Pétert, a volt külügyminisztert is. Bármennyire is hihetetlen, de egy erősebb ellenzék a Fidesz és végső soron az ország érdekét is szolgálná. Elősegítené, hogy a kormányzó párt visszafogja magát, nagyobb figyelmet fordítson intézkedéseinek demokratikus jellegére, a párbeszédre. Szilárd meggyőződésem, hogy a későbbi siker, a hazai és nemzetközi elismerés érdekében a Fidesznek változtatnia kellene politizálásán.”
Lehetne – és kellene – tehát találni egy olyan közös nevezőt a baloldali és jobboldali ellenzék között, ami kivezethetne bennünket ebből a szakadékból.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg ma például Orsi44 is a Gyurcsány blogon, aki azt írta:
“Magyarországon valóban nincs ellenzék.
Pedig a fidesz választási törvénye kedvezne az összefogásnak.
Gondoljunk csak bele. Ha van kompenzációs lista miközben egy fordulós a választás, akkor a különböző ellenzéki pártok nem fognak össze, hogy egy közös jelöltet állítsanak, mert akkor elveszne a hely a kompenzációs listáról.
Akkor minden ellenzéki párt esélytelennek érezné magát, hogy a jobboldal jelöltjét megverje, és a minél több szavazatot csak a kompenzációs lista miatt gyűjtené, hogy minél több képviselőt küldhessen a parlamentbe.
Viszont, ha nincs kompenzációs lista, akkor összefoghatnak, és koncentrálhatnak a kormánypárti jelölt legyőzésére.
Ha van egy kis eszük, akkor nem is feltétlenül párt emberekben gondolkodnak, hanem párttól független helyi emberben, aki képes egy szakértői kormánnyal együttműködni.
Mert akkor az ellenzék egy szakértői kormányban is gondolkodhat, nem feltétlenül kell pártkormányzást csinálniuk.
lehet, hogy sok ember számára ez mutatna kiutat, miután megcsömörlöttek a pártotktól.
Pl egy ilyen szakértői kormány élére jó lehetne Bajnai.
Ez után a fideszes pusztítás után, talán jobb is lenne, ha nem pártok, hanem egy, csak az ország érdekét néző szakértők alakítanák ki az új viszonyokat minden téren.
A politikai berendezkedésben is, és a gazdaságban is.
A gazdagoknak egy kicsit kevesebb jutna, a szegényeknek egy kicsit több, és talán olyan viszonyok épülnének ki, ahol legalább a jog előtt egyenlőek lennének az emberek, és megszűnnének a párt alapú kiváltságok.
Nem lenne VIP kórház, meg VIP iskola meg VIP fürdő Meg VIP ki tudja még mi, a pártelitnek közpénzből.
Kellene egy jó pár év mire európai gondolkodású pártok tudnának kialakulni.
Addig pedig maradna a szakértői kormányzás a mai demokratikus ellenzék támogatásával…”
Meg kell találnunk tehát idehaza a megoldást! Ehhez előbb viszont meg kell találnunk egymástl Ehhez meg beszélni mkellene egymással. Mindegyik oldalon! Közben pedig fel kell tudnunk rázni azokat, ismét csak valamennyi oldalon, akik még most, a nyár közepén is, a téli álmukat alusszák! Mert a populista meséivel Orbán manipulálta a tudatukat. De mihelyst a bilibe lóg a kezük, majd ők is hamarost felébrednek!
Nem gondolom, hogy ellentétes lenne a véleményünk. Ezért is írtam azt, hogy Gyurcsánynak nem miniszterelnök jelöltnek és nem pártelnöknek kellene megjelennie az új pártban. Bajnai mint leendő miniszterelnök kiváló lenne, hiszen már bizonyított. Ezért is szeretné Őt is a vádlottak padján látni a minidiktátor. Bajnai szerencsére nem pártpolitikus, ezért is lenne alkalmas az kormány vezetésére és ezért nem szabad őt pártelnöknek “beáldozni”. Mozgósítani, irányt szabni Gyurcsány képes. Lassan már nincs mit veszíteni, lépni kell haladéktalanul!
Na és mi lesz, ha “hamarost felébrednek”?
Netán belépnek az “Ébredő Magyarok Egyesületébe”?!?
http://www.google.hu/search?client=opera&rls=hu&q=%C3%A9bred%C5%91+magyarok&sourceid=opera&ie=utf-8&oe=utf-8&channel=suggest
Bocs, de már tele a tokom ezzel a mindenhonnan folyó ébresztősdivel!
Pláne, ha már maga 0. Viktor is magáévá tette azt: “Magyarország felébredt – ez a legfőbb tanulsága a miniszterelnök szerint a szociális konzultációnak” – akkor annál inkább itt az IDEje, hogy mi meg hanyagoljuk ezt a dolgot…
“Rímel” a cikkre Ady verse. A 3. versszak sorait különösen ajánlom.
Sípja régi babonának
(Kernstok Károlynak, baráti szeretettel)
Csak magamban sírom sorsod,
Vérem népe, magyar népem,
Sátor-sarkon bort nyakalva
Koldus-vásár közepében,
Már menőben bús világgá,
Fáradt lábbal útrakészen.
Körös-körül kavarognak
Béna árnyak, rongyos árnyak,
Nótát sipol a fülembe
Sípja régi babonának,
Édes népem, szól a sípszó,
Sohse lesz jól, sohse látlak.
Szól a sípszó: átkozott nép,
Ne hagyja az Úr veretlen,
Uralkodást magán nem tűr
S szabadságra érdemetlen,
Ha bosszút áll, gyáva, lankadt
S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen.
Üzenhettek már utánam,
Kézsmárk hegye, Majtény síkja,
Határ-szélen botot vágok,
Vérem többé sohse issza
Veszett népem veszett földje:
Sohse nézek többet vissza.
Ó, nem tagolta a rendszer :D Szóval onnan kezdődik a 3. versszak, hogy “Szól a sípszó: átkozott nép…” stb
Herczog Ferenc olyan szépen és szabatosan leírt mindent az aug.8-i kommentárjában, hogy ahhoz nincs mit hozzátennem.
Köszönöm Bartus László cikkeit (amelyek egyre jobbak) és köszönöm Herczog Ferenc, valamint a hozzá hasonló eszemei mondanivalójú hozzászólásokat is.
Kérdem: Mit tehet egy 78 éves nyugdíjas, vidéki értelmiségi azon kívül, hogy terjeszti ezeket az írásokat és a kisebb-nagyobb (nem csak családi) környezetében megmondja a véleményét?
Herczog Ferenc aug.8. 12 óra utáni első kommentárjára gondoltam ,de igaz az aznapi többi kommentárjára is, amit írtam.
Dániel Péter kaszinótojásos afférja kapcsán volt egy tüntetés tavaly nyáron az Erzsébet téren. Akkor még az volt a FIDESZ jelszava, hogy a jövő elkezdődött. Felszólalásomban erre én azt mondtam, hogy nem a jövő, hanem a fasizmus kezdődöttel. Aki gondolkodott annak ezt nem volt nehéz meglátni.
Sokat beszélgetek emberekkel. Provokálom őket, hogy mi a véleményük a jelenlegi rendszerről. Nagy többségük szidja Orbánt és bandáját és elmondják, hogy ismeretségi körükben szinte mindenki így van ezzel.
Remélem ez az országos elégedetlenség nemsokára tettekben is megnyilvánul.
Orbán annyira veszélyes és annyira őrült, hogy meggyőződésem szerint vele szemben már csak egyetlen módon lehet eredményes és hatásos a fellépés…
Ehhez nincs mit hozzátenni. Szóról szóra így igaz. Csak még azt kellene elérni, hogy sokan olvassák, már akik tudnak. Én, aki egy pofontól irtózom, Ceausescu kivégzését mégis nagy megelégedéssel néztem. Legjobb magyar tanítványáét sajnos már nem fogom megérni.
Szomoru addendum:
A napokban jott haza fel ev utan onnan egy jobarat:
“A Magyarok fele idegbeteg, a masik fele alkoholista. Szerencsetlen kis orszag. A FIDESZ hazardirozik. Nem fog nekik sikerulni. Megoldas? Nincsen.”
Kell-e a Magyarnak a demokracia?
haberdas: KELL:
- ha ingyen és fáradtság nélkül megkapható
- ha megszerzése semmi kényelmetlenséggel nem jár
- ha csak előnyei vannak (de a szomszédnak lehet hátrányos – és dögöljön meg a tehene is)
T. Herczog Ferenc!
“1848. és 1956.”
És tényleg.
A magyar nép harcolt ezért, harcolt azért,
CSAK A FASIZMUS ELLEN NEM HARCOLT, sőt…
.
De akik megpróbáltak harcolni, azon kevesekről manapság gúnyosan szokás beszélni – sajnos még “demokrata körökben” is – és azoknak már az emléktábláikat is leverték. (Sallai Imre, Fürst Sándor, Ságvári Endre stb.)
.
Így teljes a kör.