Frank Tibor: Egymillió munkahely 2011. július 26. kedd 16:20

Frank Tibor: Egymillió munkahely

Predator svenska spelautomater online paras Craps online-sovellus فتحة هارفيز http://www.ssg.org.uk/?art=%D8%A3%D9%81%D8%B6%D9%84-%D9%81%D8%AA%D8%AD%D8%A7%D8%AA-%D8%A7%D9%84%D8%B1%D9%88%D8%A8%D9%88%D8%AA-%D8%B9%D9%84%D9%89-%D8%A7%D9%84%D8%A7%D9%86%D8%AA%D8%B1%D9%86%D8%AA&318=a3 أفضل فتحات الروبوت على الانترنت Jupiter Club casino på nätet

- Egy, tettő, hájom – mondja.

- Ha két munkás dolgozna itt, akkor mi lenne?

- Egy „jétja üjes” lenne…

- És ha négy munkás jönne?

- Akkor minden „jétja” foglalt lenne.

- Hogyhogy?

- Hát úgy, hogy egy jétja egy bácsi, másik jétja még egy bácsi, hajmadik jétja két bácsi.

- És ha egy létrára nem mászhat fel két ember?

- De felmászik, mert akkor, hogy dolgozik? Hát, ha nem, akkor az utolsó bácsi majd az ajtókat szereli, az is kell a házhoz.

- Ha neki nem jut létra, miért nem megy haza a bácsi?

- Nem, mert ajtó is kell, a házhoz sok-sok munka kell.

- És ő is dolgozni akar?

- Igen, mindenki dolgozni akar.

- Ezt honnan tudod?

- Mert akkor nem lesz hami.

- És Bennykém, ha nem épülne ház, honnan tudnád, hogy a bácsik dolgozni akarnak?

-  Akkor nem tudjuk, mert nem kell felmászni a létrára. Ha épül a ház, látjuk, ki akar dolgozni. Ha nem épül ház, akkor nem tudjuk.

Ezzel le is zárta a vitát. Elhallgattam, mert megvilágosodott előttem, hogy egy hároméves gyerek pillanatok alatt elérte a magyar kormány munkaerő- programjának színvonalát. Sőt, ő tudja, hogyha nincs munka, akkor ne vádaskodjunk, ki akar dolgozni, és ki nem. Ha van munkahely, akkor lehet mutogatni, hogy te, meg te, miért nem mentek dolgozni?

Az egymillió munkahelyről hiába kérdezném, mert arról még csak azt tudja, hogy az valami nagyon sok. Millió, billió, trillió, neki egyre megy. Sajnos, ezt nálánál sokkal idősebbek, felnőttek is sokszor nem értik.  Mennyi is az az egymillió?  Választási harcban jól hangzik, kerek szám, meg elég nagy.  Igen, elég nagy.

Elég nagy hülyeség, tehetnénk hozzá gyorsan.

Most ne menjünk bele abba, hogyan lehet demokráciában tíz évekre ígérgetni, amikor a választások négy évre szólnak. Ne emlegessük azt sem, hogy miért a kormány akar egy állítólag demokratikus országban, piacgazdasági környezetben munkahelyet teremteni, mikor minden általános iskolás tudja, hogy munkahelyet a vállalkozó teremt. A kormánynak ehhez a környezetet kell(ene) megteremtenie: adórendszert, szabályozásokat –  például a munkaerő árának (minimálbér, jutalékok, járulékok stb.) szabályozását –, magyarul a versenyképesség elősegítését.  Ezeken kívül, persze, még kereslet is kell, hogy a hozzáadott értéket, amit az új munkaerő előállít, valaki megfizesse.

De nézzünk inkább néhány számot. Nem adatot, csak „kábé” nézzünk bele a számok világába, hogy a „big picture”, a nagy kép érthető legyen.

A régi vicc szerint háromféle ember van: az egyik, aki tud számolni, a másik, aki nem. Már sok éve parányi kétségem sincs afelől, hogy hazánk vezetői melyikbe tartoznak a három közül…

Egymillió tíz év alatt annyit jelent, mint százezer évente, vagyis majd’ kétezer munkahely hetente. Ez majdnem egy Audi autógyár megnyitását jelenti hetente, tíz éven át. Gyerekjáték, igaz? Ráadásul most már kilenc év alatt egymillió a vállalás.

A korszerű üzemek sokszor alig foglalkoztatnak emberi kezeket.  Most adták át otthon, Győr mellett az ország legmodernebb erőművét. Ez 600 ezer embernek szolgáltat áramot – és a létesítményt három ember működteti.

De nézzük a kérdést egy másik oldalról. Ma Magyarországon nagyjából félmillió munkanélküli van. Ha tehát egymillió munkahelyet létesítünk, rajtuk kívül még félmillió embert be kellene vonjunk a munka világába. Gazdasági alapfogalmakkal: a gazdasági inaktívak közül 500 ezer embert kellene mobilizálnunk, és gazdasági szempontból aktívvá tennünk. (Gazdaságilag aktív jelenti a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának összegét. Gazdaságilag inaktív az a munkaképes korú személy – nemzetközi definíció szerint 15 és 74 éves kor közötti –, aki nem tartozik a munkaerő-állományba. Gazdaságilag inaktívak például a korai nyugdíjazottak, a rokkantnyugdíjasok elég nagy része, a különféle segélyeken élők stb).

Ami a munkanélkülieket illeti, most hagyjuk, amit a kormány állít vagy sejtet, miszerint ez a félmillió nem is akar dolgozni. Egy hároméves gyerek is tudja, hogy nem így van. Mert ha igaza lenne a kormánynak, akkor a beígért egymillió munkahely még nagyobb hülyeség, ugyanis akkor a dolgozni nem akaró félmillió embert kellene rákényszeríteni a munkára, és ezen felül még félmilliót találni, akik – vagy már, vagy még – nincsenek is jelen a munkaerő piacon, de munkára foghatók.

Maradjunk a könnyebb megoldásnál.  Ha elfogadjuk, hogy az emberek túlnyomó többsége nem azért nem dolgozik, mert nem akar, akkor a kormánynak könnyebb dolga van az egymilliós számmal, hiszen mihelyt lesz munkahely, azokat pillanatok alatt be fogják tölteni.  A sok-sok elkeseredett sikoly és kétségbeesett próbálkozás, amiről értesítenek otthonról, azt jelzi nekem, hogy az emberek dolgozni szeretnének, de nincs hol.

Itt meg kell említenünk azt a gazdasági alaptételt is, hogy piacgazdaságban soha nem lehet zéró munkanélküliség, hiszen a gazdaság dinamikusan változik, egyre változnak a szükségletei, szakmai, technológiai követelményei, földrajzi elhelyezkedése stb., ami miatt mindig van néhány százaléknyi munkaerő, aki éppen munkahelyet keres, átképzésen van, vagy éppen munkahely után költözik egy másik városba. Ha elfogadjuk, hogy ez az egészséges munkanélküliség 2-3 százalék körüli, ez akkor is legalább százezer munkanélkülit jelent. Vagyis, nem 500, hanem 600 ezer embert kell bevonnunk a munka világába azok közül, akik még munkanélküliként sincsenek nyilvántartva.

Ebben a korcsoportban van nagyjából 100-150 ezer rokkantnyugdíjas, mintegy 50 ezer korkedvezménnyel nyugdíjba ment munkavállaló, akiket vélhetően elvileg még vissza lehet hozni a munka világába. Van jó pár százezer otthon, a háztartásban tevékenykedő személy (főleg nők), akik továbbra sem akarnak állásba menni. Feltéve, hogy a gyesen lévőkhöz és az egyetemistákhoz nem akarunk nyúlni, akkor a felhasználható embercsoport nem túl népes, bár az iskolakötelezettségi kor levitele elég sok képzetlen fiatalt kihajthat a munkaerőpiacra . A legnagyobb probléma általában is az, hogy az inaktívak között igen nagy arányban vannak olyanok, akiknek semmilyen képzettségük sincsen. Azok aránya sem elhanyagolható, akiknek papíron ugyan van képzettségük, csak éppen nem piacképes.

Oldalágon hadd említsem meg, hogy legújabb hírek szerint Magyarországon a létminimum alatt élő szegények száma a 4 millióhoz közelít.  Érdekes módon a gazdaságilag aktív réteg is nagyjából ennyi. Más kérdés, hogy igazából nem 4 millió embert tart el 10 milliót, hanem kevesebb, mert a 4 millióból sokan nem fizetnek adót, például minimálbéren vannak bejelentve. Ezen rettentő sokat ront az új adórendszer, amely feladott évi 550 milliárd forint bevételt úgy, hogy az a bevételi oldalon szinte elhanyagolható hasznot hoz. (A szegények kevesebbet kapnak, tehát kevesebbet költenek. A gazdagok viszont sokkal többet kapnak, de csak marginális a többletköltésük, hiszen nekik már rég nem kenyérre kellett a pénz. Így a többletjövedelem befektetésekbe vagy külföldre vándorol).

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a görög probléma egyik gyökere – a versenyképesség elmaradása mellett – az, hogy a lakosság mintegy 40%-a aktív csak. Ez nem egy kellemes hasonlóság a két ország között.

A magyar kormányfő mostanában nem győzi hangoztatni, hogy Magyarországon a foglalkoztatási arány 55 százalék körül van, ami elmarad az európai színvonaltól (nagyjából 65 százalék).  Ez igaz, azzal a helyesbítéssel, hogy nem a foglalkoztatási arány 55 százalék körüli, hanem az aktivitási arány, amelyben benne van az összes gazdaságilag aktív munkaerőpiaci résztvevő, tehát benne vannak a  munkanélküliek is. (Ez akkor áll, ha az OECD által elfogadott 74 éves korhatárt vesszük, a hazai nyugdíjkorhatárral számolva ez néhány százalékponttal magasabb.)

Hogyan lehetne ezt az arányt feltornázni?

A magyar gazdaság szerkezete igen közel áll a nyugat-európaihoz. Kétharmadban szolgáltatásokra alapszik, kevesebb, mint 5 százalékot a mezőgazdaság, a maradék majdnem egyharmadot pedig az ipar teszi ki. Tehát struktúrájában igen hasonlóak vagyunk a Nyugathoz, de a foglalkoztatási szint vagy 10 százalékponttal alacsonyabb. Magyarul, ha hazánk ausztriai szinten lenne, akkor hasonló gazdasági szerkezettel nagyjából  egymillióval többen dolgoznának, mint ma. Innen nézve az egymillió munkahely  – igaz, nem tíz év alatt – igenis, reálisnak vélhető.

Csakhogy.

A fenti számok értelmében, amikor a munkaerőpiacra bevonandó 600 ezer, jelenlegi inaktív embertársunk zömének semmilyen képzettsége sincs, másik nagy részének pedig egészen más, mint amire a piacnak szüksége volna, akkor a képzésnek lenne a legnagyobb helye a rendszerben. Erről azonban nincs szó.

Miről van hát szó? Amikor a világ közgazdászai – köztük szerénységem – elképedtünk a bedobott egymilliós számon, akkor nem meglepő módon arra gondoltunk, hogy a piac nem fog tudni létrehozni ekkora új munkaerőtömeg felszívását indokoló keresletet. Merthogy a munkahelyekhez az kell. Arra talán senki nem gondolt, hogy a magyar kormánynak nem ez jár az eszében. Ők közben kitalálták a közmunkát, mint munkahelyteremtést.

Hofi mondaná, „ja, kérem, hacsak úgy nem”.

Most hagyjuk azt a tényt, hogy a posztindusztriális világban sehol nincs bizonyított példa rá, hogy egy ilyen közmunkaprogram működne. Működésen, azaz sikeren azt értjük, amikor a közmunkaprogramban alkalmazott emberek később sikeresen és tömegesen érvényesülnek piaci körülmények között. Ugyanis attól, hogy valaki kubikozásra kényszerül, még nem fog érteni a gépekhez vagy a műszerekhez. Egyrészt. Másrészt meg ettől még nem lesz szükség több  kubikosra, miután a közmunka abbamaradt. Azért mondom, hogy hagyjuk ezt a  tényt, mert az otthoni demagógia már rég túl van azon, hogy bármit is érvekkel, számokkal, józan ésszel lehessen bizonyítani.

Ami elképesztő, hogy ebben a sajátosan értelmezett felzárkózásban a kétkezi munkát – majdnem azt találtam írni, kényszermunkát – képzeli a kormányzat e (generációs) probléma megoldásának. Természetesen nem arról van szó, hogy lenézném a kétkezi munkát. Szüleim mindig is a munka tiszteletére neveltek, és soha nem derogált egyetemista koromban otthon fűtőként dolgozni, takarítani, újságot árulni, a Bosnyák-téri piacon éjszakánként zöldséget rakodni, vagy később új kanadaiként pizzát kihordani.

De a szüleim mindig arra tanítottak, hogy a tudás hatalom. Édesapám, szegény nyugodjon, már tízéves koromban is állandóan azt a régi bölcs magyar mondást ismételgette, hogy „tanulj tinó, ökör lesz belőled”. És megint csak, ez majd’ félévszázada volt a Kádár-rendszerben, nem most, az EU közepén.

Orbán utalásai a kínai modellre ebben a vonatkozásban félreérthetetlenek. Nem tagadható, hogy ha valaki évtizedek óta nem jár dolgozni és most rászoktatják, annak lehet némi haszna. De a fent elmondottak miatt a közmunka lejártával az ő munkájára ismét semmi szükség nem lesz. Mert közben nem tanult semmi újat, kubikosként meg nem kell – az az idő már elmúlt.

Foglakoztatás-élénkítésnek ez – eltekintve az igen-igen súlyos morális kérdésektől – tulajdonképpen felfogható, bár időleges megoldás. Pár hétig vagy hónapig eltart, és szépen  mutathat a statisztikákban, de valós hatása elenyésző.  Már csak a rendkívül alacsony fizetések miatt is, amiből a szóban forgó családok nem tudnak megélni. Ugyanakkor ez az egész az államnak egy lidércnyomás lehet.  Háromszázezer embert – állítólag ennyiről lesz szó – logisztikailag irányítani, szállítást, lakhatást, étkezést biztosítani, ez még Sztálinnak sem ment könnyen. Pedig, azóta sok víz lefolyt a Volgán. Na, meg a Jangcén is. Nem fog könnyen menni annak a 42 ezer nyugdíjból visszarendelt rendőrnek sem, akikre a terv épít.

Ezek tehát nem igazi, hanem mesterségesen kreált „munkahelyek” lesznek, amelyekre legnagyobbrészt igazából semmi szükség. Ma már nem kubikosok építik a stadionokat, hanem komputerekkel tervezik azokat, és szintén komputerekkel koordinálják, és azokkal vezérlik az óriás munkagépeket is. A jövő – ezt már mindenhol tudják – a high-tech, a tudás alapú társadalom világa. A poszt-indusztriális gazdaság szépen átmegy tudás alapú gazdaságba, amely alapja az információs kornak. Ez az átmenet feltételezi, hogy azok a szabályok és gyakorlati módszerek, amelyek eddig meghatározták a gazdaság működését, újrafogalmazódnak. Ebben a világban a tudás alapú erőforrások, úgymint know-how, innováció, szaktudás és szakértelem legalább annyira értékesek, mint más gazdasági erőforrások.  Lehet, hogy Kínát állítjuk példaként magunk elé (mint amely milliókat emelt fel a szegénységből), de afelől semmi kétségünk nem lehet, hogy ha tényleg üzletelni fog velünk, nem kubikosokat fog keresni, hanem igenis, a legfejlettebb technológiát, az innováció alapú tudást, a magyar laboratóriumokban meglévő tudásanyagot, szabadalmakat és felfedezéseket invitálja országába.

A miniszterelnök a minap Tusnádfürdőn megfogalmazta vízióját a jövőről, amely gyökeresen eltér a fenti high-tech verziótól.  Az, hogy az Európai Uniót nem is említette beszédében, máris sokat sejtet erről a jövőképről, főleg, hogyha figyelembe vesszük, hogy még ki sem hűlt alatta a soros elnököt illető szék. A Nyugat bukásáról beszélt, ami azért is idétlenség egy magyar miniszterelnök részéről, mert ha a Nyugat bukik, akkor Magyarország biztosan követi. Ezen bármilyen gyorsan kifeszítendő kínai védőháló sem segíthetne. Ő, gondolom, tudja, hogy az országot ma is csak és majdnem kizárólag a német export tartja némileg fejlődési pályán. Ha Németország bukik, akkor otthon rögtön megvalósul az egy millió munkahely – mínuszban.

Azt tudjuk, hogy a világ nem mehet tovább a megszokott kerékvágásban. Én jó két és fél éve mondtam ezeket a sorokat: ”Aki azt hiszi, hogy a mostani csak egy a recessziók közül, és utána ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk, az téved.  Alapjaiban alakul át a világ, és Magyarországnak nem sok választása van”. Azóta pár évet megint eltébláboltunk. Persze, újfajta megoldások kellenek, de a sok hezitálás után most ne visszafelé induljunk el!

Orbán munkaalapú társadalomról beszélt, csakúgy, mint szegény édesapám ötven éve. Csakhogy ő, a miniszterelnök, valahogy elfelejtette említeni, hogy normális helyeken – például az általa bukásra ítélt Nyugaton – a jólétet eddig is a munka teremtette meg. Kemény munka, olyan, amiről Magyarországon eddig viszonylag kevesen hallottak.  Főleg nem tapasztalták ezt az iskolapadból a Parlamentbe ejtőernyőzött, munkapadot soha nem látott ’politikusok’. És azt is elfelejetette hozzátenni, hogy a munka mögött tudásnak kell lennie.  A munka – a termelő és szolgáltató tevékenység – ugyanis tudás, szakértelem nélkül a mai világban nem sokat ér.

Erre legfényesebb példa maga a miniszterelnök, beleértve ezt a beszédét is. Ezekkel a sületlenségekkel csak azt az ismert tényt bizonyítja, hogy sok pattogás, ugrálás, sürgés-forgás és rugózás tudás nélkül nemcsak, hogy haszon nélküli, hanem igen nagy károkat is okozhat.

Tankönyvi történet, amikor a híres Nobel-díjas közgazdász, Milton Friedman – aki mellesleg magyar származású volt, sőt, beregszászi, édesapám földije, és ő volt az, aki bevezette a fent említett ”természetes munkanélküliségi arány” fogalmát –, a hatvanas években meglátogatott egy amerikai segítséggel folyó, fejlődő országbeli óriás projektet. Szétnézve a hatalmas befektetésen, a világhírű tudós elképedt a kubikoló emberek ezreinek láttán. Nézte, ahogy lapátolják a földet, és megkérdezte az őt kísérő vezetőt, miért nem használnak buldózereket?  “Mert így több munkahelyet tudunk létrehozni” – volt a válasz. Friedman elgondolkodott, ugyanis azzal a tudattal ment oda, hogy az (amerikai) adófizetők pénzét arra használják majd fel, hogy vezető technológiák segítségével a termelékenységet növeljék, ily módon az amerikai segítség az életszínvonal emeléséhez vezethet.

“Ó, szóval ez egy munkahely-teremtési program!” – nyugtázta a hallottakat. – De akkor miért nem adnak nekik lapát helyett kanalat?”

Ez persze ötven éve történt Afrikában, nem a 21. században Európa közepén.

Hogy mit kellene tenni? Inkább mit kellett volna… Képzeljük el, ha az adótörvény miatt kiesett mintegy évi 500 milliárdot helyi/regionális fejlesztésre, és az ott élő emberek (át)képzésére  használta volna fel a kormányzat. Ez minden önkormányzatra vagy 150 milliót jelenthetett volna, évente! Másképp nézve: a félmillió munkanélkülire fejenként egymillió forintot, szintén évente! Ebből elég jól meg lehetett volna tanulni gépet kezelni, növényt termeszteni, állatot nevelni, húst feldolgozni, számlát leolvasni, újságot kihordani, postát kézbesíteni, iratot pecsételni, esetleg számítógépen dolgozni, csövet szerelni, buldózert vezetni… a sor hosszan folytatható.  A tisztességes parlamenti képviselőséget vagy a szavahihető kormányzati szóvivőséget ennek például töredékéért meg lehetne tanulni.

Régi mondás, mi is alkalmaztuk az egész világon a segélyprogramjainknál: ha halat adsz az embereknek, jóllaknak egy napra. Ha megtanítod őket halászni, egy életre el tudják látni magukat.

Tudom, ezt nem könnyű megérteni.  Ezt már a hároméves unokám sem érti. Majd jövőre. Akkor már négyéves lesz.

22 Reader’s Comments

  1. Igen!
    Kiváló írás, remélhetőleg a magyar átlag is érti és megérti és nem is tűnt hosszúnak. Ilyenekre lenne szükség nemcsak a gazdasági alapfogalmak, hanem az élet minden más területéről. :)

  2. Nem kap halat, megtanítjuk horgászni, csak a Szaharában él. Ezek lennénk mi.

  3. Budapesti latogatasom soran az ablakbol lattam, hogy a haz elotti kandelabert cserelik. Megszamoltam – 13 ember dolgozott a feladaton. Huztak, emeltek vonszoltak. Fenykepen is megorokitettem – eleg nehez volt a keresoben beallitani, hogy mind a 13 munkas lathato legyen.
    Az elmult telen itt skandinav otthonom elott egy megcsuszott auto kidontott egy kandelabert. Jott ket munkas egy specialisan felszerelt darus jarmuvel es 2 ora alatt kicsereltek a serult objektumot. Lehet elmélkedni…

  4. orban erdekeltsege nem abban van, hogy okitsa a nepet, hanem abban, hogy lebutitsa, eddig is azokkal gyult meg a baja igazan, akik kepzettek, tanultak, mert azokkal nem lehet megetetni minden maszlagot…..az en legtobb otthonhagyott, magasan kepzett, okos barataim nagy resze munkanelkuli???!!! Buta, kontar miniszterelnoke van Magyarorszagnak, tegyen a nep ellene!….mondom ezt innen Kanadabol nagy magabiztosan!:)

  5. TIBI szivesen cserélnék veled.

  6. A muzsik legyen csak tanulatlan.
    A főurak meg aranysujtásos bordó Ferencjóskában tetszelegnek majd a Sándorpalotában , ahogy illik.

  7. Valaha Magyarországot a mezőgazdaság húzta. Még a két vh. között is nagyon jól prosperált. A “szocializmusban” jött a nagy testvér mintájára az eröltetett iparosítás. (ha nem így csinálták volna, még akár sikerágazat is lehetett volna). Ám jött a DEMOKRÁCIA, amelyben az első lépés a mezőgazdaság és az ipari létesítmények elherdálása volt. És ekkor kezdődött az új, 30-35 éves milliárdosok kitermelődése. Persze, büntetlenül. Jelige az volt, HOGY JÓKOR VOLT JÓ HELYEN! Pl. Kóka J. exminiszternek 35 éves korára már saját helikoptere volt. Tisztességes munkával ilyen életkorra még egy 2 szobás panellakást sem lehetett összespórolni. Persze, könnyű volt pl. Gyufikának. Aki 780 millióért tudta megszerezni, a 3,8 milliárdos értékű MOFÉM-et! Így sikerült a mezőgazdaság után az ipart is teljesen leamortizálni.
    Erre jön a mini Napoleon az 1 millió munkahellyel- 10 év alatt. De nem is ez a csúcs, hanem kiváncsi lennék milyen munkavilágába akarja visszavezetni a korkedvezményes nyugdíjasokat és a munkanélkülieket?
    Én harmadik éve teljesjogú nyugdíjas vagyok, És én nem szólhatok, mert hazai viszonylatban jó nyugdíjam van! 687 € ! (Európában átlagosan 1000-1200 € a legkisebb nyugdíj összege!) Ja, mindezért 46 évet és 183 napot kellett dolgoznom. És nem az összegszerűségről lenne szó, hanem a megélhetési költségeinkről!
    És a semmire akarja visszavezetni a szerencsétleneket, mert, hol van itt munkalehetőség? Az álláshírdetések is csak azért vannak, mert sok helyen kötelező meghírdetni az állást, és a jelöltek már régen kivannak szemelve!
    Ami viszont a legfájobb, hogy az ipar helyreállyítására nincs pénz, ám a hivatali luxusra dől a pénz! Az a haveri pénz, amely a holdudvarhozhoz tartozó kft-k, bt-k -nél landolnak.
    M következik ebből? 1990-től nem változott semmi, csak 4 és 8 évente kicserélik a cégtáblákat a parlamentben a “választott” képviselőink.
    Apropó! A választásokon csupán 176 képviselőt választott a nép! Mert a másik lapon pártokra ment a szavazat. A pártok pedig a “csókósaikat ültették be a parlamenti széksorokba, és a 210 listás képviselőt is úgy állítják be, mintha a nép választotta volna meg őket!
    Ezért felvetődik bennem a kérdés, van-e létjogosultság a pártoknak a parlamentben? A pártok pedig éljenek meg CSAK A TAGDÍJAIKBÓL!

  8. en egyebkent nem vagyok fanatikusan balliberalis es oszinte orommel fogadnek barmilyen mas oldalrol jovo kezdemenyezest, csak segitse a nepunket az orszagunkat, de oszinten az utobbi huszonot evben a legtobb penzunket olyan part, partok szervezodesere, teljesen haszontalan megerosodesere koltottuk a rendszervaltas, az oktatas megreformalasa, a leszakadok gyors felzarkoztatasa helyett, amely partoknak az egadta egy vilagon SEMMI HASZNUK nincs, nem is volt! ennel nagyobb ostobasagot meg nem lattam…..hat lehet szidni az mszp-t, szdsz-t de tessenek peldaval elolallni es jobban csinalni! ha mindez nem sikerul, akkor tessenek egyuttmukodni az orszag erdekeben, mert egy politikusnak, politikai partnak elsosorban nem a sajat zsebenek tomese, a sajat erdekeinek eloretolasa legyen a cel, hanem az orszag kepviselete…maarha ez a szokapcsolat ertelmezheto szamukra! ha nem akkor csak egyszeruen magyarosan: TAKARODJANAK! epp eleget eloskodtek es kontarkodtak a nelkuluk is komoly problemakkal kuzdo orszagunkban!

  9. Kerpács Winettou

    Attól tartok, hogy az új munkatörvénykönyv bevezetése, újabb csapást jelent a munkavállalóra! Itt nem a túlórák, utaztatások lenyeletésére gondolok, hanem a következőkre:- Kérem adják azért tovább intelmemet!

    Ha valaki bekerül a közmunkába, a minimálbér alatti összegért, 57.000 Ft.
    Egy gyáriparos, vagy nagyvállalkozó /aki barátja a kormánynak/ elhatározza, hogy új munkahelyet létesít, megindít egy új üzemet, vagy átalakít egy régit.
    Mit fog tenni? Új üzem indítása esetén a baráti kapcsolatokat fentről kihasználva, bérbe vesz a közmunkások soraiból, hisz még a minimálbért sem kell kifizetnie!
    Már meglévő gyáregységeknél pedig, félő, hogy azért lesznek elküldve esetleg hosszú évek óta dolgozó szakik, mert helyükre is lehet kölcsönbe bérmunkaerőt szerezni a közmunkások soraiból, minimálbér alatti fizetésért.
    Amiért veszélyes, mert a lapátos közmunkás meg örül, hogy ugyanazon pénzért, esetleg könnyebb munkát kap!

  10. Az oktatásról, illetve annak szükségszerűségéről, megerősítve a cikkben írtakat.:
    A 90-es években népszerű, komoly helyeken számítástechnikát (teljes ECDL-t egyedül le)oktató egyéni vállalkozó voltam. Ennek okán hívtak meg egy minisztériumhoz egy feladatra (oktatás is volt benne) – semmi puszi meg pacsi. Ott ragadtam, 11 évig végeztem becsülettel a munkám. Ez alatt a 11 év alatt egyetlen, jól olvasták EGYETLEN egy számítógépes (tovább)képzés sem volt, legalább helyben szervezve, érdemi, helyben használható tudást adva – kabinetfőnök mondta, hogy majd megtanulják maguktól, no meg nincs pínz.
    Én oktatóként rendszeresen ajánlottam, hogy szívesen, végzettségem ,taapsztalataim alapján nyugodtan bízzanak meg a szervezéssel, oktatással, vizsgáztatással, akár ECDL szintet is biztosítom mindenkinek. Képzési terveket készítettem, adtam le az Oktatási stb. Osztálynak. Gondolják, lett belőle valami? Semmi.
    Szóval, ez itt a baj. Még egy ilyen fontos technológiát, mint az informatikát sem voltak hajlandók egy minisztériumban rendszeresen képezni. Ezen teljesen elképedtem. Ha egy minisztériumban így gondolkodnak, mit várjon az ember az államtól más téren?
    De azért új kormányunk egyik első intézkedéseként kivágtak az utcára mint külsőst…azóta sincs munkám.

  11. Husz János Puszita

    Mindig az a hülye matematika, mit vegzálnak vele minket folyton?

  12. Köszönöm a cikket T. Frank Úr.
    Nagyon tetszik és szinte minden szavával egyetértek.
    A mezőgazdasággal kapcsolatban van több ismeretem, ezért ahhoz szólok pár szót.
    A gengszterváltás idején Magyarországon a konkurenseink által is elismert mezőgazdasági termelés folyt.
    Komoly üzemi méretek (hatékonyság), korszerű technológiák, kiépült feldolgozói háttér, komoly integrációk, stb.
    A piac is – mondhatjuk – rendben volt, mert nem tudtunk annyit termelni (almából, csírkéből, serttéshúsból, borból “i tak dalse”…, amennyit el tudtunk volna adni (olajért, gázért, elektromos áramért “i tak dalse” (“i tak dalse= stb. – a fiatalok kedvéért :-))
    A fenti mondatok csak az orosz (CCP) piaccal hozhatók kapcsolatba, de nem volt mellékes az akkori NYUGATI piac sem (libamáj, sertés hús, gabona, extra baromfi termékek, stb. (etc.).
    A mezőgazdaság export aktívuma akkoriban “világszám” volt.
    Nos!
    Ezt sikerült elcseszni nagyon rövid idő alatt.
    Jöttek az új szellemek, akik szétverték a mezőgazdaság akkori szerkezetét, jöttek a fiatal “forradalmárok”, aki csillogó szemmel ordították, hogy “Ruszkik haza!”, ragasztották a plakátokat arról, hogy “Tovariscsi konyiec!”.
    Orgazmusok százait élték át, amikor az utolsó orosz (Szovjet) egység átment a Szamos (vagy Tisza?) hídján és a parancsnok könnyes szemmel “visszatisztelgett”.
    Hát lehet, hogy ott csesztük el? (használhatnék durvább szót is az “elcsesztük” helyett)
    Nekünk le kellett rombolni mindent.
    “Kis tanya gémeskúttal, faltöve elhúzva, kakas kukorékol a ganédomb tetején.”
    Ez volt az új élet!
    Földosztás, parcellázás, SZABAD RABLÁS!
    Olyan új gazdaságok jöttek létre, ahol csak lóval lehetett szántani és vetni ÚJRA!
    Egy Class Dominator meg sem tud fordulni a táblán.
    Mindenki vitte azt, amit tudott. Elhagyott istállók, telepek, felperzselt agrárium.
    Ott van 1 000 000 munkahely jelentős része!
    Tudom, hogy a modern mezőgazdaság is a hatékonyság növelésében teljesedik ki. (óriási sertéstelepek 3-4 emberrel, baromfi hízlalás teljesen automatizálva, stb…), de tartom azt, hogy ebben is lett volna lehetőségünk.
    (sok-sok, nagyon sok termelő üzem komoly hatékonysággal)
    Most nem térek ki a szövetkezésben rejlő óriási lehetőségek tárgyalására, de hiszem azt, hogy óriási potenciál volt a mezőgazdaságban.
    A feldolgozó ipart (élelmiszer ipar) már nem is említem……
    Később megpróbálom kibontani a témát, addig is Üdvözlettel:
    Gábor

  13. Igen! Igaza van Gábornak!És még egyet,hogy a Horn kormány idején a megszorítások miatt még nem kellett éhezni,nyomorogni.Még mindig lehetett tervezni.Ha a nép nem ilyen hülye ,mert emelkedett az életszínvonal és nyugalom volt,-rájuk szavazott volna.Most élhetnénk békén,nyugodtan.Mert a békétlenséget,ellenségeskedést az Orbán kormány hozta divatba és mélyített el a 2002.választás után.Sorba torpedózta meg a gazdasági továbblépés lehetőségeit.Tisztelték Horn Gyulát,Medgyessi Pétert és Gyurcsány Ferencet is,mert nyugalmat akart Európában,sőt a Föld összes országában.vagy Bajnai
    Gordont rá kellet volna beszélni,hogy folytassa,4 év múlva jöhetett volna ismét Gyurcsány Ferenc.De félnek tőle mint ördög a tömjénfüsttől.
    Lejáratták.Az öszödi beszédet plakűátokon kellett volna nyílvánosságra hozni,nem csak részleteiben.Háromszor olvastam el a beszédet annak idején és most is állítom-meg kellett volna értsék.MIÉRT NEM AKARTÁK?
    Meg kellett volna találni bármi áron a tettest aki nyílvánosságra hozta titokban.-
    Júdás pénzért.Ki kell derüljön az igazság egyszer,Mert Gyurcsány Ferencnek akkor igaza volt.
    Érdekes az Orvosi Kamara ellene volt a 300.-Ft-os v izítdijnak,most ellene fordultak Orbánéknak.Nem kelldett volna előbb számolniuk.
    A népszavazás! Már akkor is 400.-Ft körül volt 1 doboz cigaretta ára.Aki cigizik az nem vehet részt a szavazáson!Aki a családi pótlékot a kocsmába hordja-az sem.Így lett volna tisztességes vagy nem kellett volna.
    Higgyék el ebből már rentábilis lenne az egészségügy.
    És írhatnám tovább,de ezt Önök is tudják.
    De akik még mindég nem látják be,hogy világosítsuk fel Őket?
    Mária

  14. Kedves Tibor!

    Gratulálok a hároméves unokához, akinek értelmi képessége messze meghaladja a háromévesek szintjét. De ha ennek alapján azt kell mondanunk, hogy a kormány nem a három-, hanem az ötévesek színvonalán politizál, az sem válik a dicsőségükre!

  15. ad papus
    2011. július 26. kedd 19:01

    Egy apró kivételtől eltekintve egyetértünk.
    A listás képviselőkről nekem más a véleményem:
    Ugyanis őket is mi választottuk, azáltal, hogy egy olyan pártra adtuk a voksunkat, amelyikben megbíztunk. Azt vártuk tőlük, hogy olyan képviselőket írnak a listájukra, akik az egyéni jelöltekhez hasonlóan bennünket képviselnek. Ha nem így történt, akkor a hibát a pártpreferenciánkban kell keresni.

  16. Óriási bajok vannak itt – kérem szépen!:-)
    Mostanra kiderülni látszik, hogy a “Matolcsiné férje” jól elkúrta az egészet, persze a Kedves Vezetővel egyetértésben. (16% for evreybody!, einstand, etc….)
    Két ekkora pancser azért már sokat tud ártani.
    -Az 1 000 000 munkahelyes duma már akkor sem volt igaz, amikor kitalálták.

    “Dilettánsok kíméljenek! “- kellett volna mondani akkor, amikor ezt a csűrhét pajzsra emelte a megvakított tömeg.

    Nagyon tetszik a Milton Friedmann professzor “kanalas” kiszólása.
    Itt a lényeg!
    O.V. és a “Matolcsiné férje” azt hiszik, hogy ha a Kósa Lajos Stadion-t 5-10.000 (vagy amennyi kell Lajoskám!) közmunkás felépíti, akkor “íme itt a Kánaán!”, legyőztük a Nyugatot, megvalósítottuk a “Közép-Kelet Európa-i Csodát!”
    Az egész Világ minket irigyel és keresi kegyeinket, “adnánk már át a receptet”
    Elszomorító!
    Üdv. . Gábor

  17. Nos igen. Én is úgy gondoltam, hogy ez egy gyerek számára is érthető. Az emberekkel nap mint nap beszélve tapasztalom, hogy a többségük érti is, hogy ez a “kényszermunka” (bár Pintér szerint senkit nem fognak kényszeríteni) nem megoldás. Igaz, én a panelprolik körében forgolódom.
    Valaha régen az emberek féltek a gépesítéstől, hogy nem lesz szükség a kétkezi munkájukra. Most visszamehetünk a múltba! Földmunkagépek helyett lapát és csákány, szállítószalag helyett ott a talicska és a vödör. Betont is lehet kézzel keverni, betonpumpa helyett láncban adogatni vödörben. Kombájnok helyett is lehetne ismét kaszát használni, sőt, akár sarlót. Az is sok embernek jelenten hasznos elfoglaltságot. Mert ez a fontos. A holtfáradt embereknek még gondolkodni sincs kedvük és erejük sorsukon, nemhogy lázongani.

  18. Valaki megtudja mondani,hogyan lehetne ezen a helyzeten úgy változtatni,hogy nem kell várni 2014-ig?Mert ha kivárjuk akkor már késő lesz.Mi lenne ha a rendvédelmis tüntetésekre sokkal több nem rendvédelmis is elmenne?Nem 1956-ot kivánom újra de ki tudja talán kevésbé fájna mintha várnánk még 3 évet.

  19. Diogenes, ez a szöveg a Munka Törvénykönyve megcsonkításának az ideológiai alapja. Móricka és jobbkezének agyáig ugyanis csak az jutott el, hogyha rabszolgaságba dönti a magyar munkavállalókat, akkor majd lesznek munkahelyek,mivel ettől majd “versenyképes” lesz az oligarcha hátterük. Hozzáadott érték emeléséről és ennek az oktatás színvonalával való összefüggéséről halványlila fogalmuk sincs.
    Ilyen szövegeket ezerszám nyomattak a manyup pénzek lenyúlásának az igazolására. Pedig annak egyszerű oka volt “köllött a lé”
    Gondolom, majd még sok ilyet elhelyeznek itt-ott, hogy az emberek agyát jól előkészítsék a jogfosztásukra.
    Pedig ez kizárólag a munkaADÓKnak kedvezne, de ők (az idézett szöveg alapján is) továbbra sem “teremtenének” munkahelyeket, mivel Orbánnak esze ágában sincs az adóbevételeit majd a felére csökkenteni.
    Tehát csak nyomor lesz – eredmények nélkül, ahogy azt már a Kárpátok Másik Géniusza bebizonyította. Ratatata lett a vége!

  20. amikor késszek lesznek a kislapáttal”mint a homokozóban” felépitett stadionok nem ér véget a közmunka, hiszen a stadionok kongani fognak az ürességtől akkor a közmunkásoknak kötelező lessz mecsre járni akkor is ha mecs nem lessz mert vezérünk nem türi, hogy nagy álma a minden magyar pályára ne valósuljon meg.

  21. ilyen már volt a hatvanas években, akkor mint katona sokszor voltam kivezényelve különböző meccsekre valamint gyengén látogatott szinházakba akkor jó volt most nem.


KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szolgálati közlemény

Felhívjuk vendégbloggereink és olvasóink figyelmét, hogy az alábbi vendégblogok némelyikének legfrissebb posztjai, ill. linkjeik technikai okokból, rajtunk kívülálló, a WordPress.com által bevezetésre kerülő változások következtében nem jelennek meg. Ezért az érintett blog-dobozkák egyelőre üresek. A probléma megoldásán az AN munkatársai dolgoznak. Addig kérjük a bloggereink és olvasóink megértését és türelmét.

Áthidaló megoldásként, a helyzet rendeződéséig itt is felsoroljuk a kárvallott blogok linkjeit, hogy olvasóik mégis el tudják őket érni az AN-ről is:



Az AN szerkesztősége.
2015.03.23.

RSS e-Vitae
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
Videók

Blogok