Budapest – Szerdán elkezdődött, ma tovább folytatódott a felmondásokról szóló előzetes értesítések illetve a szerződésmódosítások átadása a közmédiában. Nagy Navarro Balázs, a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsának (KÖZSZAT) elnöke – aki szerkesztőként maga is a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) alkalmazásában áll és akitől a munkáltató nem vált meg – a hvg.hu-nak elmondta: a maradók sok esetben úgy írják alá a munkaszerződést, hogy annak jövőbeli következményeit nem ismerik. Szabó László, az MTVA kommunikációs igazgatója szerint a közszolgálati média a kirúgottak személyiségi jogaira tekintettel hallgat. Az Európa Tanács vizsgálódó raportőrei élénken érdeklődnek a közmédiában zajló események iránt.
A szakszervezeteknek rendkívül súlyos aggályai vannak az elbocsátásokkal és az értesítésekkel kapcsolatban. Ugyanis azoknak a munkavállalóknak, akiket az MTVA továbbra is alkalmaz, alá kell írniuk egy munkaszerződés módosítást, úgy, hogy sem szóbeli, sem írásbeli tájékoztatást nem kapnak az új munkakörükről, a szerződésük jövőbeli következményeit nem ismerik. A munkaadótól csak annyi információhoz jutnak, hogy nincs okuk aggodalomra, 30 napon belül kézhez kapják az új munkaköri leírásukat – mondta Nagy Navarro Balázs. A szakszervezeti vezető szerint sok esetben nem is a munkavállaló közvetlen főnöke mondja ki a kellemetlen verdiktet, hanem egy teljesen más területen dolgozó, vezető beosztású alkalmazott.
A KÖZSZAT elnöke a hvg.hu-nak elmondta, az elbocsátásról előzetesen értesítetteket a tájékoztatás közlését követő második munkanaptól felmentik a munkavégzés alól és a 30. napon történő felmondásig a leállást megelőző egy év átlagkeresetének 80 százalékát, minimálisan a személyi alapbért fizetik ki.
A Televíziósok Független Szakszervezete vezető tisztségviselői ma bementek az elbeszélgetésekre, egyrészt személyes tájékozódás, másrészt a szerződések értelmezésében segítségnyújtás, valamint a kiegyenlítetlen erőviszonyok kompenzálása céljából.
Lázár András, a közmédiumok szakszervezeteinek ágazati elnöke szerint fontos lenne, hogy az elbocsátások folyamata és részletei, az elbocsátások okai, következményei nyilvánosságot kapjanak, ám erről a „közszolgálati média feltűnően hallgat”.
Ezt a feltűnő hallgatást tette szóvá a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Bolgár György is Szabó Lászlónak, az MTVA kommunikációs igazgatójának, aki az érintettek személyiségi jogai védelmére hivatkozva indokolta a feltűnő hallgatást. Mondván, ha az események lezajlanak, a megfelelő tájékoztatást meg fogják adni.
Közben szerdától péntekig Budapesten tartózkodnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) monitoring bizottságának raportőrei. A PACE sajtószolgálata hétfőn úgy tájékoztatott: a két jelentéstevőt – a svéd Kerstin Lundgrent és cseh Jana Fischerovát – azért jelölték ki, hogy véleményezze a Magyarországgal kapcsolatos monitoring eljárás megkezdésére vonatkozó indítványt. A raportőrök “kellő időben” megküldik értékelésüket a parlamenti közgyűlés elnökét, alelnökeit, frakcióvezetőit és a bizottsági elnökeit tömörítő Irodának. Az úgynevezett monitoring eljárás megindítását januárban kezdeményezték; a PACE 24 tagja által aláírt indítvány szerint közelmúltbeli magyarországi fejlemények “komoly aggodalmakra” adnak okot az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus intézmények működése tekintetében. A raportőrök találkoznak az országgyűlés egyes tisztségviselőivel, a pártok képviselőivel, a miniszterelnök helyettesével, az alkotmánybíróság elnökével, továbbá a média, a civil szervezetek és a diplomáciai közösség képviselőivel is.
Szerdán találkoztak többek között a szocialista frakció tagjaival. Bárándy Gergely frakcióvezető helyettes a Klubrádiónak elmondta: olyan eset már volt, hogy raportőri eljárást kezdeményeztek egy-egy törvény miatt, de olyan még nem, hogy általános demokráciadeficit miatt kezdtek volna vizsgálódni. A találkozón szó esett az alkotmányozásról, az új alaptörvényről, a médiatörvényről, a média világában zajló folyamatokról, és tájékoztatták a raportőröket az elmúlt egy évben történt politikai elbocsátásokról, tisztogatásokról. A raportőrök élénken érdeklődtek a közmédiumokban zajló elbocsátásokról. Az általuk készített jelentés alapozza meg azokat a lépéseket, amelyekkel az unió rászoríthatja Magyarországot arra, hogy a szükséges módosításokat végrehajtsa a médiatörvényen – hangsúlyozta Bárándy Gergely.
Az EU lassan ébred, azt hiszi még, csak rémálma volt, pedig már kezdhet sikoltozni: a rém tényleg ott van a szobában.
Ha Orbán így folytatja, kitesznek bennünket az EU-ból.
Lehet, hogy ez a célja?!
Ő nem léphet ki, mert az ugyebár igen egyértelmű lenne, na de ha ők teszik, az már egészen más!