Hozzászólás: A pilóta elájult, a feleség vezette a gépet

Gonoszka

Gonoszka — Sat, 28 May 2011 16:12:21 +0000

Azért nem kutya a néni, ha így volt,
ha nem, se non e vero, e ben trovato

Keresztes S.

Keresztes S. — Fri, 27 May 2011 23:01:44 +0000

Fiatal koromban (17 évesen) vitorlázó gépen tanultam repülni. Iskola kőrig jutottam, majd negyven évig csak utasként ültem gépen. 57 évesen Afrikában Hararéból Dél Afrikába repültem egy Cessna 172 géppel utasként, de röviddel a felszállás után a pilóta infarktust kapott és elvesztette az eszméletét. A kis gépen nem volt robotpilóta, sőt, még GPS sem. Magam fordítottam vissza a gépet a földet figyelve és egy vasút adta az irányt, ami felett jöttünk. 15 perc repülés után 250 méteren repülve megláttam a Harare melletti kisgépes repülőteret ahonnan felszálltunk. Szerencsére a pilóta az induló repülőtéren hagyta a rádió frekvenciáját, ahol is a kis toronnyal tudtam közölni a helyzetemet. A toronyból segítettek rádión leszállni. A betont (aszfaltot) alaposan elhagyva vagy 100 métert mentem a füvön, de még a bokrok előtt sikerült megállnom. Maga a gép vezetése semmilyen nehézséget nem okozott, de a helyes és biztonságos leszálló sebesség megválasztásánál hibáztam. (Nem említve azt a két-három ugrálást amíg el nem kezdett a gép gurulni.)
Az alaposan túlfutott gépből kézben vittük a pilótát a „torony” egy helységébe, de a mentő érkezése előtt a pilóta elhalálozott.

vikus

vikus — Fri, 27 May 2011 22:27:43 +0000

Ja, én is nő vagyok.

vikus

vikus — Fri, 27 May 2011 22:19:06 +0000

Geyza, a robotpilóta mindent tud, megmondták neki, hogy a rengeteg műszer közöl melyiket figyelje, hol kell állani a mutatóknak…
Nem ő hozta le a gépet, az macerásabb.
Azért tudom, mert egyszer régen kisgépen utaztunk 10-en, unatkoztam, kártyázni sem volt már kedvem, a pilóta megkérdezte, akarom-e vezetni a gépet. Autót vezettem. Naná, hogy akartam ! De ő élőn ott ült mellettem, és figyelt. Kijelölt útvonalon, műszerek, sebesség beálltva, ha valami kezd nem stimmelni, utasitotték, mit mivel hogyan tegyen. Neki nem lehetett egyszerű, Nekem igy az volt, el is untam….visszamentem kártyázni.

Geyza

Geyza — Fri, 27 May 2011 20:55:04 +0000

NA egy ujabb hirlapi kacsa.
( A nők felsőbbrendűségéről )
Mertami egy szerencsétlen pasasnak másfél évi kínlódásába kerül ( alapkiképzés első egyedülrepülésig egy ilyen replán ) az a nőnek 40 perc alatt sikerült.A nyilvánvalóan fellépő streszz ellenére.
Máskülönben meg kb. annyi esélye volt a tyúknak a túlélésre mint lehozni egy zongorát a Himalájáról , vállon.

mosolygó

mosolygó — Fri, 27 May 2011 13:36:43 +0000

Frankó “banya”!
*
Jut eszembe.
Egyszer a volt általános iskolatársam behívott egy TU-154 pilótafülkéjébe útban Varsóból hazafelé.
Okostojás módjára próbáltam a lelkét masszírozni, hogy micsoda felelősség a mögötte ülő száz-egynéhány utas életéért felelni.
Barátom nevetve mondta:
“szép amit mondasz, meg talán van is benne valami, de ha baj van, akkor első sorban a magam tyúkszaros életét akarom menteni, mert rendszerint én is a gépen ülök!”
:)