Mottók:
Ady:
„Ezért a népért úgyis mindegy.
Ebsorsot akar, hát akarja!”
De nem jókedvében írta, ne feledjük!
Legolvasottabb regényem, a Makra főhőse öngyilkos lesz. De nem azt akartam vele sugallni, hogy mindenki legyen öngyilkos. Ellenkezőleg, hogy senki se kerüljön olyan helyzetbe, mint Makra, ahonnan már csak az öngyilkosság a kiút.
*
A sztálini időkben kedvenc fából vaskarikám volt a békeharc. Manapság a kedvenc abszurdom a fülkeforradalom. Lelkem filmvásznán megpróbálom levetíteni a forradalomnak egy fülkében tomboló viharát. Talleyrand, Európa legnagyobb diplomatája mondta Napóleonnak: A szuronyokkal mindent meg lehet tenni, Sire, csak egyet nem: nem lehet rajtuk tartósan ülni. Ez is szívet melengető kép: amint a fülkeforradalom orkánja a haza újdonsült vezéreit a szuronyok hegyére röpítette, s most ott ülnek, fészkelődnek, de érzékeny ülepüket nem merik fölemelni. Ha nem is mutatják, félnek.
Ez a rendszer csak büntetni tud. Csak lesújtani. Kis vétség, nagy büntetés; már elmosódik a határ a szabálysértés, vétség és a bűntett között. A hatalom birtokosai első országlásuk idején, szocializációjuknak megfelelően futball szakzsargont használtak: „egész pályás letámadás” és „minden labdán rajta vagyunk”, meg ilyesmit. Mostanra áttértek a háborús terminológiára ez jobban kifejezi az általuk teremtett légkört. Most már földerítenek, harcolnak, bekerítenek, elfoglalnak, rajtaütnek, levernek és győznek!
A gyorshajtás, a biztonsági öv bekapcsolásának elmulasztása, tiloson való áthaladás és egyéb közlekedési vétség drákói helyszíni bírságai (akár 300 000.- forint is lehet, ami háromhavi magyarországi átlagkeresetnek felel meg) nincsenek arányban a kihágás társadalmi veszélyességével. Ki hord 300 000 forintot a zsebében? Aki nem bír fizetni, kivonják a kocsiját forgalomból. A helyszínelő rendőr kizárólagos joga, hogy eldöntse, mit érdemel a gyanúsított, vagyis a zsaru rendőr, nyomozó, bíró és ítéletvégrehajtó egyszemélyben. Erre van jogosítványa. A lényeg, hogy a polgár állandóan fenyegetve érezze magát, ne tudja, merről sújt le rá a „rend”; Orbánisztán új rendje. A nulla tolerancia azt jelenti, hogy a körülmények mérlegelését nem ismerik, hogy nincs enyhítő körülmény. Nincs irgalom! A büntetések fölső határát kell kiszabni, de minimum a „tól-ig” lehetőségek fölső felébe esőt. A bűnperek kirakatperek, a büntetések is kirakat-büntetések. Nem igazságszolgáltatás a céljuk, hanem a fenyegetés. Nincs többé ártatlanság vélelme: minden állampolgár eleve gyanúsított. A „tényleges” életfogytiglan egyet jelent a halálbüntetéssel.
Tele lesznek a börtönök, de ennek a rendszernek nincs és nem is lesz pénze fejlesztésre. Lidérces álmunkban sem tudjuk elképzelni, milyenek lesznek rövidesen a börtönviszonyok.
Eredmény: lassan majd’ minden állampolgár félelemben és állandó fenyegetettségben (s ami vele jár: rettegésben) fog élni. Nyilván ez is a cél. A példát a történelmi közelmúlt szolgáltatta, Rákosi idején a Rajk-per. Ha a külügyminisztert, aki belügyminiszterként egy esztendeje maga teremtette meg az Államvédelmi Osztályt, egyszerre letartóztathatják, koholt vádak alapján elítélhetik és kivégeztethetik, ennek egyetlen üzenete van: ha vele megtehettük, mindenkivel megtehetjük, veled elsősorban. Tudják olvasóim, mi volt a „csengőfrász”? Ha valakinél megszólalt éjjel a csengő, frászt kapott, mert tudta, most jönnek érte. És nem számított, bűnös volt-e vagy nem. Az államvédelmi munkának az volt a logikája, hogy nem volt logikája. A legszigorúbb törvény is nyújt valamennyi biztonságot. Tudja az ember, mit nem szabad. A törvénytelenségnek az az üzenete, hogy mindenki féljen, nem lehet tudni, mikor, miért és kire sújt le a hatalom. A büntetésre elég ok, hogy valaki egyáltalán él.
Erről a példaképről hallgatnak Fideszék; nem lehet egyszerre telepofával kommunistázni, és másolni a kommunista rendszer törvénytelenségeit, hát szép csöndben, fű alatt teszik. A feudál-fasiszta úri-keresztény Horthy Magyarországhoz már büszkén csatolnak vissza, azt a világot szeretik, mikor
Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktába írják, miről álmodoztam,
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok,
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.
És hiába kiáltozunk, hogy
Emberek, nem vadak –-
elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel,
nem kartotékadat.
Ezek meg se hallják. Ezek a nemzeti-keresztény Magyarországot hozzák ránk, mint a pestist. Ahol a római egyház évszázados rutinnal begyakorolt szócsavarása diktálja majd a törvényeket, ahol minden aljasságra rá lehet fogni, hogy Isten sugallta, hogy Isten akarata, ahol az inkvizíció törvényszéke az ideál, mert bárki bejelentheti a szomszédjáról, vagy akinek éppen nem tetszik a képe, hogy eretnek, hogy boszorkány, hogy az ördöggel cimborál, hisz akit büntetni akarnak, azt akadálytalanul büntethetik, mert nincs jog, amibe kapaszkodhatna az állampolgár. Ahol a jogalkotás és joggyakorlás Istenre hivatkozik, ott nincs apelláta. Istenre bármit rá lehet fogni! Miért? Mert tiltakozni nem tud. És ki szállhat vitába Istennel, illetve azzal, aki azt állítja magáról, hogy Isten súg neki?!
Ma erre valók a gumitörvények, minden többértelmű, vagyis jogilag értelmezhetetlen megfogalmazás. Ha semmit se jelent, akkor bármit jelenthet, a gumitörvényhez, ha akarnál, sem tudsz alkalmazkodni.
Ezzel nagyon meg lehet szilárdítani a hatalmat. Egy baj van vele: így országot, társadalmat működtetni nem lehet.
Van kutyád? Akkor tudod. Ha nincs, kérdezd meg a szomszédodat, akinek van. Ha a kutyával baj van, ha kezelhetetlen, sohasem a kutyában, mindig a gazdában van a hiba. Minél voluntaristább a gazda, minél keményebb a parancs, a kutya annál gyöngébben teljesít, mert fél. És ha fél, akkor sunyít. Rángat, kapkod, össze-vissza rohangál, a parancsot nem érti, bárkit megharaphat. Ha harap, megverik szíjjal és az ördögi kör elölről kezdődik. A kutya még jobban fél. De a frusztrált, sunyító kutya nem használható semmire, csak megbolondítja a gazdát is. Ezek még ezt se tudják. Pedig népi bölcs mondásokban a Vezér járatos, még dakota közmondásokban is. „Aki fordítva ül a lóra, maga tekeri ki a nyakát.” Nem ismerné, azt a magyar mondást, hogy kutyát bottal a nyúl után hajtani nem lehet? Büntetéssel a kutya sem nevelhető, csak jutalommal. A munkakutya akkor dolgozik üzembiztosan, ha teljes a bizalom és a harmónia a kutya és a gazda (vezető) között.
A politika embereket irányít, akik sokkal összetettebb lények, mint a kutyák, így a föladat még bonyolultabb, de mindig az egyszerűbb modelltől kell a bonyolultabb felé haladni.
Apropó modell. A hidegháború idején a nyugati országokban kialakult jóléti modellnek az volt a célja, hogy a kapitalizmus szerethető legyen. A liberális modell már megbukott, mert a korlátlan harácsolás nem volt szerethető, és válságba vitte a globális piacgazdaságot. A nyugati világ a konszenzusos demokráciától, szabad állampolgárok szabad érdekegyeztetésétől működőképes. Az alattvalói alázat csak a magyar népre jellemző, itt minden olyan kísérlet megbukott, amely a szabadságra akart építeni. Ez a nép retteg a szabadságtól, boldog a börtönben, mert ott nem kell döntenie. Ennek a népnek az Isten hiába adott szabad akaratot – nem kell neki. Nem a dühöngő csőcselékről beszélek, annak kell a gyalázatosság szabadsága. Az átlagról. A szelíden sunyító tömegről.
Amíg „kormánypárti újságíró” voltam, mint Andrassew Iván kollégám és barátom (l. magyarországi Népszava 2011, 04. 12), addig is mindig a kormánnyal, a „mieinkkel” hadakoztam, azt hangoztattam, hogy „Minden Minket Minősít”. Akár kérdeztek, akár nem kérdeztek. De most sem Orbán Viktor érdekel. Ez az életre kelt Arturo Ui már a pelenkában is akarnok volt és uralkodni akart, így törvényszerűen lett jobboldali, klerikális, voluntarista despota. Az ilyet egy normális társadalom kiveti magából, eltűnik. Mivel nem képes harmóniában élni a társadalommal, egy útja van, hogy maga alá gyűrje a társadalmat, ha az engedi. A 21. század Európájában mindenhol a pszichiátrián végezné, de a magyar nép sikertelen történelme okán alig várja, hogy valaki maga alá gyűrje. Csak a szolgasortól remél „jókedvet bőséggel”. Hogy eddig mindig ráfázott és nem tanul belőle? Azt mondják: az okos a más kárán tanul. Aki nem túl okos, az a maga kárán. De aki még annál is kevésbé okos, a maga kárán se! Csakazértse!
A nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sír.
Ez a boldogság az elhülyülés boldogsága. Az ilyen nép nem alkalmas arra, hogy fölvirágoztasson egy országot. Az ilyen népet nem lehet alkotó munkára fogni.
„Fényesebb a láncnál a kard, jobban ékesíti a kart!” Hányszor mondták ezt már a magyarnak – hiába! Mégis mindig láncot hordunk. A szabadság levegője tiszta, de szeles, csípős, hideg. A magyar nép jelszava: ahol büdös van, meleg is van.
A szabadság felelősség. A szabadság nem azt jelenti, hogy dönthetsz, ha akarsz, a szabadság azt jelenti, hogy napról napra neked kell döntened. Ha nem döntesz, más dönt helyetted, és akkor már nem is vagy szabad.
Ötvenhat csodája, hogy képesek voltunk föllázadni. De, először is, október huszonharmadikán estére már lőttek. Másodszor akkor a világhelyzet nem kedvezett a lázadásnak, ma a középkori állameszmének a trón és oltár szövetségének nem kedvez. Nem hiszem, hogy ezt a népet könnyű megmozdítani, de mielőtt végleg kiiratkozna a szabad világból, talán van remény.
Fideszék új alkotmányának két célja van, egyrészt vissza akarja lökni az országot a fölvilágosodás előtt időkbe, a középkorba, oltár és trón szoros szövetségének korába, amikor a hatalom nem a néptől, hanem Istentől eredeztette magát, és a gumitörvényekkel föl akarja számolni a jogbiztonságot úgy, ahogy ezt föntebb már leírtam. A magyar polgárok egy része megérezte a veszélyt, és ez a tüntetések dömpingjéhez vezetett. De nem az ad reményt, hogy az utcán politizálunk. Hol politizálnánk? Hiszen a parlamentben a zsarnokok zsoldosai ülnek, akik persze demokratikus választás során kerültek oda, de emlékezzünk Hitlerre. Azt a diktatúrát is a weimari demokrácia gyöngesége szabadította Európára, és ezért a diktatúráért is felelős az előző kormányzat. Ettől még nem legitim, mert azonnal eltörölte azt a demokráciát, amely a hatalomba juttatta. Mint Hitler is!
Nem az ad reményt, hogy ahány ellenzéki csoport létezik, mind külön tüntet. Külön Gyurcsány, akinek a felelőssége óriási abban, hogy Orbán megkaparinthatta a teljes hatalmat, és abban is, hogy az ellenzék sorait szétzilálja, külön az új arcát kereső MSZP, külön a középre igazodó LMP és külön az „Egymillióan” Facebook csoport, az igazi civilek, köztük a romák, a zsidók, a melegek. Külön a tűzoltók, a rendőrök, a katonák, a pedikűrösök és a tejtermelők, a zöldek és a feministák, az úszómesterek és a kabinosok. Egyelőre sok a tiltakozó, minden tüntetésre jut bátor ember. Vannak, akik mindegyiken ott vannak, ha három tüntetés jut egy napra, akkor is, mások csak minden harmadikra érnek rá. De ez addig tart, amíg Orbán át nem veri az új alkotmányt. Aztán jön a nyár és meleg lesz, jön a tél és hideg lesz, és lassan ellobban a magyar szalmaláng, mint történelmünk során mindig. A tüntetők belátják, hogy a kutya ugat a karaván halad, hiába kiabálnak, nem történik semmi, és lassan belefáradnak.
Az ad mégis reményt, hogy a történelmünkben először, megmozdult a civil társadalom. Fölébredt a civil kurázsi. Orbán ébresztette föl, s még nem tudható milyen szellemet szabadított ki a palackból. De Hitlernek is totális háborúra, expanzióra volt szüksége ahhoz, hogy tizenhárom évig kihúzza.
Orbán kifelé nem terjeszkedhet, csak befelé, és annak megvannak a határai. Főleg akkor, ha minden erejét a hatalma megszilárdítására fordítja, miközben rohamosan összeomlik a gazdaság. Egymillió munkahelyet ígértek, ehelyett szédületes tempóban nő a munkanélküliség, a fizetések meredeken csökkenek, az élelmiszerárak ugyanilyen meredeken emelkednek, az egészségügy már összeomlott, az orvosok, ápolók elhagyják a süllyedő hajót, a gyógyszerkasszát az állam kirabolja, az államháztartás a csőd szélén áll, csak a már amúgy is megkopasztott szegény embereket lehet még tovább fosztogatni, fokozódik az elnyomorodás. Ez törvényszerű, mert a megfélemlítettek alkotó munkára, találékonyságra, belső erőforrások mozgósítására alkalmatlanok, és bár Európa fütyül ránk és nem avatkozik bele, de pénzt többé nem ad. És ez az állapot biztosítja, hogy az ellenzéki szervezkedés ne legyen szalmaláng, hogy a parázs tovább izzon, míg megolvadnak a vasláncok, a vasrácsok, a vaskapuk.
Mert belenyugodni itt csak a fokozódó nyomorba, a fokozódó diktatúrába, az egyre növekvő rendőrterrorba lehet. Csak abba lehet belenyugodni, hogy a börtönök országából komplett börtönország leszünk. És a sírt, hol nemzet süllyed el, népek nem veszik körül, s az ember millióinak szemében gyászkönny nem fog ülni, legföljebb leköpnek, azt mondják hitvány nép, úgy kell neki, arra használta az ajándékba kapott szabadságát, hogy új zsarnok lába alá feküdjön.
Mi lesz, nem tudom, Magyarországon erre nem volt még precedens, itt még sohase mozdult meg a civil társadalom.
Még minden megtörténhet.
kicsit más ám, ha Ady ebsorsról beszél, és egy agyontttámogatott író kutyába veszi a népet. ez itt nem egy hazájáért aggodó demokrata cikke, hanem kiváltságainak elvesztésébe bele nyugodni nem bíró depressziós intellektüel vergődése, küzdelme a mondatokkal
Lehet,hogy Kertész Ákos támogatott,meg kiváltságai voltak,amit kétlek,de igazat ír.Fasiszta ország lettünk,félelemre épít a fidesz,és aljas,szegénynxomorítók.
Ilyen pontos látleletet rég nem olvastam !
Azért egy apróság.A kemény büntetéseket még a Gyurcsány korszakban találták ki.Az igazsághoz tartozik ez is.A mindent büntetünkmódszer már a mostani náci fidesz tákolmánya.
“Mint Talleyrand
mondta: a szuronyokkal sok mindent
lehet csinálni, csak ülni nem lehet rajtuk.
Illetve, ha oly sok a szurony,
hogy résmentes felületet képez,
akkor, ahogy a tótok mondják: secko jedno,
vagyis egyre megy.”
(Petri: 1956)
Ez a cikk most nem sikerült.És… megint “óriási felelősséget” varrni a Gyurcsány Ferenc nyakába Orbán Viktor hatalomra jutása miatt, megosztó..Kedves Kertész Ákos, ennél bonyolultabb a világ…Erről a megosztásról meg már írtam…csak a diktatúra nem megosztott, a demokrácia megosztott és benne megosztó emberek, kiemelkedő,”megosztó” személyiségek vannak. Gyurcsány Ferenc nagyon intelligens, világosan beszélt a Charta gyűlésen…egy a tábor és több a zászló…mondta. Ez azt jelenti, hogy ahány zászló, annyi “megosztó” mert ilyen a demokrácia. Össze lehet fogni egy célért, azután megoszlunk…versenyzünk és együttműködünk. Verseny és együttműködés…ez a demokrácia.Amig ez nem alakul ki, addig Orbán Viktoré a világ.De ahhoz az is kell, hogy az értelmiségi is értse a demokráciát, és ne Gyurcsány megosztó voltáról meg összefogásról papoljon , siránkozzon.
Tisztelt ödy!
Nem ártana újra és újra elolvasnod a cikket. Sokadszorra talán megértenéd.
…”egy agyontttámogatott író kutyába veszi a népet. ez itt nem egy hazájáért aggodó demokrata cikke”… – azt a népet ostorozza, amely az ölébe hullott szabadságot kutyába sem veszi. Az önsorsrontást veti népének szemére.
És éppen a hazájáért, népéért aggódó demokrata szól.
“A kinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.” – Jelenések könyve 2. rész
Tisztelettel:
anonymand
Ps.: miért van az, hogy nekem, aki nem vallásos, kell hoznom olyan idézeteket, itt és máshol, amit a hívők keresgélés nélkül is kéne tudjanak?
gm!
Tökéletesen egyet értek veled, ami Gyurcsányt és a demokráciát illet!
Ezt tömören és jól leírtad!
Köszönöm
Kösz, gusztávnagy. Bárcsak többen értenék.
gm!
Már hárman vagyunk.Nem kéne alapítani egy klubot?
anonymand
többször elolvastam a cikket, mégpedig azért, mert nem tetszett (ha tetszik valami, és magával ragad, azt nem muszály többször olvasni, de akkor sem éri meg, ha nyilvánvalóan dilettáns az írás). itt viszont egy többszörös József A. díjas, Kossuth díjas egykori sikerszerző szól, vagyis nem dilettáns (legalábbis a közvélemény szerint).
ezért lepett meg (második olvastra) az egymáshoz dobált paragrafusokból, az alkalmazott kifejezések laposságából áradó nyilvánvaló dilettantizmus. egyszerűen nem akartam hinni a szememnek:
” első országlásuk idején, szocializációjuknak megfelelően futball szakzsargont használtak”
“ez jobban kifejezi az általuk teremtett légkört”
” nincsenek arányban a kihágás társadalmi veszélyességével”
“de mindig az egyszerűbb modelltől kell a bonyolultabb felé haladni”
“Ez a boldogság az elhülyülés boldogsága. Az ilyen nép nem alkalmas arra, hogy fölvirágoztasson egy országot. Az ilyen népet nem lehet alkotó munkára fogni.”
nem folytatom, pedig lehetne, a stiláris szörnyűségeknek, a bántóan üres és logikátlan hadoválásnak se vége se hossza.
kedves anonymand, nem vitatom, hogy vannak, akiknek ez a cikk újat mond, vannak akiket felráz, akiket alkotó munkára fog.
engem mindössze elkeserített és felháborított. üdvözlettel, ödy
Neked is örülök, Csáki Petra. De láthatod te is, gusztávnagy is hogy 7 olvasóból csak 1 adott pozitív értékelést.
ödy@ tényleg? Miért is?
Mondjuk ez a “Gyurcsány óriási felelősséget visel”, stb, stb szöveg engem már baromira untat.
Sajnálom, bizonyára vak vagyok, de nem látom azt az “óriási” felelősséget. Ha felelősséget látok, abban legalább ekkora súllyal benne van a pipogya ballib értelmiség, amelyiknek tagjai elenyésző kivétellel abban lelték örömüket, hogy ott kötöttek bele Gyurcsányba, ahol tudtak (ilyeténképpen próbálván a szent függetlenség látszatát kelteni), akik képtelenek voltak az őszödi beszéd igazságtartalmát tekintélyük súlyával megvédeni, akik “húzzad a szekeret Ferikém, majd mi jól megbírálunk!” attitűddel közelítettek egy reformpolitikus szükségszerű bukdácsolásához, akik szólásszabadságnak hazudták a jobboldal legmocskosabb megnyilvánulásait. Legalább ennyire felelős az MSZP betokosodott, saját történelmi lehetőségét és felelősségét felismerni képtelen közege (emiatt léptem ki onnan 18 évi párttagság után) beleértve a tohonya páprttagságot és a hótgyenge pártvezetőséget, legalább ennyire felelősek a kérilászlók és lengyellászlók a maguk zsigeri Gyurcsány utálatuk miatt, legalább ennyire felelős a minősíthetetlenül szar kommunikáció.
Már bocsánat, de ebben az egész elmúlt 8 évi katyvaszban Gyurcsány volt az egyetlen szimpátiára érdemes politikusa a ballibnek, az ő felelősségét látom a legkisebbnek, mert úgy nem lehet egy vonatot vezetni, hogy elöl a masiniszta fűtene veszettül, hadd robogjon az a szerelvény, de a közönség nagy része csak viteti magát a vonattal, a fűtő ellenfelei meg stikában húzzák be a fékeket a vagonokban.
gm!
meg egy + de nem kell megkoszonni, en Gyurcsanyert teszem!
Egyedüli esélyünk, ha az amerikai elnök segit a magyar népnek vissza szerezni a demokráciát.
Cornelius :
Száz százalékra osztom az itt leírt nézeteidet.
vélemény:
Mr. Obamától semmit nem várhatunk.
Kétésfél éve még a Világválság kialakulása miatt is Magyarországot ( meg Ukrajnát ) tette felelőssé !
( Aztán szóltak neki hogy az mégsem úgy van, ki is igazította valami lapokban a dolgot, dehát kifigyel már a helyreigazításokra ? )
először neki kartma menni ödynek, de felesleges, mert elfogult. És én még buta azt hittem, hogy az ödy Ady-ra hajazó rossz angolságú kiejtés eredménye. Nem ady-s a vélemény, bocsánat, de itt az írásról és nem a hozzászólásról kell írni. A cikkben lehet, hogy gyengeség, lehet hogy az olvasóval szembeni udvariasság elvárni, hogy a kiválóan illő idézetek mögé ne kelljen megnevezni a szerzőt. Feltételezem azért, mert ezek a sorok egy érettségizett embernek ismerősnek kell lennie, egy mai dolgok iránt érékenynek gyakran eszébe kell jusson. Nekünk, akiknek kis köze van az értelmiséghez nem tetszik a mai kurzus. Ezzel szemben a tömegeknek tetszik! Éz a legnagyobb baj. Ezért kell a kötelező oktatás színvonalát csökkenteni (nincs ezzel egyedül a mai kormány, az előzőek is ezt nyomták) , ezért kell a szájbarágó médiabirodalmat támogatni, ezért kell pl.a Holokauszt Emlékmúzeumot a szerecsenmosdatók ízlésének megfelelően átalakítani. Hogy is mondta Radnót? Ö, tarts ki addig lélek, védekezz!
Radnóti
bandika
egyetértünk, az írásról kell írni. de miért ne lehetne az idézet mellé biggyeszteni, hogy ki írta? (bloggerek esetén persze közömbös, hogy ki az az ödy, vagy nem..).
szerintem van, de nem ez a különbség közöttünk, hiszen ön is előhozta Radnótit (akinek pontosan ismerjük a sorsát), KÁ is név szerint idézte a költőt (akinek zaklatott élete és óriási műve ugyancsak nem új tananyag), én is idézek KÁ-tól (nem is áll másból a hozzászólásom, egy-két adattal felvezetve az egyszer volt érettségi tételből).
egyetértünk, hogy stílus ügyekben elfogult vagyok (már középiskolás korom óta). köszönöm, hogy nem ugrott nekem, így legalább kedvem van biztosítani róla, hogy a mostani morális és politikai káoszban semmi mástól nem remélhető változás, mint az oktatás és a műveltség minőségének változásától. és ebben is teljesen egyetértünk. ebben pedig nem kis felelőssége van azoknak, akik írónak tartják magukat – itt válnak el útjaink…
Mindig van egy Ödy. És mindig leállunk vele vitatkozni, ezzel pedig lemegyünk arra a szintre, amelyen már régen túl kellene lennünk. Amíg a magyarság-érzetnek nem sziklaszilárd alkotórésze a politikai, polgári öntudat, a magunk sérthetetlenségébe vetett hit, a hozzánk hasonlóakkal érzett szoros együttműködési kényszer – addig eb ura fakó. Hiába van irodalmunkban számtalan figyelmeztetés, ránk-kiáltás, hideg víznek öntése, renyheségből, lustaságból, félelemből nem működik bennünk a polgár. A mi fiataljaink nem radikális baloldaliak, ahogy biológiailag annak lennie kellene, hanem apolitikusak. Minden ellenesek. A család nem tud, nem mer társadalmi együttműködésre nevelni, mert ez a modell nem sikeres. Most nem is folytatom, Kertész Ákos a Makrában is, és másutt is erről írt, nálam ezerszer jobban.
Ismét itt az ideje annak, hogy előkeressük a polcról a könyvek mögül, vagy a doboz aljáról azt a DVD lemezt, amiről azt hittük már csak megmosolyogtathat. Poroljuk le a hordozót, majd toljuk be a lejátszóba, és figyelmesen nézzük a filmet. Hallgassuk Bástya és Virág elvtársak szavait, intelmeit, melyek mostantól ismét értelmet(?) nyernek.
Igen, Bacsó Péter: A Tanú című filmjére gondolok.
Corneliussal értek egyet
Kedves Cornelius, minden szavaddal csak egyet érteni tudok…..már nincs is mit hozzátenni.
Éppen ezért a “gyurcsányozásért” lassan megutálom a baloldalt, de akkor mégis ki marad, aki ezt a maffia bandát segít elzavarni?
Hol és mikor irányítottak még országot közvetett demokráciában szervezetlen, vezetetlen civilek?
Nos, aki ezt a “forradalami” kezdeményezést “ajnározza”, az már nekem eleve gyanús.
Kedves Ödy! A „muszáj” szavunk nem ly-nal írandó, mert a német mussen ’ua’ szó átvétele. és az idegen eredetű -áj, -éj végű szavaink kategóriájában tartozik, mint a puceráj, suszteráj, kupleráj, banzáj, slamperáj, kóceráj, papagáj stb. Nem tévesztendő össze a magyar -ály, -ély névszóképzővel, mint uszály, aszály, sekély, fekély, szenvedély, ragály, Erdély. Két kivételről tudok, melyek csak erősítik a szabályt (lám újabb ly!) a pisztoly és a mordály szavunk. Bár ezek is idegenek, német eredetűek, v.ö. e Pistole ’ua’ és r Mörder, ill. Morder, ’gyilkos’, de mindkét átvétel már régi, XII.-XV. századi.
Ödy, nem Schmitt Pálnál tanult véletlenül helyesírást?