Itt az Orbán-alkotmány végleges szövege 2011. április 15. péntek 3:13

Budapest – A Fidesz visszaélve a kétharmados parlamenti többséggel a magyar nép felhatalmazás és bevonása nélkül eltörli a Magyar Köztársaság demokratikus alkotmányát, és helyébe a Fidesz és a KDNP világnézetét tükröző alaptörvényt kreál. Létrejön egy ideológiai alapokon nyugvó állam, az illegitim hatalom. Az új alaptörvény megteremti a leválthatatlan egypárturalmi önkényuralom alapjait. Érvénybe lépése napjától Magyarországon megszűnik az alkotmányos demokrácia, a köztársaság. Helyébe Orbán Viktor és pártja diktatúrája lép. Az alábbiakban az alkotmányt felváltó alaptörvény végleges szövege olvasható.
.

Magyarország Alaptörvénye
(a kihirdetés napja)
Isten, áldd meg a magyart !
Nemzeti hitvallás
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden
magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat :
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra
helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette .
Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért
küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira .
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s
tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző
vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk
szellemi és lelki egységét. A Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség
részei és államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a
magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember
alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi
és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek
életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység
sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ
minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet,
összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet .
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az
emberi szellem teljesítménye .
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az
igazság, a szabadság kiteljesítése .
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket
méltányosan, igazságosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi .
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely
megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett
felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és
kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, amely egy zsarnoki uralom
alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban
kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944 . március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének
visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet
megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos
rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után
múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük,
hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá
teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai
között. Elő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet
együttműködésére alapítsuk.
ALAPVETÉS
A. cikk
HAZÁNK neve Magyarország .
B. cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C. cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy
gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton
mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer
alkalmazására az állami és a helyi önkormányzati szervek jogosultak.
D. cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva
felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását
és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és
közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, valamint a
szülőföldön való boldogulásukat, előmozdítja együttműködésüket egymással és
Magyarországgal.
E. cikk
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának
kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében
nemzetközi szerződés alapján — az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és
kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig — az Alaptörvényből eredő egyes
hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga — a (2) bekezdés keretei között — megállapíthat általánosan
kötelező magatartási szabályt .
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére
adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
F. cikk
(1) Magyarország fővárosa Budapest.
(2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A
városokban kerületek alakíthatók.
G. cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos
törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is
meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.
(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar
állampolgárságától megfosztani.
(4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza
meg.
H. cikk
(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet és a Magyarországon élő nemzetiségek
nyelvét.
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.
I. cikk
(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel
hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő
középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű vízszintes sávból áll, amelyek
közül a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc
zenéjével .
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A
címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket
sarkalatos törvény határozza meg.
J. cikk
(1) Magyarország nemzeti ünnepei:
a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király
emlékére;
c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja .
K. cikk
Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
L. cikk
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes
elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet
fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
M. cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán
alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az
erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
N. cikk
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési
gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a
Kormány felelős .
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek
feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.
O. cikk
Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és
közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.
P. cikk
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai
sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet
közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való
megőrzése az állam és mindenki kötelessége .
Q. cikk
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az
emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi
népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a
nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A
nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar
jogrendszer részévé .
R. cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással
és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
S. cikk
(1) Új Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot
a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő
terjeszthet elő.
(2) Új Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja
és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az
Alaptörvény módosítását annak kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja és elrendeli a
hivatalos lapban való kihirdetését.
(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a
módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.
T. cikk
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó
hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály
állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a
különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri
rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv
vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi
Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott
rendelete.
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a
jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell
tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja
meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme
érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető
jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető
jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem
csak az emberre vonatkoznak.
II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi
méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
III. cikk
(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek
alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy
tudományos kísérletet végezni.
(3) Tilos az emberi faj nemesítését célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek
haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedek másolása.
IV. cikk
(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból
és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó
szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki .
(3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető
legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság
köteles az elé állított személyt meghallgatni, és írásbeli indokolással ellátott határozatban
szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának
megtérítésére jogosult.
V. cikk
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a
tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
VI. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát,
kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok
megismeréséhez és terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog
érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.
VII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a
jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy
megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki
vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár
másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását
mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
(2) Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak
önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.
(3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
VIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A
pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok
közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény
határozza meg.
(5) Szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján
szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
IX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a
demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
(3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a
hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény
határozza meg.
X. cikk
(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát,
továbbá — a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében — a tanulás és — a
közoktatásban törvényben meghatározott keretek között — a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos
kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti
Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a
tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat
törvény szabályozza.
XI. cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével,
az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú,
valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá
az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
XII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához,
valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel
mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes
ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
XIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi
felelősséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott
esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
XIV. cikk
(1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről
bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat
alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba vagy adható ki olyan államnak, ahol az a
veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak,
büntetésnek vetik alá.
(3) Magyarország — ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet
— kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket
hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti
hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai
meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés,
nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,
nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti
különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a
fogyatékkal élőket.
XVI. cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges védelemhez és gondoskodáshoz .
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában
foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
XVII. cikk
(1) A munkavállalók és a munkaadók — a munkahelyek biztosítására, a
nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel —
együttműködnek egymással.
(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak,
valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak
alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy
munkabeszüntetést tartsanak.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát
tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves
fizetett szabadsághoz.
XVIII. cikk
(1) Gyermekek foglalkoztatása — testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem
veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével — tilos .
(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi
védelmét.
XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot
nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül
bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott
támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók
esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést
igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is
megállapíthatja .
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson
alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi
intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való
jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is
megállapíthatja.
XX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem és az
egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával,
valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
XXI. cikk
(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt — törvényben meghatározottak szerint —
helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.
XXII. cikk
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a
közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
XXIII. cikk
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési
képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai
parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden
nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és
választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert
minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi
lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár
lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát
lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási
képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az
Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az
állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában
kizárták e jog gyakorlásából. Polgármesterré magyar állampolgár választható.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési
képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a
helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.
(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének,
képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza
meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be .
XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül,
tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben
meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat
törvényben meghatározottak szerint megtérítse a hatóságok által feladatuk teljesítése során
neki jogellenesen okozott kárt.
XXV. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban
kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
XXVI. cikk
Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a
közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új
műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.
XXVII. cikk
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a
szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának
ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.
XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely
perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság
tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el .
(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság
jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a
védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye
miatt.
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény
miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy — nemzetközi szerződés, illetve az
Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben — más állam joga szerint nem volt
bűncselekmény.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és
elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert
szabályai szerint bűncselekmény volt.
(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem
vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt
Magyarországon vagy — nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által
meghatározott körben — más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették
vagy elítélték.
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági
és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
XXIX. cikk
(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden valamely
nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és
megőrzéséhez. A hazai nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven
való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű
oktatáshoz.
(2) A hazai nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3) A hazai nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és
országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
XXX. cikk
(1) Minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró
képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően hozzájárul a közös
szükségletek fedezéséhez .
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők
esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
XXXI. cikk
(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
(2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az
Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar
állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti
meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli
szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos
törvény határozza meg.
(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára
rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi
munkakötelezettség írható elő.
(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára
honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő .
(6) Minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany honvédelmi és
katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak
szerint – gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.
AZ ÁLLAM
Az Országgyűlés
1. cikk
(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés
a) megalkotja Magyarország Alaptörvényét;
b) törvényeket alkot;
c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező
hatályának elismerésére;
e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a
Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát, valamint az Állami
Számvevőszék elnökét;
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekkel kapcsolatos döntéseket
hoz;
j) közkegyelmet gyakorol;
k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket
gyakorol.
2. cikk
(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog
alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító
választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában
sarkalatos törvény szabályozza.
(3) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása
vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő
negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
3. cikk
(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő
Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli
időpontra – a köztársasági elnök hívja össze.
(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.
(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az
Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által
miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének
napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem
fogadja el .
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a
miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel
rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja,
amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3 )
bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi
költségvetést nem fogadja el.
(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül
új Országgyűlést kell választani.
4. cikk
(1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a
köz érdekében végzik, azzal összefüggésben nem utasíthatók.
(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító
javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket
országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is
megállapíthat.
(3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik
a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
b) halálával;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának
megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy
az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az
Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
5. cikk
(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési
képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.
(2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
(3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.
(4) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban
meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak.
(5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési
képviselőknek több mint a fele jelen van.
(6) Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen
lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály
egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti.
(7) Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási
rendjét.
(8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos
törvény határozza meg.
6. cikk
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy
országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
(2) Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés
elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel
való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az
indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az
Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának
vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
(3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi
a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és
elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az
Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az
Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az
Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.
(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az
Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja – és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor –, a
törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak
megküldi.
(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért
egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt, észrevételeinek
közlésével, egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az
Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági
elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat
során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.
(6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de
legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet
állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében
újratárgyalja.
(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott
vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt
haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
(8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény
Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten
kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül,
de legkésőbb tíz napon belül határoz.
(9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az
Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4 )
bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással
kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási
követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán
visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök
a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem
teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.
7. cikk
(1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az
Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez
a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
(2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a
Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
(3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti
megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.
Országos népszavazás
8. cikk
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos
népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és
eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó
kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi
adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló
törvény tartalmáról;
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek,
valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
f) az Országgyűlés feloszlásáról;
g) képviselő-testület feloszlatásáról;
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
valamint a megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
i) a katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
j) közkegyelem gyakorlásáról.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele
érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint
fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A köztársasági elnök
9. cikk
(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és
őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
(3) A köztársasági elnök
a) képviseli Magyarországot;
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
c) törvényt kezdeményezhet;
d) országos népszavazást kezdeményezhet;
e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos
népszavazás időpontját;
f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
h) feloszlathatja az Országgyűlést;
i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára
megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az
Országgyűlésnek;
j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető
jogok biztosa személyére;
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
1) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét;
m) kialakítja hivatala szervezetét.
(4) A köztársasági elnök
a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező
hatályát;
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló
szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint
engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez
és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy
a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.
(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)—e) pontjában foglaltak teljesítését
megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy
az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.
(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja,
ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené.
10. cikk
(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a
harmincötödik életévét betöltötte.
(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
11. cikk
(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt
legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a
megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök
választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos
szavazással választja.
(2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az
országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az
Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési
képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.
(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második
szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor
az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a
legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő
szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú
szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki —
tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára — a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a
második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának
lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését
követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt
esküt tesz.
12. cikk
(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami,
társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más
keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért — a szerzői jogi védelem alá eső
tevékenység kivételével — díjazást nem fogadhat el.
(3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik
a) megbízatási idejének lejártával;
b) halálával;
c) ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
e) összeférhetetlenség kimondásával;
f) lemondásával;
g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő
állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint
az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával határoz.
(5) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos
törvény határozza meg.
13. cikk
(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után
lehet indítani.
(2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt
szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel
szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való
megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás
befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.
(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi
felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
14. cikk
(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás
megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új
köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az
Országgyűlés elnöke gyakorolja.
(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a
Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja
meg.
(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési
képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az
Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
A Kormány
15. cikk
(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre
kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv
feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
(2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint
államigazgatási szerveket hozhat létre.
(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben,
illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
16. cikk
(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képvisel ők több mint a
felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés
megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség
kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg,
mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát
fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi
meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés
nem választotta meg, a köztársasági elnök új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A
miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba
lép.
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
(9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.
17. cikk
(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására
nevezhető ki.
(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és
megyei kormányhivatal.
(4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére
vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja.
(5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.
18. cikk
(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az
államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja
a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás
alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot,
amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével
nem lehet ellentétes .
(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a
miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés
ülésein. Az Országgyűlés és országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a
Kormány tagját .
(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a
miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.
19. cikk
Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati
részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő
kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A
Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának
alapulvételével jár el.
20. cikk
(1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása
megszűnik.
(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új
miniszterelnököt választ;
c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a
miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
d) lemondásával;
e) halálával;
f) összeférhetetlenség kimondásával;
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A miniszter megbízatása megszűnik
a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;
b) a miniszter lemondásával;
c) felmentésével;
d) halálával.
(4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának
megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
21 . cikk
(1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban — a
miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével — bizalmatlansági indítványt
nyújthat be.
(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát
fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a
bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés
döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a
miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott
bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a
miniszterelnököt.
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés
feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel
szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem
támogatja.
(5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy
a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három
nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.
22. cikk
(1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig
ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát
azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan
esetben alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott
Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök
megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, azonban miniszter
felmentésére vagy új miniszter kinevezésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény
felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a
megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az

Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki,

az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben

meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy

– több miniszterelnök-helyettes esetén – az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter
kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával
való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak
halaszthatatlan esetben alkothat .
Önálló szabályozó szervek
23. cikk
(1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes
feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök, vagy a miniszterelnök
javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra.
Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3) Az önálló szabályozó szerv évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján,
sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel,
kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti
Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét
rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
Az Alkotmánybíróság
24. cikk
(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
(2) Az Alkotmánybíróság
a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki
nem hirdetett törvényeket;
b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály
Alaptörvénnyel való összhangját;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott
jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját;
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntés Alaptörvénnyel való
összhangját;
e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa
kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját;
f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és
hatásköröket gyakorol .
(3) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b), c), és e) pontjában foglalt hatáskörében
megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, a (2 )
bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói
döntést, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi
szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve sarkalatos törvényben
meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.
(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az
Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre
választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az
Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói
hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem
folytathatnak politikai tevékenységet.
(5) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes
szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
A bíróság
25. cikk
(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv
a Kúria.
(2) A bíróság dönt
a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;
b) a közigazgatási határozatok törvényességéről;
c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.
(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok
jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
(4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira — különösen
a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra — külön bíróságok létesíthetők.
(5) A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.
(6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.
(7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes
szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
26. cikk
(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési
tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott
okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem
folytathatnak politikai tevékenységet.
(2) A hivatásos bírákat — sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — a
köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A
bírói szolgálati jogviszony az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
(3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az
Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
27. cikk
(1) A bíróság — ha törvény másképpen nem rendelkezik — tanácsban ítélkezik.
(2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt
vesznek az ítélkezésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által
meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e
tevékenysége során alkalmazni kell a 26 . cikk (1) bekezdését .
28. cikk
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával
és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok
értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő,
erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak .
Az ügyészség
29. cikk
(1) A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az
állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más
jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes
cselekmények megelőzését.
(2) A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint
a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az
ügyészeket.
(4) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az
Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(5) A legfőbb ügyész tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek .
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai
tevékenységet.
(7) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek
jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza
meg.
Az alapvető jogok biztosa
30. cikk
(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki
kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott
visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi
intézkedéseket kezdeményez.
(3) Az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával hat évre választja. Az alapvető jogok biztosa helyettest nevez ki
a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a hazai nemzetiségek jogainak védelmére. Az
alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak
politikai tevékenységet.
(4) Az alapvető jogok biztosa tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat
törvény határozza meg.
A helyi önkormányzatok
31 . cikk
(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása
érdekében helyi önkormányzatok működnek.
(2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben
meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.
(3) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza
meg.
32. cikk
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának
veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket
alapíthat;
j) a hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet,
véleményt nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre,
feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet
nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
1) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi
társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján
önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
(4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet annak kihirdetését követően
haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei
kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését
jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet
felülvizsgálatát.
(5) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását
szolgálja.
33. cikk
(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
(2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület
elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.
(3) A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot
választhat, és hivatalt hozhat létre.
34. cikk
(1) A helyi önkormányzat és az állam a közösségi célok elérése érdekében
együttműködik. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat
meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban
álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.
(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban
történő ellátását.
(3) A polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain
kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen
államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat.
(4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi
önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
(5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat
törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását
feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.
35. cikk
(1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok
általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók
akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott
módon választják.
(2) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint öt évre választják .
(3) A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart.
Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása
meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új
polgármester megválasztásáig tart.
(4) A képviselő-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –
kimondhatja feloszlását.
(5) Az Országgyűlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését
követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselőtestületet.
(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti .
A közpénzügyek
36. cikk
(1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi
költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a
központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt
határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.
(2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak
azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel valamennyi állami kiadást
és bevételt tartalmazniuk kell.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés
felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások
teljesítésére.
(4) Az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el,
amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság mértéke a 37 . cikk (2) bekezdésében
meghatározott értéket meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló
törvényt fogadhat el, amely az államadósság csökkentését tartalmazza.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó
körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a
nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly
helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.
(7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év
kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni, és
az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási
előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
37. cikk
(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek
eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
(2) A központi költségvetés végrehajtása során — a 36 . cikk (6) bekezdésében
meghatározott kivételekkel — a Kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, és
nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság
szintje meghaladja a megelőző naptári év teljes hazai összterméke értékének felét. Az
államadósság szintjének és az éves teljes hazai össztermék értékének számítási módját
törvény állapítja meg.
(3) A 36. cikk (5) bekezdése szerinti időszakban — a 36 . cikk (6) bekezdésében
meghatározott kivételekkel — a központi költségvetés végrehajtása során a Kormány az állam
nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget,
amelynek következtében az államadósság a megelőző naptári évben fennálló mértékhez
képest növekedne.
(4) Mindaddig, amíg az államadósság mértéke a (2) bekezdésében meghatározott
értéket meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24 . cikk (2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt
hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi
adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi
feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az
emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a
lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz
kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti
meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult
megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben
foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
38. cikk
(1) A magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti
vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek
kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek
szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti
vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének
körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon
elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos
törvény határozza meg.
(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni,
törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének
figyelembevétele mellett.
(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan
szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy
hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
(5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek
törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a
célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.
39. cikk
(1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy
teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint
a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt
elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont
az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a
nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
40. cikk
A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek
kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos
törvény határozza meg.
41 . cikk
(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank
sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi
ki.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente
beszámol az Országgyűlésnek.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján,
sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem
lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben
kijelölt alelnök helyettesítheti.
(5) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait
sarkalatos törvény határozza meg.
(6) A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat
sarkalatos törvény határozza meg.
42 . cikk
(1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi
költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó
források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit
törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
(2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával, tizenkét évre választja meg.
(3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Allami Számvevőszék tevékenységéről évente
beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az Allami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait
sarkalatos törvény határozza meg.
43. cikk
(1) A Költségvetési Tanács az Országgy űlés törvényhozó tevékenységét támogató
szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a
központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36 . cikk (4) és (5 )
bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása
szükséges.
(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti
Bank elnöke és az Allami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a
köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
(5) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény
határozza meg.
A Magyar Honvédség
44. cikk
(1) Magyarország fegyveres éreje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség
alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai
védelme, a nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása,
valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.
(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem
rendelkezik – az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az
Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és
hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány
irányítja.
(3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében,
következményeik elhárításában és felszámolásában.
(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és
nem folytathatnak politikai tevékenységet.
34
(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére,
működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg .
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
45. cikk
(1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a
közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.
(2) A rendőrség működését a Kormány irányítja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének
és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.
(5) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem
lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére
vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának
szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos
törvény határozza meg.
Döntés katonai műveletekben való részvételről
46. cikk
(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel
járó csapatmozgásairól.
(2) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával dönt – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a Magyar
Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a
külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló
alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.
(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (2) bekezdés
szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló
alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.
(4) A Kormány – a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul
beszámol az Országgyűlésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség
békefenntartásban való részvételének vagy külföldi hadműveleti területen végzett
humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.
A KÜLÖNLEGES JOGREND
A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok
47. cikk
(1) Az Országgyűlés
a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen
veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot
hoz létre;
b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló
fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben
veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények
esetén szükségállapotot hirdet ki.
(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti
különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot
kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére,
ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.
(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem
ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy
a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli
állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.
(6) Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a
szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első
ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki
feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását
rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen
esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon
belül új Országgyűlést kell választani . Ha az országgyűlési képviselők általános választását
már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az
alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc
napon belüli időpontra hívja össze.
(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a
Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.
A rendkívüli állapot
48. cikk
(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke,
az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a
miniszterelnök, a miniszterek és — tanácskozási joggal — a Honvéd Vezérkar főnöke.
(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;
b) a köztársasági elnök jogait;
c) a Kormány jogait.
(3) A Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség magyarországi vagy külföldi alkalmazásáról,
békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius
tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról;
b) külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló
alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;
c) a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel — sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint — egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát
veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja .
A szükségállapot
49. cikk
(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a
rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.
(2) A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági
elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.
(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli
intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök
rendeletével — sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — egyes törvények alkalmazását
felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket
hozhat.
(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul
tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés —
akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága —
folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés — akadályoztatása esetén az Országgyűlés
honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága — a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli
intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak
hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés — akadályoztatása esetén az Országgyűlés
honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága — meghosszabbítja.
(6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.
A megelőző védelmi helyzet
50. cikk
(1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi
kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi
helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama
meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához
a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének
kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek
működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági
elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó
bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az
Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb
hatvan napig tart.
(4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel —
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — egyes törvények alkalmazását
felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket
hozhat.
(5) A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.
A váratlan támadás
51. cikk
(1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő
váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és
szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az
élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében — szükség esetén a
köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint — a szükségállapot vagy a
rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített
erőkkel azonnal intézkedni köteles.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul
tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt.
(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel — sarkalatos
törvényben meghatározottak szerint — egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.
A veszélyhelyzet
52. cikk
(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari
szerencsétlenség esetén, valamint következményeinek az elhárítása érdekében
veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket
vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel — sarkalatos
törvényben meghatározottak szerint — egyes törvények alkalmazását felfiggesztheti, törvényi
rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve,
ha a Kormány — az Országgyűlés felhatalmazása alapján — a rendelet hatályát
meghosszabbítja .
(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
53. cikk
(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II . és III . cikk, valamint a
XXVI. cikk (2)–(5) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető
vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az
Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.
(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv
megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény
határozza meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Magyarország Alaptörvénye 2012 . január 1-jén lép hatályba.
2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949 . évi XX . törvény 19 . § (3) bekezdés a)
pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.
3. Az ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a 2 .
pont szerinti eljárásban, külön fogadja el.
4. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat
az Országgyűlés elé terjeszteni .
*
Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti
felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes
Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.