Budapest – A világnézetileg semleges állam követelményeinek nem felel meg az új egyházügyi törvény tervezete, amely különbséget tesz a bevett felekezetek között is, de egyelőre nem tisztázott kritériumok alapján egyes vallási felekezetektől megvonja az egyházi státuszt. Azt még nem tudják, hogy hitéleti kérdésekben milyen kritériumok alapján dönti el az állam, hogy mi egyház és mi nem, de azt már tudják, hogy kétszázzal kevesebb bejegyzett egyház lesz. A törvény tervezete súlyosan sérti az állam világnézeti semlegességének és a felekezeti egyenjogúságnak az elvét.
A mostani 300-ról jóval száz alá csökkenhet a Magyarországon államilag elismert egyházak száma az egyházi törvény elfogadása után. Az egyházi ügyekért felelős államtitkár szerint még nem dőlt el, melyek lesznek a történelmi egyházak, és az sem, milyen feltételek teljesítése kell majd ehhez a címhez. Azt sem tudják még, hogy mi alapján határozzák meg az egyes egyházak létszámát.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, hogy a történelmi, illetve az úgynevezett elismert egyházi kategóriák között nem lesz túl nagy különbség az állami megítélés szempontjából. Azt azonban már most lehet tudni, hogy az egyházak többsége tiltakozik az ellen, hogy megkülönböztetett kategóriába soroljanak egyes egyházakat. Ez sérti a felekezeti egyenjogúság alkotmányos elvét. Az állam nem tehet különbséget hit és hit, vallás és vallás, egyház és egyház között. A harmadik kategória, a vallási egyesületek ugyanakkor kikerülnek az egyházi törvény hatálya alól, tehát nem minősülnek majd egyháznak – tette hozzá.
Az MTI kérdésére Szászfalvi László azt mondta: arról még nincs végleges döntés, hogy az egyházak történelmi kategóriába sorolásához elegendő lesz-e külön-külön az, hogy vagy minimum 100 évesek vagy legalább 25 ezer tagjuk van; nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az egyházaknak mindkét kritériumnak együttesen meg kell felelniük. Erről és több részletkérdésről az egyházak képviselőivel, szakértőivel folyamatosan tárgyalnak, s ennek során alakulhat ki a törvény kormánynak benyújtandó szövege – tette hozzá.
A különbség nagymértékben érintené a Hit Gyülekezetét, amely a létszám alapján bekerülhetne a történelminek mondott egyházak közé, a 100 éves kritérium alapján viszont ők is a “futottak még” alacsonyabbrendű kategóriába kerülnének. Az eddigi nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a Fidesz-kormány a vagy-vagy álláspontján van, és a Hit Gyülekezetének megadná a magasabb kategóriába való besorolást. A katolikus egyház viszont tiltakozik ez ellen. Az ügy pikantériája, hogy jelenleg a Hit Gyülekezete tulajdonában van az egyetlen “ellenzékinek” mondható tévécsatorna, az ATV. A választások előtt megjelent sajtóhírek szerint a Hit Gyülekezete kiegyezett a Fidesszel, és megszüntette az MDF támogatását, s ennek jelentős szerepe volt abban, hogy a rivális jobboldali párt nem került be a parlamentbe. A Fidesz politikusai bejárnak az ATV-be, míg ezt nem tették meg például a Napkelte műsorával. Ha a Fidesz a katolikus egyházzal szemben is kiáll a Hit Gyülekezete mellett, hogy a karizmatikus kisegyház is történelmi egyház legyen, az jelentős érv lesz azok kezében, akik szerint jelenleg is létezik egy paktum a Hit Gyülekezete (és így az ATV), valamint a Fidesz között.
A létszámhoz kötött feltételeket nehezíti, hogy az állam nem tarthatja nyilván az állampolgárok vallási hovatartozását. Az államtitkár rámutatott: az egyházak létszámának megállapításához – több európai példa alapján – támpontot adhatnak a népszámlálás adatai. Másik, alternatív lehetőségnek nevezte azt, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát felajánlók számát veszik figyelembe. Ebben a témában azonban még nincs kikristályosodott álláspont, ennek pontosítására az egyházakkal folytatott állandó dialógus ad majd alkalmat – hívta fel a figyelmet.
A történelmi kategória kapcsán megjegyezte: belső, szakértői egyeztetésen felmerült, hogy “a ‘történelmi’ definíciót előbb-utóbb ki kellene fejteni”. A történelmi definíció “többé-kevésbé úgy kell hangozzon, hogy az a magyar nemzet történelmében és kultúrájában jelentős hozzájárulást megvalósító” egyházakról szóljon – emelte ki. Ez a Hit Gyülekezetéről – fiatal egyházról lévén szó – még nem mondható el. Ugyanakkor egyes történelmi egyházak a magyar történelem egyes korszakaiban egyáltalán nem játszottak pozitív szerepet. A katolikus egyház például az 1848-as szabadságharcban nem a magyarok, hanem a Habsburgok oldalán állt. Kár lenne ilyen vitákat megnyitni.
Szászfalvi László közölte: egyelőre kettős regisztrációban gondolkodnak, ami egyrészt az Országgyűlés, másrészt a Fővárosi Bíróság döntéseit vennék figyelembe. Azok az egyházak, amelyeket a parlament egyértelműen, minden vitán felül álló módon egyháznak ítél, bekerülnének az egyik jegyzékbe, míg azok, amelyek a Fővárosi Bíróságon regisztrációs procedúra eredményeként lennének elismerve egyházként, a második jegyzékbe kerülnének. Az is kérdéses, hogy milyen alapon, milyen felhatalmazás és milyen kompetencia alapján ítélik a parlamenti képviselők az egyik felekezetet egyháznak, a másik felekezetet nem egyháznak.
A Fővárosi Bíróság mellé egy – mások mellett teológusokból, egyház- és vallástörténészekből álló – szakértői grémiumot terveznek létrehozni. Ez a testület világos irányelvek mentén határozna egy-egy szervezet egyházzá nyilvánításáról. Ebben az esetben aggályos, hogy egy-egy felekezethez tartozó teológusok mondanak ítéletet egy másik, sok esetben rivális felekezetről, vagy olyanokról, amelyek esetleg az ő egyházukból váltak ki.
Elmondta, hogy az egyházi államtitkárság munkatársai tanulmányozták számos ország egyházi státusztörvényeinek tapasztalatait a törvény koncepciójának kidolgozásakor. Ez utóbbit megvitatták már a történelmi egyházak képviselőivel, egyeztettek már a Hit Gyülekezetével, és nemsokára a kisegyházakkal és az ortodox egyházakkal is találkoznak majd.
A törvényjavaslat április végén, május elején kerülhet az Országgyűlés elé, és reményeik szerint még ebben a félévben el is fogadják. Érvénybe jövő évben lép, miután az új alkotmány hatályos lesz.
Igazi fidesz tempó.
Kitalálja valaki (OV), hogy hány egyház maradhat a 300-ból.(A 2/3-os fülkekormány 2/3-ot megszüntetne.) Hogy ezt hogyan hajtják végre, azt majd a csicskák kitalálják.
A lényeget ,a 200 megszüntetését hasra-ütés szerűen kitalálják, mint a rokkantnyugdíjasoknál, hogy 100ezret kizárnak az ellátásból.
Mindent a felcsúti géniusz talál ki, a végrehajtók meg teszik a dolgukat…
Mióta kajabálom itt nektek, hogy puhány az ATV meg a Klubrádió?
Gyűlnek a vérszagra, meg a koncra az egyházak!
Nagyon nem helyeslem, hogy az állam és az egyházak oda vissza zsarolják egymást! Mint ahogy azt sem helyeslem, hogy hatalmas összegek mennek el a pártok támogatására, úgy az is ellenérzést vált ki belőlem, hogy az egyházak szintén hatalmas támogatást kapnak az államtól.
Tartsa el mindkét formációt a tagsága, meg a szimpatizánsai!
Mindannyian a vérünket szívják! Meddig még???
Más meg már nem is hiányozna, mint az ATV bekebelezése a HIT gyülin keresztül!
Az a szervezet amelyet nem tud a tagsaga fentartani, nem erdemli meg hogy letezzen. Hatalmas igazsagtalansag, hogy partok, egyhazak, szervezetek tartjak fent magukat olyan allampolgarok penzebol akik ezeknek a szervezeteknek a celjaival nem ertenek egyet. Ahogy nem tamogatnek egy homosexualis, vagy pedofil szervezetet, ugyanugy nem tamogatnam pl a katolikus, reformatus vagy barmelyik egyhazat, amelynek a celjai ellentetesek az en egyeni celjaimmal.
Az egyhazak letrehozasa mint a vallasszabadsag megnyilvanulasa, eddig is feltetelekhez volt kotve. Ezek a feltetelek szerintem elegendoek, nem kell jobban szabalyozni oket. Termeszetesen idoszakos ellenorzessel kideritheto hogy valodi egyhaz vagy csak adocsalo szervezet mukodik egyhaz neven.
Az Egyházak ügyében is arra lehetett számítani, hogy felrugják a demokratikus normákat, és a vallás terén is a sokszínűség eltörlése a cél.
A Hit Gyülekezete, a mór megtette kötelességét, a mór mehet. Vigyázni kell, nehogy más paktumot is kössön.
Nem vagyok a párt TV-k híve, de a magyar viszonyok között az MSZP töketlenségét és a mögötte lévő vállalkozói kör nek való kiszolgáltatottságát jelzi számomra az, hogy ennyi év kormányzati potíció ellenére sem tudta rávenni, a nagyrészt segítségével gazdagodó nagyvállalkozókat egy normális baloldali TV-adó létrehozására és működtetésére. Megjegyzem a baloldali nyomtatott sajtót is hagyták gazdaságilag tönkretenni és az interneten sem jeleskednek.
A Hit Gyülekezete és televíziója, az ATV a saját útját járja. A baloldal tehetlensége nem nekik felróható probléma.
Lássuk be, hogy vannak olyan egyházat, amelyek csupán az 1% beszedésére jöttek létre. Vegyük észre azt is, hogy ezeknek a megélhetési egyházaknak csupán egy zárt kör ajánlja fel az adójának 1%-át, azaz nem is sokat nyernek vele. Viszont ez az állami beavatkozás antidemokratikus.
COMMONSENSE: totál igazad van!
Commonsense véleményét én is osztom, végre kimondta, ami már régóta a “bögyömbe” volt, köszi!
Az az Egyház amelyet nem tud a tagsága fentartani, nem érdemli meg, hogy létezzen. Hatalmas igazsagtalansag, hogy pártok, egyházak, szervezetek tartjak fent magukat olyan állampolgarok pénzéből, akik ezeknek a szervezeteknek a céljaival nem értenek egyet. Ahogy nem támogatnék egy homoszexuális, vagy pedofil szervezetet, ugyanúgy nem támogatnám pl a katolikus, reformatus vagy barmelyik egyházat, amelynek a céljai ellentétesek az én egyéni céljaimmal.
Az egyházak létrehozasa mint a vallásszabadság megnyilvanulása, eddig is feltételekhez volt kötve. Ezek a feltételek szerintem elegendőek, nem kell jobban szabályozni őket. Természetesen időszakos ellenőrzéssel kiderithető, hogy valódi egyház vagy csak adócsaló szervezet működik egyház néven.
Olyanok próbálják kifejteni véleményüket az egyházi törvénnyel kapcsolatosan , akik, nemhogy nem gyakorolják a vallásukat de, mára már nem is hisznek A Keresztyén Istenben, és talán egyszer sem olvasták el legalább az Új Szövetséget vagy a Négy evangéliumot.
Niemöller tiszteletes üzenete így hangzik (a megalkuvásról):
” Németországban a nácik először a kommunistákért jöttek, de én nem szóltam, mert nem vagyok kommunista. Majd a zsidókért jöttek, de én nem szóltam, mert nem vagyok zsidó. Azután a szakszervezetisekért jöttek, de én nem szóltam, mert nem vagyok szakszervezeti tag. Később a katolikusokért jöttek, de én nem szóltam, mert protestáns vagyok. Végül értem jöttek, de akkor már nem maradt, aki szólt volna értem… “
Az Alkotmány módosításának az a lényege, hogy utólag, önkényesen bármely szerzett jogot megvonhat, kötelezettséget a múltra nézve korlátozás nélkül megállapíthat vagy súlyosbíthat. oszt, Jó napot!
Én nem mondok semmit az egyházakról, de ez nem azt jelenti, hogy nincs véleményem. Diszkét vagyok korrekt.
Én nem mondok semmit az egyházakról, de ez nem azt jelenti, hogy nincs véleményem. Diszkrét vagyok korrekt.