Strasbourg- Elfogadta az Európai Bizottság a majdan kidolgozandó tagállami romastratégiák keretprogramját, amely számszerű vállalásokra kötelezi a tagországokat a romák befogadásával kapcsolatban. A dokumentumot az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén mutatta be a testület, a nyilatkozatokból pedig kiderült, a romák integrációja a tagállamok feladata lesz, ellenőrzésükért az Európai Bizottság felel majd, de csak az Európai Tanács által jóváhagyott elvek alapján.
Javaslatot tett az Európai Bizottság az európai roma közösség társadalmi integrációjának alapelveire. A testület a Strasbourgban tartott ülésén fogadta el a keretstratégiát, amely az év végéig elkészítendő 27 tagállami integrációs program kerete lesz. A dokumentum felszólítja a tagországokat, hogy 2011. december 31-ig készítsenek új programot, vagy vizsgálják felül a már meglévőt a keretstratégiában szereplő szempontok alapján.
A kedden elfogadott dokumentum négy területre fókuszál:
1. oktatás – minden roma gyermek fejezze be az általános iskolát. A legfrissebb statisztikák szerint a jelentős roma népességet magukénak tudó hat tagország átlaga alapján a roma gyermekeknek csak a 42%-a végez el alapfokú oktatási intézményt, szemben a teljes lakosságnál számolt 97,5%-kal. Az EU elítéli a szegregáció minden formáját, és felszólítja a tagállamokat a diszkriminatív intézkedésektől mentes oktatás biztosítására a romák számára.
2. foglalkoztatás – csökkenteni kell a teljes népesség és a romák között tátongó foglalkoztatáspolitikai szakadékot. Ennek érdekében a romáknak biztosítani kell a lehetőséget a szakképzéshez, és lehetővé kell tenni, hogy ne érje őket diszkrimináció, főként a munkaerőpiacon és a vállalkozás-alapításnál.
3. egészségügy – a romák egészségi állapotának javítása. Mivel az európai romák átlagosan 10 évvel kevesebb ideig élnek a lakosság többi részéhez képest, és mivel a gyermekhalandóság is magasabb, a tagállamoknak teljes hozzáférést kell biztosítaniuk a minőségi egészségügyi ellátáshoz, és a megelőző kezelésekhez.
4. lakhatás – az EU-keretstratégia kéri a tagországokat a lakhatási körülmények javítására, és arra, hogy a romák – ugyancsak kirekesztésmentesen – hozzájuthassanak az alapvető közszolgáltatásokhoz.
Az uniós romastratégia összhangban van az EU2020 programmal, amelynek három olyan célkitűzése is van, amely közvetlenül érinti a romák befogadását: a szegények számának csökkentése 20 millióval, a foglalkoztatottság szintjének növelése 75 százalékra, és az iskolát korán elhagyó diákok arányának csökkentése 10 százalékra.
Ezekkel kapcsolatban a tagállamoknak április végéig számszerű vállalásokat kell tenniük, a Bizottság pedig mostantól figyelni fog a vállalások roma dimenziójára is.
A számszerű vállalások mellett a tagállami romastratégiáknak tartalmazniuk kell majd a jelentkező problémák felmérését, megfelelő költségek biztosítását a nemzeti költségvetésekből a romaintegrációra; hatékony ellenőrzési mechanizmus kiépítését; és a leginkább hátrányos helyzetű régiók számbavételét. Az úgynevezett krízistérkép már az Európai Parlament által március elején elfogadott jelentésben is szerepelt, a Bizottság nem is rejtette véka alá, hogy az EP-állásfoglalás nagy segítségére volt a keretprogram elkészítésekor.
