Ronai and Ronai
AMERIKAI

A vallásszabadságot is korlátozni fogják 2011. február 7. hétfő 3:12 | AN

  • Hozzászólások(55)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share
A vallásszabadságot is korlátozni fogják

Budapest – Új egyházi törvény elfogadására készül az Orbán-kormány, amely különbséget tenne egyházak és nem egyházi vallási felekezetek között. Megvonnák az egyházi státuszt azoktól, akiket a történelminek mondott egyházak riválisaiknak tekintenek.

A korlátozások bevezetéséhez olyan egyházakra hivatkoznak, amelyek az adómegkerülés céljából működnek egyházként, de valójában nem azok. Ugyanakkor a törvény nem ezek kiszűrésére irányul, nem ezen a területen alkalmazna megszorításokat, hanem a nagyegyházaknak kihívást jelentő kisegyházakat hoznák egyöntetűen lehetetlen helyzetbe. Ez a törvény, elfogadása esetén, különbséget tesz hit és hit, hívő és hívő között, gátolja a történelmi egyházaknak nem tetsző felekezetekben vallásukat gyakorló magyar állampolgárok lelkiismereti szabadságát.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek azt mondta, hogy az új alkotmány – a mostanihoz hasonlóan – külön is kimondja majd az állam és az egyházak szétválasztását, mely mindkét fél érdeke. Ez az elválasztás azonban nem jelenti azt, hogy ne működhetnének együtt meghatározott kérdésekben a közjó érdekében – emelte ki a kereszténydemokrata politikus. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy az állam nem avatkozhat bele az egyház belső ügyeibe, az egyházak mentességet élveznek számos olyan területen, amely rajtuk kívül minden magyar állampolgárra vagy szervezetre kötelező. Ugyanakkor az egyházak továbbra is magukra vállalhatnak állami feladatokat (oktatás, gyógyítás, stb.), amelyeket az állam köteles finanszírozni.

A miniszter szerint az új alaptörvény rögzítené azt, ami a mostani alkotmányban is szerepel, hogy mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, hogy vallását és meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, és azt akár egyénileg, akár másokkal együtt nyilvánosan vagy a magánéletben, vallásos cselekményeken, szertartásokon, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, illetve ezt mellőzhesse, gyakorolhassa vagy tanítsa.

Az alaptörvényben garantált lelkiismereti- és vallás szabadságot azonban sérti, ha az egyházakról szóló törvényt a miniszter által vázoltak alapján akarják módosítani. Mint Rétvári elmondta, a vallási közösségek és az egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény fogja szabályozni. Az új alkotmány már szeretné megteremteni az alapját annak, hogy “a lelkiismereti- és vallásszabadságról szóló, várhatóan tavasszal elfogadandó törvény különbséget tehessen egyházak és vallási egyházi felekezetek között”. A különbségtétel során szempont lehet az egyház történelmi beágyazottsága, társadalmi támogatottsága, híveinek száma, illetve a közfeladatok ellátásában vállalt szerepe. Azért szükséges ennek a törvénynek az átdolgozása az alkotmány elfogadása után, mert az elmúlt húsz évben nagyon sokan visszaéltek az egyházi jogállással – jelentette ki Rétvári.

Amiről Rétvári miniszter beszél, nem új keletű próbálkozás. Már az Antall-kormány idején is szerették volna elérni a történelminek mondott keresztény egyházak, hogy a kisegyházak ne kaphassanak egyházi státuszt, és ennek révén térhódításukat az állam korlátozza. Az elmúlt húsz évben folyamatosan próbálta a politikai jobboldal kiszogálni ezt a nagyegyházi igényt, szektakampányok indultak, hivatkoztak a visszaélésekre a mostanihoz hasonló módon, de a vallásszabadságot szabályozó 1990. évi IV. törvényt nem tudták megváltoztatni, mert soha nem tudtak kétharmados támogatást szerezni céljaiknak. Ez a helyzet változott most meg.

Rétvári arra hivatkozott, hogy “ki kell szűrni azokat, akik csupán adóelkerülési célból alapítottak vallási közösségeket. A nagy intézményfenntartó egyházak és az egyéb, valós teológiai tartalmakat hirdető vallási közösségeknek járna csak a különleges jogállás”. Az új egyházi törvény azonban az egyházi státuszt, a “különleges jogállást” nemcsak azoktól vonná meg, akik az adóelkerülés céljából hoznak létre egyházi közösséget, hanem “a nagy intézményfenntartó egyházakon” kívül mindenkitől. Ennek a különbségtételnek a fonákja ráadásul az, hogy a “nagy intézményfenntartó egyházak” nagy intézményeit nem az egyházak, hanem az állam tartja fenn, nekik. Az adóelkerülést úgy lehetne megszüntetni, hogy megvonnák az adómentességet az egyházaktól. Ebben az esetben senki nem alapítana adómegkerülés szándékával egyházat. Az ilyen egyházakat a jelenlegi törvények alapján is ki lehetne szűrni, de itt ez csupán hivatkozás, a nyilvánvaló szándék nem ez.

Rétvári a fentiekben kifejtette, hogy az egyházi státusz elnyeréséhez a következő szempontokat veszi figyelembe: az egyház történelmi beágyazottsága, társadalmi támogatottsága, híveinek száma, illetve a közfeladatok ellátásában vállalt szerepe. Ez utóbbinak semmi köze nincs a lelkiismereti és vallásszabadsághoz. A társadalmi támogatottság és a hívők létszáma nagyjából ugyanazt jelenti, Régi vágya a katolikus és a református egyháznak, hogy 10 ezer fő legyen az egyházi bejegyzés alsó határa. Ez azt jelenti, hogy Jézus Krisztus a 12 apostolával nem tekinthető egyháznak. A Biblia meghatározása szerint, ahol “ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, én ott vagyok”. Jézus Krisztus nem köti 10 ezer – tudtán kívül – megkeresztelt csecsemőhöz az egyházi státuszt. Sok egyház nem úgy szerveződik, mint a katolikusok vagy később a reformátusok, hogy egy hierarchiába szerveződnek, hanem minden gyülekezetük önálló. Ezek egyike sincs külön-külön 10 ezer fős. Az új egyházi törvény arra kényszerítene felekezeteket, hogy katolikus mintára szerveződjenek, ha egyházi elismerést akarnak kapni.

Ezzel a létszámhatárral az állam beavatkozik a vallási piacba, gátat vet az új vallási mozgalmak kialakulásának és működésének, és állami védelmet nyújt azoknak a régi, megcsontosodott tradícióknak, amelyeket az újabb és újabb reformációs hullámok bontanak meg. Ehhez az államnak nincs joga. Azokat a hívőket, akik nem az állam által preferált vallási közösségbe tartoznak, másodrangú hívőkké teszik, mert az a szervezet, ahol ők a vallásukat gyakorolják, nem lesz bevett vallási felekezet. Ezzel velük szemben a gyanakvást és az elutasítást ébresztik fel. Ez a törvény Semjén Zsolt agyszüleménye, és semmi más célt nem szolgál, mint a katolikus és a vele szövetséges református egyház hegemóniájának megerősítését, hogy a más felekezetekben hívő emberekről elmondhassák: az nem egyház, ahova azok járnak. Egyház csak az, amit Semjén Zsolt – a kétharmaddal a háta mögött – annak mond.

A tervezett törvénymódosítás nem az egyházi státusszal visszaélőket érinti majd elsősorban, hanem a teológiai kihívást jelentő reformegyházakat. Így a baptistákat, a metodistákat, a szabadkeresztényeket, pünkösdistákat, a karizmatikusokat, az adventistákat. Ha nem kapnak egyházi státuszt, akkor a lelkészeik nem lesznek lelkészek, az egyházi intézményeik elveszítik kedvezményeiket, támogatásukat, teológiai intézményeik nem számítanak teológiai iskolának, az állandó objektumokkal nem rendelkezők még istentiszteleti helyeket sem bérelhetnek, mert nem lesznek egyházi jogi személyek, az istentiszteleteik nem minősülnek istentiszteletnek. Istentiszteleteiket bármikor meg lehet zavarni, mert nem élvezik az egyházakra vonatkozó törvényi védelmet.

Mindazok a magyar állampolgárok, akik ilyen felekezethez fognak tartozni, üldöztetésnek, megbélyegzésnek lehetnek kitéve,  akadályokba ütközik majd a szabad vallásgyakorlásuk. Az egyházi törvény ilyen szellemű megváltoztatása durvább megsértése lesz a lelkiismereti- és vallásszabadságnak, mint ahogyan a médiatörvény sérti a sajtószabadságot.

Rátvári szerint “nem szabad engedni, hogy business-egyházakat jegyezzenek be, és ki kell szűrni azokat az álegyházakat, amelyek valójában semmiféle vallástanítást nem hirdetnek, illetve követnek”.  A parlamenti államtitkár hozzá tette: az állam természetesen a vallási tanítás tartalmát az állam és egyház elválasztása miatt továbbra se vizsgálhatja, abban állást sem foglalhat. Ez az utóbbi mondat azonban tagadja az előzőeket, mert ha az állam nem vizsgálhatja a vallási tanítás tartalmát, akkor milyen alapon jelenti ki bármelyik egyházról, hogy az “ál-egyház, vagy business-egyház”. Milyen alapon választja ki azokat, amelyek “valós teológiai tartalmakat hirdető vallási közösségek”? A létszám meghatározása hogyan szűri ki az “ál-egyházat”?

A korábban megjelent kiszivárogtatások szerint az új egyházi törvény nem csupán a jövőre vonatkozóan tagadná meg az egyházi státuszt azoktól, akiktől a történelmi egyházak ezt jónak tartják, hanem visszamenőleges hatállyal azoktól is, akik ezt a státuszt már korábban elnyerték. Újra kellene regisztráltatni magát mindenkinek, és az új törvény alapján – a végkielégítéseknél használt eljáráshoz hasonlóan – visszamenőleges hatállyal szüntetnék meg az egyházi státuszokat.

Az Országgyűlés március elején fogadhatja el az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, amely alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészíti az új alaptörvény normaszövegének tervezetét; ezt kezdi tárgyalni a parlament – ún. alkotmányozó országgyűlésként – március 15-e után, s dönt róla várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn.

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 4.6/5 (18 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +19 ( 23 szavazatból)
A vallásszabadságot is korlátozni fogják, 4.6 out of 5 based on 18 ratings

Címkék:, , ,

  • Hozzászólások(55)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share

55 Reader’s Comments

  1. “támogatást”
    “hiten alapul a működése”
    Kedves Admin, kérlek javítsd ki, félreütöttem.:-)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  2. Az Isten egyháza, sem szervezetként, sem működését illetően, sosem függött az állami hatalmaktól, vagy azok törvényeitől. A magam részéről nem hiszek abban sem, hogy az államnak joga lenne hivatalosnak minősíteni bármilyen szellemi nézetet. Az ugyanis csak egy teokratikus államformának lenne joga megtenni. Ezek az emberek csak államosdit játszanak, fontoskodnak, no meg készítik elő az antikrisztusi uralmat.

    Büszkén vagyok tagja egy olyan szellemi közösségnek, ami annyira nem érdekelt ebben a játékban, hogy be sem jelenteti magát.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (2 szavazatból)
  3. Azért az nagyon érdekes számomra, hogy egyetlen egy esetről sem hallottunk, vagy tudnánk, hogy a hatóság fellépett volna az adó elkerülőkkel szemben! Pedig a törvény lehetővé tette. Csak nem az van a háttérben, hogy az illetők “történelmiek”? A 20 év során érdekes módon, botrányok akár politikai (ld Hegedűs) vagy gazdasági jellegűek lettek légyen a történelmi egyházaknál “valósultak” meg! Mayer Mihály ártatlanságát sem tudták “megvédeni”, pedig nagyon igyekeztek… Na és mi lesz az olyan egyházzal, aki -tudtommal nem sok van, talán ha 2- akik nem vettek soha igénybe “állami támogatást” hitéleti tevékenységükhöz? Igen a gondolkodó emberek tudják, hogy ez egy rivalizálás, mert a nagyegyházak féltik híveiket azoktól akik “tisztán” hirdetik Isten Ígéjét, és féltik tagjaikat, a megtéréstől. De a próféciák teljesedni fognak! “Mert még valymi kevés idő és aki eljövendő eljő, és nem késik. Az igaz pedig hitből él, és aki meghátrál. abban nem gyönyörködik a Lelkem. De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet níerjünk.” Zsid 10, 37-39 “Bizony jövel Uram Jézus!”

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (2 szavazatból)
  4. Azért az nagyon érdekes számomra, hogy egyetlen egy esetről sem hallottunk, vagy tudnánk, hogy a hatóság fellépett volna az adó elkerülőkkel szemben! Pedig a törvény lehetővé tette. Csak nem az van a háttérben, hogy az illetők “történelmiek”? A 20 év során érdekes módon, botrányok akár politikai (ld Hegedűs) vagy gazdasági jellegűek lettek légyen a történelmi egyházaknál “valósultak” meg! Mayer Mihály ártatlanságát sem tudták “megvédeni”, pedig nagyon igyekeztek… Na és mi lesz az olyan egyházzal, aki -tudtommal nem sok van, – talán ha 2 – akik nem vettek soha igénybe “állami támogatást” hitéleti tevékenységükhöz? Igen a gondolkodó emberek tudják, hogy ez egy rivalizálás, mert a nagyegyházak féltik híveiket azoktól akik “tisztán” hirdetik Isten Ígéjét, és féltik tagjaikat, a megtéréstől. De a próféciák teljesedni fognak! “Mert még valymi kevés idő és aki eljövendő eljő, és nem késik. Az igaz pedig hitből él, és aki meghátrál. abban nem gyönyörködik a Lelkem. De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet níerjünk.” Zsid 10, 37-39 “Bizony jövel Uram Jézus!”

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  5. Azért az nagyon érdekes számomra, hogy egyetlen egy esetről sem hallottunk, vagy tudnánk, hogy a hatóság fellépett volna az adó elkerülőkkel szemben! Pedig a törvény lehetővé tette. Csak nem az van a háttérben, hogy az illetők “történelmiek”? A 20 év során érdekes módon, botrányok akár politikai (ld Hegedűs) vagy gazdasági jellegűek lettek légyen a történelmi egyházaknál “valósultak” meg! Mayer Mihály ártatlanságát sem tudták “megvédeni”, pedig nagyon igyekeztek… Na és mi lesz az olyan egyházzal, aki -tudtommal nem sok van, – talán ha 2 – akik nem vettek soha igénybe “állami támogatást” hitéleti tevékenységükhöz? Igen a gondolkodó emberek tudják, hogy ez egy rivalizálás, mert a nagyegyházak féltik híveiket azoktól akik “tisztán” hirdetik Isten Ígéjét, és féltik tagjaikat, a megtéréstől. De a próféciák teljesedni fognak! “Mert még valymi kevés idő és aki eljövendő eljő, és nem késik. Az igaz pedig hitből él, és aki meghátrál. abban nem gyönyörködik a Lelkem. De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” Zsid 10, 37-39 “Bizony jövel Uram Jézus!”

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
Kapcsolódó cikkek

Alaptörvényellenes a hittani listázás 2012. december 9. vasárnap | AN

Semjén: újratárgyalják a vatikáni szerződést 2012. október 4. csütörtök | AN

Iványi rendkívüli sajtótájékoztatót tart 2012. augusztus 10. péntek | AN

KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szolgálati közlemény

Felhívjuk vendégbloggereink és olvasóink figyelmét, hogy az alábbi vendégblogok némelyikének legfrissebb posztjai, ill. linkjeik technikai okokból, rajtunk kívülálló, a WordPress.com által bevezetésre kerülő változások következtében nem jelennek meg. Ezért az érintett blog-dobozkák egyelőre üresek. A probléma megoldásán az AN munkatársai dolgoznak. Addig kérjük a bloggereink és olvasóink megértését és türelmét.

Áthidaló megoldásként, a helyzet rendeződéséig itt is felsoroljuk a kárvallott blogok linkjeit, hogy olvasóik mégis el tudják őket érni az AN-ről is:


Az AN szerkesztősége.
2015.03.23.

RSS e-Vitae
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
Videók

videos