Bécs – Az Európai Unió médiatörvénnyel kapcsolatos reakcióiról írt Paul Lendvai a Der Standard csütörtöki számában. Véleménye szerint újra kívülről kell tájékoztatni a magyar közvéleményt, mert a magyarországi média mostantól teljes kontroll alatt lesz.
A liberális osztrák napilapban rendszeresen publikáló vezető ausztriai publicista emlékeztet: nem először fordul elő a történelemben, hogy Magyarország az európai politika tesztjének terepe lett. Így volt ez az 1956-os forradalom véres leverése után, amikor a magyarok hathatós támogatás helyett csak vigasztaló biztatásokat és segélycsomagokat kaptak a Nyugattól, majd pedig az 1989-es rendszerváltás és kockázatos határnyitás után, amikor az első szabadon választott kormány idején kellett eltemetniük a milliárdos nyugati hitelekkel kapcsolatos túlzott reményeiket.
Ma, a balliberális tábornak az idei parlamenti és önkormányzati választásokon elszenvedett megsemmisítő veresége után sok újságíró és értelmiségi reményeit ismét a Nyugatba, pontosabban az EU-ba veti – írja. Konkrétan a nemrég elfogadott médiatörvény nemzetközileg élesen elítélt rendelkezéseiről van szó, amelyek általános felfogás szerint kitárják az ajtót az állami és az öncenzúra előtt.
Éppen Ausztria 2000. évi példája mutatja, hogy a retorikai, végeredményben “fogatlan” szankciók Magyarország ellen kontraproduktívak lennének, sőt akár nevetségesnek is bizonyulnának, miután Herman Van Rompuy, az EU Tanácsának elnöke – éppen a médiatörvény parlamenti elfogadásának napján Budapesten – a magyar miniszterelnökkel való “kiváló együttműködést” dicsérte. Orbán a külföldi kritikára válaszul kijelentette: “esze ágában sincs megváltoztatni a médiatörvényt”. A “magyarországi erős ember” túlságosan jól ismeri a képmutató brüsszeli vezetőket, akik kevés kivétellel nem az értékek, hanem csakis és kizárólag az államcsődök és az euró sorsa miatt aggódnak – állapítja meg Lendvai.
A publicista a Süddeutsche Zeitung című német liberális napilapban, ugyancsak csütörtökön megjelent terjedelmes interjúban elemezte az Orbán-kormány politikáját és a magyar EU-elnökség kilátásait. Egyebek között kijelentette, hogy Orbán még az ellenzéki időkben, gazdag magyar nagyvállalkozók segítségével ügyesen jobboldali médiabirodalmat épített ki, és így egyértelmű jobboldali és szélsőjobboldali médiahegemónia alakult ki Magyarországon. Ez szerinte érvényes a nyomtatott sajtóra, a rádiókra és televíziókra egyaránt. Csupán egyetlen terület maradt, amelyet a jobboldal még nem ellenőriz: a blogok és internetes fórumok.
Lendvai szerint a magyar lapok nem tájékoztatnak részletesen a médiatörvényre vonatkozó külföldi bírálatokról, csupán összefüggéseikből kiragadott véleményeket közölnek, és összeesküvést emlegetnek. Szélsőjobboldali körök a cionistákat, mások a nemzetközi bankokat teszik felelőssé. A sajtó az ellenvéleményeket figyelmen kívül hagyja, és így sok magyar olvasónak sejtelme sincs arról, hogy a médiatörvényt külföldön elítélik. Nagy kár – véli Lendvai -, hogy nincs már olyan, az egykori Szabad Európa Rádióhoz és az Amerika Hangjához hasonló, magyarul beszélő adó, amely a magyar közönséget a külvilág eseményeiről és a Magyarországról szóló külföldi sajtóbeszámolókról tájékoztatná.
Még szerencse, hogy ez az Amerikai Népszava legalább itt van néhányunknak. Köszönjük, és bizony nagy hálával tartozunk neki.
Tökéletesen egyetértek a Paul Lendvaival. Mindig jókor szólal meg. Igen új Szabad Európa Rádió kell(ene). Az itthon már/még a szabad média kevés, kevesekhez jut el. Ráadásul be/letiltják a még merő megszólalókat, vagy elveszik a megszólaláshoz szükséges infrastruktúrát ( Klubrádió )
„Ma, a balliberális tábornak az idei parlamenti és önkormányzati választásokon elszenvedett megsemmisítő veresége után sok újságíró és értelmiségi reményeit ismét a Nyugatba, pontosabban az EU-ba veti – írja”
És ezek a reménykedők mit tesznek? Ülnek babérjaikon? Vagy egy kuktában ? Vagy valami jó wellness hotelben ( pároknak féláron!) és forrnak a saját levükben ( akarom mondani szaunában ) Várják a mannát/vagy azt, hogy valakik kikaparják számukra a sült gesztenyét. Tesznek valamit? Nem! ( tisztelet a annak a pár kivételnek ) Félnek! Besz@.nak/tak!!!
Mire alapozom? Arra, hogy néhány tiltakozó beadvány köröz a neten. Köztük ez is
Mit kíván a magyar nemzet? Követeljük a sajtó szabadságát, az új média törvény visszavonását!
http://www.peticiok.com/mit_kivan_a_magyar_nemzet_koveteljuk_a_sajto_szabadsagat
Nézzétek meg! Kik írták alá eddig? Olyan vén f@…k, mint én! Szinte mindegyikünk 60 fölötti! Ráadásul, ami érdekes, egyetlen egy újságírót, de szerintem a médiához közelállót, sem találni köztük! Ráadásul nem is reagálnak!
Mi ez? Félelem! Vagy gyávaság a javából? Ami még feltűnőbb: Hol vannak a fiatalok?
Nézek bizonyos (balliberális?) oldalt, látom most megy egy úgynevezett
„Kiemelt szavazás” Címe: Mit vársz 2011-től? kérdezik (én semmi jót! ) A szavazás kb. 12 órája indult, és 87-en szavaztak! Magyar problémákat feszegető „sors”kérdés?! Bizonyára.
És arra az egyszerű ( szerintem életbevágó ) kérdésre, hogy Mit kíván a magyar nemzet?
Erre 2 nap alatt, a világ magyarjai közül, mindössze 18 akadt, aki szavazott, és a nevét adta!
Ezért örültem, hogy elindult, ha jelképesen is a Szabad Magyar Televízió Amerikából.
És újra várnom kell azt, hogy újra halljam:
“Itt a Szabad Európa Rádió a 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon.”
Kedves Külhonban Blogoló Hazámfiai/lányai/!
Benneteket szeretnénk segíteni abban, hogy itthon (is) 2011.januárjától, újra( vagy továbbra i ?) szabadon megszólalhassatok.
Szólaljatok meg, ha kell kiáltsatok! SZABADSÁGOT!!!!
Mozgassátok meg, a még lanyha(gyáva?) tömeget! ÉBREDJENEK!
Tiktakozzatok !!! és csatlakozzatok!!!
Ne feledjétek, nem dakotául mondom: Sok lúd disznót győz!
Üdv: Gyuri48
Tökéletesen egyetértek a Paul Lendvaival.
Mindig jókor szólal meg. Igen új Szabad Európa Rádió kell(ene).
Az itthon már/még szabad média kevés, kevesekhez jut el. Ráadásul be/letiltják a még merő megszólalókat, vagy elveszik a megszólaláshoz szükséges infrastruktúrát ( Klubrádió )
„Ma, a balliberális tábornak az idei parlamenti és önkormányzati választásokon elszenvedett megsemmisítő veresége után sok újságíró és értelmiségi reményeit ismét a Nyugatba, pontosabban az EU-ba veti – írja”
És ezek a “reménykedők” mit tesznek? Ülnek babérjaikon? Vagy egy kuktában ? Vagy valami jó wellness hotelben ( pároknak féláron!) és forrnak a saját levükben ( akarom mondani szaunában ) Várják a mannát/vagy azt, hogy valakik kikaparják számukra a sült gesztenyét. Tesznek valamit? Nem! ( tisztelet a annak a pár kivételnek )Hol vannak a Petőfi-körök? Félnek! Besz@.nak/tak!!!
Mire alapozom? Arra, hogy néhány tiltakozó beadvány köröz a neten. Köztük az alábbi is
Mit kíván a magyar nemzet? Követeljük a sajtó szabadságát, az új média törvény visszavonását!
http://www.peticiok.com/mit_kivan_a_magyar_nemzet_koveteljuk_a_sajto_szabadsagat
Nézzétek meg! Kik írták alá eddig? Olyan vén f@…k, mint én! Szinte mindegyikünk 60 fölötti! Ráadásul, ami érdekes, egyetlen egy újságírót, de szerintem a médiához közelállót, sem találni köztünk! Ráadásul nem reagálnak!
Mi ez? Félelem! Vagy gyávaság ? Ami még feltűnőbb: Hol vannak a fiatalok?
Nézek bizonyos (balliberális?) oldalt, látom most megy egy úgynevezett
„Kiemelt szavazás” Címe: Mit vársz 2011-től? kérdezik (én semmi jót! )
A szavazás kb. 12 órája indult, és 87-en szavaztak! Magyar problémákat feszegető „sors”kérdés?! Bizonyára.
Aztán nézem a Die Welt tegnapi ( 2010.12.29.) számában megjelent “Puszta-Putyin” írás internetes verziójának szavazógépén az olvasók 63%-a szerint Magyarországnak semmi keresnivalója az EU-ban. Pár óra alatt a német olvasók közül kb. 2300-an szavaztak.
És arra az egyszerű ( szerintem életbevágó ) kérdésre, hogy Mit kíván a magyar nemzet?
Erre 2 nap alatt!!! a világ magyarjai közül, mindössze 18 akadt, aki szavazott, és a nevét adta! Köszönet érte.
Ezért örültem, hogy elindult, ha jelképesen is a Szabad Magyar Televízió Amerikából.
És most újra várnom kell azt, hogy újra halljam (?):
“Itt a Szabad Európa Rádió a 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon.”
Kedves Külhonban Blogoló Hazámfiai/lányai/!
Benneteket (is) szeretnénk segíteni abban, hogy itthon (is) 2011.januárjától (újra) szabadon megszólalhassatok.
Szólaljatok meg, ha kell kiáltsatok! SZABADSÁGOT!!!!
Mozgassátok meg, a még lanyha(gyáva?) tömeget! ÉBREDJENEK!
Tiktakozzatok !!! és csatlakozzatok!!!
Ne feledjétek, nem dakotául mondom: Sok lúd disznót győz!
Üdv: Gyuri48
Nagyon jó kezdeményezés ez a petíció, de valószínűleg azért nem igazán eredményes, mert közben folyik egy másik aláírásgyűjtés is:
http://antifa-hungary.blogspot.com/2010/12/kialtvany-az-alkotmanyos-es-emberi.html
Ez utóbbit három nap alatt közel 1700-an írták alá, és most is óránként 20-30-cal nő az aláírók száma. Az aláírásokat a szervezők naponta megküldik a köztársasági elnöknek, a parlament elnökének és a kormányfőnek. Az aláírásgyűjtés a törvény kihirdetése után is folytatódni fog. Javaslom, hogy a petíció eddigi 87 aláírója is az utóbbi kezdeményezéshez csatlakozzék!
A lap minden olvasójának boldog új esztendőt kívánok.
Üdv,
Nagy Dénes Lajos
Tisztelt Igas Úr!
Remélem elolvassa amit ide írok. Teljes mértékben egyet értek a mondanivalójával, nagyon sok az érdektelen ember, de feltehetőleg még többen vannak azok, akik nem mernek megszólalni! Csak azt nézze meg, hogy hányan vagyunk azok akik a nevüket adják a kommentjeikhez! Szerintem ez sokat elmond a helyzetről. Ha teheti Ön is csatlakozzon a Nagy Úr által említett Facebook kezdeményezéshez. Jelzem Én aláírtam az Önét is, mert minden idevágó kezdeményezés tiszteletre méltó!
Üdvözlettel: Kármán Ferenc
Kedves Igas úr, a fiatalok most inkább a facebookon nyomulnak, most ez a trendi, és talán gyorsabban is lehet ott szervezkedni. Igaz, tapasztalatból tudom, hogy a facebookon 1-1 akcióhoz csatlakozók töredékére lehet számítani, ha könnyed klikkelgetésen kívül egyéb munkára, mozdulásra van szükség.
És igen, félnek, félünk. Közéletiek, médiamunkások 2002 óta (amióta felfigyeltem a különös-aggasztó fordulatra) szép fokozatosan feküdtek le a fidesz-jobbiknak, már előre. Demonstrációkon, megemlékezéseken egyre kevésbé merték vállalni a kiállást, a beszédet, még levelezőlistán sem óhajtanak kapcsolatot tartani parttársaikkal, részben lustaság, másrészt gyávaság miatt, harmadrészt alantas dolognak tartanak ilyen kétkezi “munkákat”. Konkrét eseteket, konkrét neveket tudok, nem a levegőbe beszélek. Ha neves közéletiek (akiket pedig valahogyan mégis véd a széles bel- és külföldi kapcsolatrendszerük, médiahírértékük) nem mernek kiállni fizikai mivoltukban, nevüket adni akciókhoz, akkor tessék mondani: az egyszerű kicsi mezítlábas, (akit ha kirúgnak, ha atrocitás ér, még csak tele se tudja kürtölni ezzel a világot, és egy névtelen kis senki sorsa nem is érdekelne senkit ) hogyne lenne óvatos.
No meg hát: évek alatt sok alárásgyűjtéshez csatlakoztam, a szélsőjobbos trend ellenében. És mire mentünk vele? Még a ballibes képviselőink, kormánytagjaink is magasról sz@rtak ránk. Többé nem is hiszek ezekben, orbán csak röhög az egészen, az egész országgal azt tehet, amit akar, hiszen mi magunk engedtük, hogy így legyen.
Egyedül a külföldi nyomás tudna rá hatni. Talán. Ha pl. ultimátum elé állítanák, hogy vagy EU elnökség, vagy demokráciatiprás. De hát ennyire azért a külföldnek se szívügye egy kis semmi ország sorsa. (A 2. világháborúban is csak akkor léptek már közbe a Nagyok, amikor őket maguk is fenyegetve voltak, egyébként addig zavartalanul gyilkolták emberek millióit a vértől és mocsoktól részegek.)