Mi lesz, ha összejön az egymillió? 2010. december 26. vasárnap 22:10 | Bartus László

New York – Beláthatatlan következményekkel járhat, ha a médiatörvény ellen tiltakozó Facebook-csoport létszáma eléri az egymilliót – nyilatkozta Varga Mihály szervező az Amerikai Népszavának. Ez a civil kezdeményezés lehet az Orbán-kormány legerősebb ellenzéke. A kezdeményezés sikere bizonyítja, hogy a fülkeforradalomnak sokkal nagyobb és elszántabb ellenzéke van annál, mint amit az ellenzéki pártok támogatottsága mutat. A civilek úgy utasítják el a diktatúrát, hogy a jelenlegi ellenzéki pártokból sem kérnek. A mozgalom addig erős, amíg nem akarnak pártot csinálni belőle. Ezen a címen lehet a Facebook-csoportot megtalálni és hozzájuk csatlakozni: http://www.facebook.com/pages/Egymillioan-a-magyar-sajtoszabadsagert/169854769717975 Interjú Varga Mihállyal, az egyik szervezővel.

– Nem aprózták el, egymillió csatlakozóra várnak. Hányan csatlakoztak eddig a felhíváshoz a meghirdetett egymillió ember közül?

– Előre bocsátom, hogy én csak egyetlen aláíró vagyok a negyvenezerből, és semmiféle hivatalos szóvivő szerepkörben nem szeretnék tetszelegni. A tényekkel és a háttérösszefüggésekkel kapcsolatban azonban alapos rálátással rendelkezem. 2010. december 21-én (kedden) – a magyarországi sajtószabadságot súlyosan korlátozó médiatörvény elfogadását követő másnapon – „Egymillióan a magyar sajtószabadságért!” néven, politikai pártoktól független civil kezdeményezésként, önálló Facebook oldal indult. Az ambiciózus célt – az 1.000.000 tag elérését – kitűző kezdeményezők reális optimistáknak bizonyultak, miután az indulástól számított 21. órában a nyílt közösség létszáma átlépte a tízezres lélektani határt. A mozgalom kiteljesedése jelenleg is folytatódik, miután folyamatosan „mindenki hoz magával még egy embert”. Cél: a jövőben minden olyan írás, kép és mozgókép összegyűjtése és megjelentetése, mely a cenzúra következtében nem jelenhet meg vagy megjelenése vélhetően büntetést vonna maga után. A Facebook közösségszervező ereje lehetővé teszi, hogy ez a modern-kori szamizdat akár több százezer érdeklődőhöz jusson el pillanatok alatt. A kezdeményezők arra kérték a sajtó szabadsága iránt elkötelezett honfitársainkat, hogy csatlakozzanak ehhez Facebook gyűjtőoldalhoz, hogy minél több ember értesülhessen a kormánypropagandán kívülről érkező hírekről és véleményekről is!

A csoport létszáma 2010. december 23-án hajnalban 3 óra 30 perckor elérte a 19.441 főt, majd 9:30 órakor (azaz hat órával később) meghaladta a húszezer-nyolcszáztizenhárom embert, ami azt jelenti, hogy mindössze tizenkét óra leforgása alatt a véleményközösség megkétszereződött. Az oldal folyamatosan és egyenletesen bővült a karácsonyi ünnepek ellenére is. 2010. december 26-án 18.30 órakor az önkéntesen csatlakozók száma elérte, majd meghaladta 39.500 főt. Tegnap este pedig átlépték a 40 ezres határt. Ez gyakorlatilag napi tízezer újabb és újabb csatlakozó protestálót jelent. A fenti trend alapján joggal valószínűsíthető a csatlakozói létszám további, exponenciális növekedése.

– Mi a cél ezzel a kezdeményezéssel? Milyen eredményt várnak tőle?

– A szigorúan önkorlátozó és önszabályozó elvek szerint fejlődő civil kezdeményezés – bizonyítható módon – politikai pártoktól és szervezetektől független kezdeményezés. A szervezők szeretnék a jövőben is megőrizni ezt a jellegét. Ugyanakkor elfogadhatalanok számunkra – és itt ismét az eddigi protestálók nevében is beszélek –, az új médiatörvény következő problémái:

1.     A felelős szerkesztők szabadságának korlátozása

2.     A közszolgálati hírszerkesztés koncentrálása

3.     A Médiahatóság egyszerre rendeletalkotó, jogértelmező és büntető hatalom mivolta

4.     A Médiatanács tagjai bármilyen törvény által védett információba betekinthetnek

5.     Az információs források felfedésének kötelezettsége

6.     Az oknyomozó újságírás ellehetetlenítése

7.     Méltánytalanul súlyos pénzbüntetések

8.     Szabálysértésért elítélt médium 5 évig nem pályázhat frekvenciára

Határozott törekvésünk, hogy ez a példa nélkül álló, átgondolatlan és megalomán jogalkotás ne képezze a hazai jogrendszer részét. A törvényt vissza kell vonni vagy radikálisan meg kell változtatni. Ebben a formájában méltatlan és elfogadhatalan egy európai elnökségi poszt betöltésére készülő országhoz.

– Ön szerint meghátrálásra lehet kényszeríteni az Orbán-kormányt a médiatörvény sajtószabadságot sértő passzusait illetően?

– Nincsenek illúzióim – és az oldalhoz csatlakozók túlnyomó többségének sem – az utóbbi hónapok belpolitikai történései után. Az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács, a magánnyugdíjpénztárak, a Terrorelhárító Központ, a médiaközpontosítást lehetővé tévő Médialkotmány és még a Fidesz koalíciós szövetségese – a Kereszténydemokrata Néppárt – médiaszakértőinek háttérbeszorítása, súlyos és intő jelek. Az alkotmányos biztosítékok lebontása, a hatalmi ágak feletti korlátlan pártkontroll nem sok jóval kecsegtet, ezért senkit sem biztatnék álmodozásra. Ennek ellenére a jelen pillanatban még nem lehet megítélni, hogy egy ilyen példa nélkül álló nemzetközi és hazai média-felzúdulás hová és mennyire messzire vezethet. Ezt a következő hetek eseményei fogják eldönteni.

- Ha jelentkezik Önöknél egymillió ember, nagyobb nyilvántartásuk lesz, mint bármelyik politikai pártnak, beleértve talán a Kubatov-listákat is.

– Ön a kérdésében csak a Kubatov listát említi, de mi mélységesen elítéljük a különféle politikai pártok törvénytelen adatgyűjtési gyakorlatát, bármelyik magyar parlamenti pártról is legyen szó. Az viszont tagadhatatlan, hogy egymillió ember véleménye, nyomásgyakorlási akarata nem hagyható figyelmen kívül, s ezt a lelke mélyén Orbán Viktor, a jelenlegi magyar miniszterelnök is elismeri. Magyarországon mintegy két és fél millió, legkülönfélébb életkorú ember használja a magyar nyelvű Facebookot, de természetesen számítunk külföldön élők szolidaritására is.

– Vannak-e hosszabb távú céljaik az így létrejövő közösséggel?

– Korai még erről beszélni, de azt már most is látni lehet, hogy a közösségi hálók ereje és működési szisztémája felülírja a korábbi polgári engedetlenségi mozgalmak módszertanát. Azon túl, hogy pillanatnyilag nem is rendelkezünk megfelelő adminisztrátori jogosultságokkal, már középtávon sem szánunk magunknak lényegi tartalmi szerepet az oldal szerkesztésében. Éppen ezért a személyes szerepünk abban merül ki, hogy megteremtjük a technikai feltételeit egy kormányoktól és pártoktól független, személyes kommunikációs csatornának. Ahogy a Facebook oldal alkalmazás (mely lehetővé tette, hogy összegyűljünk) programozójának nevét is homály fedi, úgy az én személyem is érdektelen pillanatnyilag, egy vagyok a csoportunkból. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a hazai média jelentős részét már kisajátította a hatalom, így amint megszemélyesedik majd az oldal, összevont támadásba lendül a kormány propagandagépezete annak lejáratására. Céljuk az lesz, hogy megosszák a közösségünket, és nyilván nem lesz más eszközük, mint a szerkesztők és a kezdeményezők személyét helyezni a célkeresztbe, az ő hitelességük lejáratása árán szétzilálni a közösséget. Ettől személyesen nem félünk, de be kell látni, hogy biztosan árt majd, és nem használ a közösségnek és az oldal céljai elérésének. Úgy tudjuk a támadás kezdetének időpontját kitolni, ha minél később személyesítjük meg az oldalt. Mivel több ezirányú kérdés is érkezett, jelezzük, épp úgy nem félünk, ahogy a programozónk sem: szeretném én is óvni az ő anonimitásukat.

– Van-e bármelyik párttal kapcsolatuk?

– Nincs ilyen kapcsolatunk, és – az oldalakon olvasható kommentek túlnyomó többsége alapján – a csoport nevében kijelentem, hogy nem is kívánunk kapcsolatba lépni semmilyen párttal. Az ilyen jellegű megkereséseket vagy indítványokat a magunk részéről tudatosan el fogjuk hárítani. Azt kell látni, hogy ez a több mint negyvenezer ember (az ilyenkor szokásos módon felbukkanó néhány tucat álnéven írogató vagy fiktív személyazonosság mögé rejtőző provokátort leszámítva) valódi patrióta érzelmeket magáénak valló, kellemesen intellektuális társaság.

– Mi történik akkor, ha a kormány nem enged és életbe lép a médiatörvény? Milyen változásokra számítanak?

– Erre is fel vagyunk készülve. Stratégiailag két különböző forgatókönyvünk van, sok múlik ugyanis a közösség erején messze túlmutató nemzetközi fejleményeken. A vitatott törvény 2011. január elsején lép életbe, így az elkövetkező héten még nem számíthatunk cenzúrázott írásokra és retorziókra. Az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” Facebook oldal szerkesztőinek célja kettős. Egyrészt a nagy taglétszámmal szeretnénk nyomást gyakorolni a kormányra, hogy a január 1-től hatályos cenzúratörvényt vonja vissza és garantálja a sajtószabadságot Magyarországon. Másrészt, élni kívánunk az egy helyen összegyűlt embertömegben rejlő lehetőségekkel: helyet kívánunk biztosítani a cenzúra által kiszűrt írásoknak, hang és videó anyagoknak, illetve promóciós lehetőséget kínálunk minden, a demokrácia értékei mellett elkötelezett – pártoktól független – civil kezdeményezés számára. Ezzel megteremtjük a XXI. századi magyar szamizdat alapjait. Egyelőre az oldal, és jelen információk terjesztése, és a csatlakozási felhívások elküldése és minden egyéb eszközzel történő tagtoborzás a legfontosabb feladatunk. Ezért most a legnagyobb és legfontosabb segítség a magát tisztességesnek tartó, érték és mértékadó médiaképviselői részéről is: a civil, polgári öntudatossági mozgalmunkról történő korrekt tájékoztatás és hírszolgáltatás.

Névjegy: Varga Mihály

1956. február 9-én született. 1995 óta folyamatosan tanít különféle szintű oktatási intézményekben, melyek között van középiskola, szakközépiskola, felsőfokú szakképzési intézet, OKJ-tanfolyam,  főiskola is. A Wekerle Sándor Gazdasági Főiskola docense. Stratégiai kommunikációs tanácsadó, főszerkesztő. Munkahelye a PR Herald Kommunikációs Ügynökség.

Eddigi munkahelyei:

Magyar Televízió Szegedi Stúdió

– szerkesztő-rendező (1983)

Magyar Tudományos Akadémia Kutatófilm-stúdió

– filmgyártásvezető (1987)

Pilot Kft.

– főgyártásvezető (1989)

4 D Videostúdió Kft.

– produkciós menedzser (1990)

Generatív Kft.

szervezetfejlesztési tanácsadó (2002-03)

ECHO TV

-      Art’ ECHO kulturális műsorok főszerkesztője (2005, mindössze 3 adás)

PR Herald magazin

– lapalapító-főszerkesztő (1995-től jelenleg is)

PR Herald Kommunikációs Ügynökség (2005 – jelenleg is)